A koalíciós civakodás miatt a nyelvtörvényt is jegelték

Ahogy arról beszámoltunk, Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter és az általa vezetett tárca hatalmas lendülettel vágott neki a nyelvtörvény szigorításának. Bizonyos helyzetekben betiltanák a magyar nyelvet, a törvényszegőkre pedig akár 20 ezer eurós bírságot is ki lehetne róni. A szakértők szerint a kulturális minisztérium a mečiari idők szintjére szigorítaná a jogszabályt. Bár a tervezet kiszivárgott változatából kiderült, Šimkovičováék eredetileg januárban kormány elé akarták terjeszteni a javaslatot, erről már lekéstek. Az ezt megelőző folyamatok határidejét már elvileg sem lehetne betartani. A javaslatot ugyanis a nyilvánosságra hozása után 15 munkanapig tárcaközi egyeztetésre kell bocsátani. Az indítványt pedig hivatalosan még nem publikálták. A minisztériumnak tárcaközi egyeztetés után a véleményezőkkel, így minden bizonnyal a kisebbségi kormánybiztossal, Horony Ákossal, de más hozzászóló szereplőkkel is tárgyalnia kell. Csak ezt követően kerülhet a javaslat a kormány elé, ahol ha elfogadják, a parlament elé terjesztik azt. A február 4-én kezdődő parlamenti ülésről ezért a javaslat már lecsúszott. Elvben a március 25-én induló ülésen kerülhetne első olvasatba, majd a rákövetkező, május 27-én induló tanácskozáson fogadhatnák el véglegesen. Gyorsított eljárásra nincs ok. Ez mind azonban csak elvi lehetőség, hiszen információink szerint a határidőknél jóval nagyobb akadály is áll a nyelvtörvény szigorítása előtt: Addig nem kerülhet erre sor, amíg a kormánypártok meg nem állapodnak a koalíción belüli hatalmi kérdésekről.

Láncreakció

A nyelvtörvény módosítása azon múlik, hogy a Smer-Hlas-SNS kormánykoalíció meg tud-e állapodni a közmédia tanácsának tagjairól, illetve a parlamenti házelnök személyéről. Šimkovičová még karácsony előtt beszélt arról, addig amíg nem választják meg az átalakított közmédia (STVR) Tanácsának tagjait, elhalasztják a kulturális tárca tervezett törvénymódosításait. Az STVR Tanácsának 9 tagja van, négyet a kulturális és a pénzügyminisztérium nevez ki, további öt személyt pedig a parlament választ. Ez utóbbiban azonban még nem született megállapodás a kormányzó Hlas és az SNS között. Ezért a tanács még mindig működésképtelen. Mivel pedig ennek a testületnek kell megválasztania a közmédia vezérigazgatóját, erre sem kerülhetett sor. Az STVR-nek immáron tavaly július elseje óta ideiglenes vezetése van. Az SNS vezetője, Andrej Danko már hosszú ideje beszél arról, ők szeretnének hatással lenni arra, ki vezeti a közmédiát, ebből következően vélhetően az intézmény által sugárzott tartalomra is befolyással szeretnének lenni. Erre pedig most a koalíción belüli egyezség hiányában nem kerülhet sor.

Információink szerint a közmédia tanácsának tagjait pedig addig nem választják meg, amíg nem döntenek a parlament új házelnökének személyéről. A tisztség azután üresedett meg, hogy a pozíciót betöltő Peter Pellegrinit, a Hlas addigi vezetőjét tavaly április elején államfővé választották. Bár a tisztség a koalíciós szerződés szerint a Hlasnak jár, Danko is bejelentkezett érte. A Hlas azonban nem mondott le a pozícióról. Megállapodás hiányában aztán az egész tavalyi évben nem sikerült új házelnököt választani. Az év végén Danko váratlanul visszavonulót fújt és kijelentette, ha a Hlas a házelnöki tisztségre a pártelnököt, Matúš Šutaj Eštokot jelöli, akkor ők is hajlandóak őt támogatni. Maga Šutaj Eštok aztán január 10-én arról beszélt, sikerült a koalícióban megállapodniuk, hogy a házelnöki pozícióra nem őt, hanem Richard Raši (Hlas) informatizációért felelős minisztert jelölik. A megválasztására pedig már február 4-én sor kerülhet. A helyzetet azonban bonyolítja, hogy a Hlas négy képviselője Samuel Migaľ, Ján Ferenčák, Roman Malatinec és Radomír Šalitroš, akik nélkül a koalíciónak nincs meg a parlamenti többsége, azt követeli, egyeztessen velük a pártjuk elnöke. Sőt Ferenčák inkább Šutaj Eštokot látná szívesen a házelnöki poszton, nem Rašit. Pont az említett képviselők hozzáállása késleltetheti tovább a házelnökválasztást.

Határozatlan időre halasztva

Mindez azt jelenti, hogy a nyelvtörvény parlamenti módosítása most februárban már biztos nem indul el, de a következő üléseken, így a március 25-én és a május 27-én induló tanácskozáson is kérdéses, hogy terítékre kerül-e a jogszabályváltozás. Információink szerint valószínű, hogy erre a fent említett okoknál fogva nem kerül sor, a nyelvtörvény szigorítása határozatlan időre eltolódik.