Nukleáris hulladék Gömörben? A jövő generáció problémája, de helyiek már most tiltakoznak

A minap Ondrej Lunter, Besztercebánya megye elnöke a közösségi oldalán méltatlankodott, hogy az állam kihagyta az önkormányzatokat a tároló helyszínének kiválasztásából. Ugyanakkor nem azt ellenezte, hogy az állam egy ilyen létesítményt akar építeni, hiszen ahogy írja, arra mindenképpen szükség van. Ráadásul egy ilyen beruházás, ha a tárolónak nincs jelentősebb környezeti hatása, akár még lehetőséget is jelenthet az adott régió számára. Lunter inkább azt kifogásolja, hogy az állami szervek nem kommunikálnak erről az érintett önkormányzatokkal. A megyeelnök szerint az a projekten dolgozó vállalatok és állami szervek részéről ez egy olyan hiba, ami ellehetetlenítheti a témáról szóló tárgyilagos vitát.

Az érintett vállalatok és állami szervek jelenleg öt helyszínt vizsgálnak, amelyek egyikén a radioaktívhulladék-tároló majd megépülhet. Ahogy azonban az atomenergetikában szinte minden, ez is egy rendkívül hosszútávú projekt, a létesítményt a tervek szerint majd csak 2065-ben adják át. A majdani tároló, bárhol is építsék azt meg, több települést érinthet, amelyek közül több Dél-Szlovákiában található magyarlakta község, vagy város. A Rimaszombati járásban két helyszínt is vizsgálnak. Mindkettő gyakorlatilag csak magyarlakta települések közigazgatási területét érinti. De például a szintén magyarlakta Losonci járásbéli Gömörsíd (Šíd) is érintett lehet, ahogy a Gyetvai, a Poltári és a Breznóbányai járás, illetve a Felső-Nyitra régiója is lehetséges helyszínként szerepel. Cikkünk végén találják a települések teljes listáját.

A Magyar Szövetség tiltakozik

A témában a Magyar Szövetség is megszólalt, a Rimaszombati járásbéli Balogfala (Blhovce) községbe hívtak össze sajtótájékoztatót „Nem kérünk a nukleárishulladék-tárolóból!” címmel. Cziprusz Zoltán, a párt elnökségi tagja, Besztercebánya megyei képviselő felháborítónak nevezte, hogy az állami szervek nem kommunikálnak az ott élő lakossággal és a települések vezetőivel. „Ezért felszólítjuk az érintett két minisztériumot, azonnal kezdjen el kommunikálni a községek és a megye vezetésével” – fogalmazott Cziprusz a környezetvédelmi és a gazdasági tárcára utalva. Hozzátette, a polgármesterekkel való beszélgetésből inkább az tűnt ki számára, hogy Gömör nem vágyik erre a beruházásra. Majd arról is beszélt, mivel a két dél-szlovákiai lehetséges helyszín a magyar határ közelében van, ezért szerintük nemzetközi hatástanulmányt is készíteni kell.

Agócs: Az állam még mindig nem kommunikál

A sajtótájékoztatón felszólalt a térség több polgármestere, köztük Agócs Attila Fülek város független vezetője is. Arról beszélt, csak néhány héttel korábban szereztek tudomást arról, hogy a tároló több lehetséges helyszíne a régiójukban van. Agócs a Paraméternek elmondta, a sajtótájékoztató során elsősorban arra akarták felhívni az illetékes minisztériumok figyelmét, hogy a folyamat ezen fázisában nem lehet megkerülni a nyilvánossággal való kommunikációt. „Ez a fajta elhallgatás rossz fényben tünteti fel magát a folyamatot” – tette hozzá, és azt várja, hogy az állam az ügyben nyíltan kommunikál majd. „Jobb lenne, ha elmondanák az embereknek, hogy mi is ez pontosan. Mik a veszélyei, mik a hozadékai. Milyen időtávlatban valósulhat meg” – mondta. Ezen túl az érintett településekkel való intenzív kommunikáció fontosságát hangsúlyozta.

„Besztercebánya megye déli részén lévő több helyszínről is azt gondoljuk, környezetvédelmi, geológiai és ivóvízvédelmi szempontból nem alkalmas a tároló megépítésére” – jelentette ki Agócs. Arra a kérdésünkre, hogy nem korai-e egy ilyen kijelentés, a polgármester azzal válaszolt, a vélemény-nyilvánításuknak most van itt az ideje. 2030-ra ugyanis az illetékes szervek kiválasztják, hol épüljön meg a tároló. Maga az építkezés pedig 13 év múlva kezdődhet meg. „Úgy véljük, egy ilyen volumenű építkezést az akkori kormányzat stratégiai beruházássá fog nyilvánítani. Abban a pillanatban pedig megszűnik minden vagyonjogi megkötés, minden konzultációs és véleményezési kötelezettség, ami addig még nyitva volt” – indokolta Agócs, miért most követelik, hogy a kormányzat kommunikáljon velük az ügyben. A polgármester azt hangsúlyozta, a stratégiai beruházássá nyilvánítás után a helyieknek szinte semmilyen beleszólása nem lesz abba, megépül-e ott a tároló, vagy sem. Agócs arról is beszélt, bár az említett sajtótájékoztatójuk még a múlt héten volt, nem tapasztalta, hogy az  állami szervek elkezdték volna a kért kommunikációt. „A minisztériumok meglehetősen cinikusan reagáltak a felvetéseinkre” – mondta. A tárcák szerinte először el akarják dönteni, hol épül meg a létesítmény, és csak az után fognak a kérdéses településsel kommunikálni. „Magának a helyszínnek a kiválasztásáról azonban nem igazán akarnak konzultálni” – tette hozzá Agócs azzal, mivel ő is megyei képviselő, Besztercebánya megye nevében is felvették a kapcsolatot a minisztériumokkal.

Micsoda valójában egy ilyen tároló?

Az atomerőművekben urán tartalmú fűtőelemek, lényegében 2,5 méter magas hasábok vannak, amelyek a reaktorban a nukleáris láncreakció révén hőt termelnek. Ezen folyamat során kiégnek. Az ilyen elhasználódott hasábok tárolása, kezelése, valójában az erősen sugárzó nukleárishulladék-kezelés problémaköre. A sugárzás mértéke csak pár száz év után csökken jelentősen. De a kiégett fűtőelemek még ez után is nagyon hosszú ideig, tíz-, vagy százezer évig olyan sugárzást bocsátanak ki, amely bizonyos körülmények között veszélyes lehet. Az ilyen nukleáris hulladékot legalább 200 méter mély ún. mélygeológiai tárolókban helyezik el. Európában egyelőre azonban még sehol sem működik ilyen létesítmény, az első mélytárolót jövőre adhatják át Finnországban. Azt, hogy hol lehetséges ilyen tárolót építeni elsősorban a kőzet geológiai tulajdonságai határozzák meg. A benne megépülő alagútrendszernek ugyanis ellen kell állnia a földrengéseknek, de például jó hővezető-képességgel is rendelkeznie kell, hiszen a kiégett fűtőelemek még valamilyen mértékben hőt termelnek. Az Európai Unióban lényegében az az elv érvényesül, hogy minden atomerőművel rendelkező államnak saját magának kell gondoskodnia a kiégett fűtőelemek tárolásáról. Ugyanakkor a tárolókkal kapcsolatban tudományos konszenzus van, miszerint az ilyen létesítmények biztonságosak. Szlovákiában, a Jaslovské Bohunice-i ún. átmeneti tárolóban jelenleg 1500 tonnányi kiégett fűtőelem található. A jövőbeli szlovákiai mélygeológiai tároló költségét az illetékesek négymilliárd euróra becsülik, amelyből jelenleg négy millió, tehát egy ezredni összeg áll rendelkezésre.

Ez veszélyes?

Lux Iván, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség korábbi munkatársa, a magyar Országos Atomenergia Hivatal volt főigazgatóhelyettese, nukleáris biztonsági vezetője a Paraméternek elmondta, a most meglévő kiégett fűtőelemek végleges elhelyezése elkerülhetetlen. „A mai technológiát ismerve, határozottan kijelenthető, hogy ennek a műszaki feltételei megvannak” – tette hozzá a szakértő azzal, hogy az említett Finnországon kívül Svédországban is építenek mélygeológiai tárolót. Majd arról beszélt, ameddig érdemben tervezni lehet, az ilyen létesítmények biztonságosak, a környezetbe onnan nem juthat ki semmi. „Ezért nem teljesen logikus, miért tiltakoznak ellene” – mondta. Hozzátette azonban, az már más kérdés, hogy több százezer éves távlatban mi történik ezekkel a tárolókkal. „Esetleg a nagyon távoli generációk számára jelenthet ez veszélyt, a közeliek számára biztosan nem” – magyarázta a szakértő. Lux elmondta, magukat a kiégett fűtőelemeket nagy szilárdságú anyagba burkolják be. A tároló alagútjait pedig olyan kőzetbe építik, amelyről nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a jövőbeli behatásoknak ellen fog állni. „Nem szivárog be a víz, a kőzet nem töredezik szét, nagyon kicsi a földrengésveszély” – sorolta, és hozzátette, ehhez elsősorban régóta változatlan geológiai struktúrákat keresnek. Lux arról is beszélt, egy-egy település számára akár jelentős anyagi haszonnal is járhat, ha ott biztonságos körülmények között veszélyes anyagokat tárolnak. „A kormányzatnak ugyanis érdeke jól megfizetni azokat a településeket, amelyek ilyesmit hajlandóak befogadni” – mondta.

A jövő zenéje

A szakértő arra is kitért, a jövőben lehetnek olyan technológiák, amelyek feleslegessé tehetik a mélygeológiai tárolókat, vagy legalábbis jelentős mértékben csökkentik a nukleáris hulladék mennyiségét. Létezik ugyanis az ún. reprocesszálás folyamata, amikor a kiégett fűtőelemeket újrahasznosítják, kivonják belőük a még használható hasadóanyagot. A reaktorokban ugyanis csak az urán egy kicsi része vesz részt a láncreakcióban, a legnagyobb százaléka valójában megmarad. Lux azonban rámutat, ez egy viszonylag veszélyes, illetve technológia- és pénzigényes folyamat. Hasonló lehetőség az olyan reaktorok használata, amelyek a jelenlegi erőművek kiégett fűtőelemeit használják fel üzemanyagként. A szakértő szerint ilyen az olvadt ólommal hűtött gyorsreaktor. Ez a technológia azonban még csak kísérleti fázisban van. „Az a kérdés, ki hajlandó ebbe invesztálni” – emelte ki Lux. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy Peter Pellegrini államfő januári olaszországi látogatása során a szlovák állami nukleárishulladék-kezelő cég (JAVYS), a francia newcleo energetikai vállalat és egy szlovák atomenergetikai kutatóvállalat (Výskumný ústav jadrovej energetiky, VÚJE) pont a folyékony ólmos gyorsreaktorokról írt alá megállapodást. A francia cég képviselője, Stefano Buono a szerződés aláírásakor arról beszélt, a Jaslovské Bohunice-i erőmű területén majd négy ilyen gyorsreaktort szeretnének felépíteni. Hiszen ahogy feljebb írtuk, az ezen reaktorok által üzemanyagként használt kiégett fűtőelemeket jelenleg is ott tárolják. Ez a projekt azonban még a jövő zenéje, hiszen a technológia sem tart itt, az előzetesen becsült költségek pedig három milliárd euró körüli összegre rúgnak.

A szlovákiai mélygeológiai tároló lehetséges helyszínei által érintett települések a következőek:

1. kutatási terület
A kutatási terület Nyugat-Szlovákiában, Nyitrától északkeletre, a Tribecs-hegységben található. Az illetékes hatóságok nem adtak meg településlistát ehhez a területhez.

2. kutatási terület
Gyetvai járás: Látky (Látka), Hriňová (Herencsvölgy), Detvianska Huta (Zólyommiklós)
Breznóbányai járás: Lom nad Rimavicou (Forgácsfalva)
Poltári járás: Málinec (Málnapatak), Kokava nad Rimavicou (Rimakokava), Utekáč (Újantalvölgy)

3. Kutatási terület
Poltári járás: Málinec (Málnapatak), Hradište (Várkút), Krná (Kiskorna), Ďubákovo (Vágó), Šoltýska (Újantalfalva), Kokava nad Rimavicou (Rimakokova), Csehberek (České Brezovo)

4. Kutatási terület
Rimaszombati járás: Almágy (Gemerský Jablonec), Dobfenek (Dubno), Gömörpéterfala (Petrovce), Jeszte (Jestice), Gesztete (Hostice), Darnya (Drňa), Rimasimonyi (Šimonovce), Serke (Širkovce), Détér (Gemerské Dechtáre), Ajnácskő (Hajnáčka), Kerekgede (Hodejovec), Balogfala (Blhovce), Gortvakisfalud (Gortva), Várgede (Hodejov), Feled (Jesenské)

5. Kutatási terület
Rimaszombati járás: Balogfala (Blhovce), Korláti (Konrádovce), Feketepatak (Čierny Potok), Várgede (Hodejov), Rimaszombat, Kisgömöri (Gemerček), Jánosi (Rimavské Janovce), Feled (Jesenské), Gortvakisfalud (Gortva), Guszona (Husiná)
Losonci járás: Gömörsíd (Šíd)