1
Pavol Zamiška, gorál aktivista (Fotó: a megjelenés alatt lévő Goral Közösségek Atlasza)
Megosztás
A kormány döntése értelmében a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösség az ország 15. hivatalosan is elismert kisebbsége. A jövőben a Kisebbségi Kulturális Alaphoz is pályázhatnak majd támogatásért.
A szlovák kabinet Červený Kláštor településen rendezett szerdai kihelyezett kormányülésén elfogadta a gorál közösség kisebbségi státuszát. Ezzel a gorálok az ország 15. hivatalos nemzetiségi kisebbségévé váltak, tájékoztat a Bél Mátyás Intézet.
A döntés lehetővé teszi a gorál kultúra megőrzését és továbbfejlesztését, ami egyben az ország sokszínűségének megerősítését is jelenti. A kormány döntése által lehetővé válik a gorál kultúra hivatalos támogatása, vagy a gorál nyelv megerősítése a közösség által lakott településeken, emeli ki közleményében az intézet.
80 település, 57 ezer fő
A Bél Mátyás Intézet a témában kutatást is végzett, amelyből kiderült, a gorálok Szlovákia több, mint 80 településén vannak jelen, elsősorban a Szepességben (beleértve a Magurántúlt) valamint Árva és Kiszuca északi végein. Kisebb közösségek a Garammentén, Liptóban, Gömörben és Sárosban is találhatóak. A gorálok becsült összlétszáma 57 ezer fő. Közülük több, mint 5 ezren ezt a nemzetiséget választották a népszámlálás során is, annak ellenére, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé. Ezzel a gorálok ma a közepes létszámú nemzeti kisebbségek közé tartoznak az országban.
A kutatás eredményeiből az is látszik, hogy miközben a felnőttek között magas a gorál nyelvjárások ismerete, a fiatalabb generációkban ez fakul. Ennek fő oka az, hogy a mai napig semmiféle támogatás nem állt rendelkezésre a gorál kultúra vagy nyelv megerősítésére. Az utóbbi nem jelent meg sem a köztereken, sem az iskolákban. Ez a kormány mai döntésével megváltozhat, emeli ki a közlemény.
Őshonos kisebbség
„A gorálok Szlovákia egyik legfontosabb őshonos kisebbsége, több évszázados történelemmel, saját településekkel és szükségletekkel. Ezért döntöttünk úgy, hogy a Bél Mátyás Intézet keretén belül többéves kutatási tervet hajtunk végre a gorál közösség feltérképezésére. Szoros együttműködésben a gorál aktivistákkal, végigjártuk a településekeit és feljegyeztünk mindent, amit lehetett kultúrájukról, nyelvükről, intézményeikről és a lakosság szerkezetéről” – mondta Ravasz Ábel, a Bél Mátyás Intézet (BMI) tiszteletbeli elnöke, az egykori Híd korábbi romaügyi kormánybiztosa.
„A goráloknak meg kell jelenniük a kormány kisebbségi szerveiben és a támogatási mechanizmusokban is. A gorálok támogatásával végső soron Szlovákia sokszínűségét támogatjuk, ez pedig azt gondolom, mindannyiunk közös érdeke” – közölte Ravasz.
A kisebbségi tanács
Horony Ákos kisebbségi kormánybiztos pedig a Paraméternek adott nyilatkozatában arról beszélt, a gorál kisebbség elismerése egyértelműen pozitív lépés. „Ezt jómagam is támogattam” – tette hozzá. Ahogy arról beszámoltunk, hétfőn tartotta alakuló ülését a Szlovák Köztársaság Nemzetiségi Kormánytanácsa. Ez a testület lépett a kormány kisebbségi bizottságának helyébe. Az előbbi és az utóbbi is lényegében a kabinetnek az a tanácsadó szerve, amelyben a nemzetiségi kisebbségek közvetlenül is képviseltetik magukat. Horony most portálunknak elmondta, a testületben a gorálok is helyet kapnak, de ehhez előbb módosítani kell a kormánytanács statútumát.
A Kisebbségi Kulturális Alap
A nemzetiségek kultúráját a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) pályázatokon keresztül finanszírozza. A kormánybiztos arra is kitért, az erről az intézményről szóló törvényt is módosítani kell, hogy a gorálokat is magába foglalja és ők is pályázhassanak támogatásokra. Ugyanakkor egyéb okok miatt is módosítani kell a jogszabályt. Ezzel együtt is a gorál kisebbség számára a KKA-nál legkorábban a 2026-os évre írnak ki pályázatokat. A kormánybiztos szerint a gorálok számára az alapon belül rendelkezésre álló keretösszeg megállapításakor a népszámláláson felmért létszámukból fognak kiindulni. Összehasonlításképpen a 2021-es népszámlálás során 8573 személy vallotta magát németnek az első, vagy a második erre vonatkozó kérdésnél. A német közösség a KKA nagyjából 8 millió eurós éves költségvetésének 1,8 százalékát fordíthatja a kultúrájuk finanszírozására.
Horony arról is beszélt, azon fog dolgozni, hogy ezzel együtt a KKA-ban rendelkezésre álló keretösszeget meg is növeljék. Arra emlékeztetett, 2023 nyarán, amikor a vietnami közösséget is hivatalos kisebbségnek ismerték el, a kormány jelentősen megnövelte a teljes KKA keretösszegét. „Az emelés nagyobb összegű volt, mint amennyi a vietnami közösségnek aztán az alapon belül a rendelkezésére állt” – mondta a kormánybiztos azzal, most is hasonló megoldásra törekszik. Hozzátette azonban, hogy a KKA-ról szóló törvény módosításának kidolgozása a kulturális minisztérium hatáskörébe tartozik. „Ezzel a minisztériumban egy munkacsoport foglalkozik, amelynek a kisebbségek képviselői és jómagam is tagjai vagyunk” – nyilatkozta. Azt azonban nem tudta megmondani, magára a törvénymódosításra mikor kerülhet sor.
