Magyar Szövetség: A nemzetiségi iskolák pozitív diszkriminációjára van szükség

A Magyar Szövetség is reagált arra, hogy az oktatási minisztérium már korábban bejelentette, racionalizálni szeretné a középiskolai hálózatot. Az egyes intézmények ugyanis nem nyújtanak megfelelő képzést, vagy alacsony létszámmal működnek. Ez utóbbi probléma pedig sok magyar tanítási nyelvű, középfokú oktatási intézményt is fokozottan érint. A Magyar Szövetség ezért szerdán a pozsonyi székházába hívott össze egy tanácskozást, ahol a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) és más szakmai szervezetek, de a középiskolákat, gimnáziumokat fenntartó megyék képviselői, illetve maguk az iskolák vezetői is képviseltették magukat. „Az eszmecserére egy hosszútávú, szorosabb szakmai együttműködés kezdeteként is tekintünk, amelynek eredménye egy oktatási tanácsként működő testület és egy stratégiai dokumentum kidolgozása” – írja a párt elnöke, Gubík László a közösségi oldalán.

Gubík: Pozitív diszkrimináció kell

A pártelnök portálunknak elmondta, égető szükség van a szlovákiai magyar oktatási hálózat átalakítására vonatkozó stratégiai tervre. Ebben az olyan demográfiai adatok, mint a születések száma és a diáklétszámok alapján tudatosan tervezhető meg az oktatáspolitika. Gubík kiemelte, az átalakulásnak a közösség érdekei mentén kell megtörténnie. „A kulcsszereplőknek, így az iskolaigazgatóknak, az iskolatanácsok tagjainak, a döntéshozóknak és az önkormányzatoknak, a polgármestereknek, a szakmai szervezeteknek, illetve a politikumnak, így nekünk, az egyetlen talpon maradt magyar pártnak egy irányba kell húznia” – jelentette ki. Majd úgy nyilatkozott, mivel jelenleg a magyar közösség nem rendelkezik önigazgatással, ezért az iskolahálózat átalakításakor a szlovák államnak pozitív diszkriminációban kell részesítenie a magyar oktatási intézményeket. Így például az előirányzott létszámoknál figyelembe kell vennie a nemzetiségi iskolák sajátosságait. „Ezekben az elvekben egyetértés volt a kerekasztal-tárgyalás résztvevői között” – tette hozzá.

Gubík úgy látja, az ilyen kérdésekre valójában a nemzetiségi önkormányzatiság jelentené a megoldást, amely saját maga dönthetne az iskolái létrehozásáról, finanszírozásáról. A pártelnök arról is beszélt, ők is látják a iskolahálózat racionalizációjának szükségességét. „Az elmúlt évtizedekkel ellentétben, nem tapasztaltam, hogy az erre vonatkozó mostani szándéknak nacionalista éle lenne” – utalt arra, régebben a szlovák állam ilyen alapon veszélyeztette a magyar iskolákat.

A pártelnöknél aziránt is érdeklődtünk, mikor fordulnak az ügyben az oktatási minisztériumhoz, amely az oktatási rendszer átalakítását elindította és annak körülményeit, medrét megszabja. Gubík elmondta, először az alapiskolákra vonatkozóan is össze szeretnének hívni egy hasonló kerekasztal-tárgyalást, vagy egyeztetéssorozatot. „Hiszen alapiskolából jóval több van” – tette hozzá. Ezt követően pedig fel fogják venni a kapcsolatot Petőcz Kálmánnal, az oktatási minisztérium nemzetiségekért felelős főosztályvezetőjével és Ravasz Ábellel, a tárcavezető tanácsadójával is. Majd arról is beszélt, Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója illetve egyelőre pártelnökként ő maga viszi ezt a témát, mindaddig, amíg erre megfelelő szakpolitikust nem találnak.

Ravasz: Az ajtó nyitva áll

Megkerestük az oktatási minisztérium tanácsadóját, Ravasz Ábelt, aki elmondta, a tárca már Gubík pártelnökké választása után közvetlenül jelezte, szívesen látják a Magyar Szövetség képviselőit. „A kisebbségi oktatással kapcsolatban akár miniszteri szinten is létrejöhet egy ilyen találkozó” – tette hozzá Ravasz azzal, Tomáš Drucker (Hlas) oktatási tárcavezető a párt előző vezetésével is egyeztetett. Úgy látja, egy ilyen találkozó célja elsősorban a lehetőségek felmérése és a technikai megoldások átvétele lehet.

A tanácsadót arról is kérdeztük, a tárca nyitott-e arra, hogy az iskolahálózat átalakításakor a nemzetiségi intézményeknek a Magyar Szövetség által is kiemelt pozitív diszkriminációját érvényesítse. Ravasz ezzel kapcsolatban arról beszélt, a fenntartóknak, így a középfokú intézmények esetében a megyéknek, az alapiskolák esetében az önkormányzatoknak, teljes autonómiája van abban, milyen iskolahálózat-átalakítási javaslatot dolgoznak ki. „A hálózat kialakítása ezért nem a minisztérium terve, hanem a fenntartónak a terve alapján történik majd. Ezért mi a tárcánál senkit nem tudunk sem pozitívan, sem negatívan megkülönböztetni” – magyarázta. Rámutatott, a középfokú intézmények esetében az optimalizációs terveket a megyei közgyűlések fogadják el. „Hogy milyen elveket használnak ehhez, milyen típusú iskolákat diszkriminálnak pozitívan vagy negatívan, az teljes egészében megyei kompetencia” – emelte ki a tanácsadó. Elmondta, a minisztérium nem határoz meg minimális létszámokat, amely alatt nem működhet középfokú iskola. „Persze azt a megyéknek is értenie kell, ha nagyon kis létszámú iskolákat működtetnek, akkor az anyagilag nem éri meg a számukra, illetve a kutatások azt mutatják, hogy általában az ilyen kisméretű iskolák színvonala is alacsony” – jelentette ki. 

Majd arról is beszélt, az alapiskolai hálózat átalakításának folyamata még nagyon az elején jár, de azt már most kizárta, hogy a minisztérium valamilyen kulcs alapján iskolabezárásokat rendelne el. Negatív diszkrimináció a minisztérium részéről ebben az esetben sem várható. „A nemzetiségi iskolák pozitív diszkriminációja pedig már most is benne van a rendszerben” – tett hozzá a létszámkivételek példáját említve.

Ravasz arról is beszélt, hogy a középiskolák esetében a megyei képviselőket az átalakításról már jóelőre tájékoztatták. Egyben már korábban jelezték a magyar szakmai szervezetek felé, hogy szívesen látják a javaslataikat az iskolahálózat átalakítására. „Nyitottak vagyunk a konzultációra” – tette hozzá azzal, akár az egyes iskolák képviselőinek is szívesen nyújtanak információkat.