Trump megismételte, kell neki Grönland, és nem érti a dánokat. A grönlandiak viszont nem akarnak amerikaiak lenni

A Financial Times szerint Trump teljesen komolyan gondolkodik a sziget megvételéről, és korábban az is szóba került, hogy akár katonai erővel is fellépne.

Az FT egy nem megnevezett forrásra hivatkozik, aki szerint Trump a múlt héten, még a beiktatása előtt mintegy háromnegyed órát telefonált Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel, a dánok pedig készenlétben vannak. A meg nem nevezett forrás szerint elsőre komolytalannak tűnt Trump szándéka, a telefonbeszélgetés után viszont úgy tűnt, nagyon is komolyan gondolja, és ez hidegzuhanyként érte a dánokat.

Trump eszerint agresszív volt és konfrontatívan kommunikált, és a dánok együttműködési ajánlatával szemben vámokkal kezdett fenyegetőzni.

„Azt hiszem, az emberek (a grönlandiak – a szerk. megj.) velünk akarnak lenni” – mondta Trump az Air Force One fedélzetén a BBC szerint.

„Tényleg nem tudom, milyen jogcímen tart igényt rá Dánia, de nagyon ellenséges lépés lenne, ha ezt nem engednék meg, mivel ez a szabad világ védelméről szól (…) Úgy gondolom, hogy megszerezzük Grönlandot, mert ez összefügg a világ szabadságával. Ennek semmi köze az Egyesült Államokhoz, kivéve, hogy mi vagyunk azok, akik szabadságot tudunk biztosítani. Ők erre nem képesek” – mondta az amerikai elnök.

A grönlandiak függetlenségre vágynak, és inkább elutasítóak azzal kapcsolatban, hogy az USA részévé váljanak. Grönland földrajzilag Észak-Amerika része, ugyanakkor 1814 óta dán kolóniának számít – írja a Denník N.

Az amerikaiak legalább 150 éve igényt tartanak rá, Harry Truman elnök a második világháború után 100 millió dollárt is kínált érte aranyban. A dánok ezt elutasították, de mivel a két ország friss szövetséges volt a NATO-ban a világháborút követően, hagyták számukra, hogy bázist létesítsenek ott, és katonai célokra használják a szigetet.

Az Egyesült Államok számára Grönland stratégiai jelentőségű a természeti kincsei, az új sarkvidéki hajózási útvonalak és a Moszkva–New York közötti elhelyezkedése miatt. Donald Trump a szabad világ védelmére hivatkozva hangsúlyozta, hogy nem engedhetik meg Kína és Oroszország befolyásának növekedését az Arktiszon.

Grönland iránti érdeklődése 2019-ben kezdődött, amikor felvetette a sziget megvásárlását, amit Mette Frederiksen dán miniszterelnök már akkor is abszurdnak nevezett. Trump erre válaszul lemondta a dániai látogatását. Most Frederiksen diplomáciai megoldást keres, és kijelentette, hogy Grönland jövőjéről a grönlandiak döntenek.

A dán politikai színtéren vegyes reakciókat váltott ki az amerikai kezdeményezés. Anders Vistisen, a nacionalista és populista Dán Néppárt európai parlamenti képviselője élesen visszautasította Trump ötletét, vulgáris üzenetben kifejezve ellenállását. Hasonlóan határozottan fogalmazott Rasmus Jarlov, a konzervatív ellenzék képviselője, aki hangsúlyozta, hogy Dánia soha nem fogja Grönlandot és annak 57 ezer lakosát az Egyesült Államoknak átadni, semmilyen fenyegetés hatására.

A grönlandi politikusok is határozottan elutasítják az amerikai elnök megközelítését. Naaja Nathanielsen, Grönland kereskedelmi minisztere kijelentette, hogy szívesen fogadnák az amerikai befektetéseket, de hangsúlyozta:

„Nem vagyunk és nem is akarunk amerikaiak lenni. Grönlandiak akarunk maradni.”

Nathanielsen szerint Grönland egy modern demokrácia saját kormánnyal, parlamenttel és virágzó kultúrával, még ha csak körülbelül 57 ezer lakosa is van. Grönland miniszterelnöke, Múte Egede, szintén megerősítette, hogy Grönland jövőjéről kizárólag a sziget lakói dönthetnek.