10
Cséfalvay Á. András felvételei
Megosztás
Pár napja az érsekújvári járásbeli Muzsla község Facebook-oldalán arról számoltak be, hogy - a tavalyi évhez hasonlóan - idén is baglyok lepték el a patakhíd melletti fűzfát. Fotósunk ellátogatott a településre, hogy megörökítse a ragadozó madarak "főhadiszállását".
A falu közösségi oldala szerint vagy 20-25 szárnyas használja átmeneti otthonaként a fűzfát. A portálunk által megszólított szakértő szerint teljesen természetes jelenség az erdei fülesbaglyok “mozgalma”. Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője a szervezetük friss bejegyzésére hívta fel a figyelmet, amelyikben az áll, hogy a régiónk fészkelői közül elsősorban az erdei fülesbaglyok csapatosan telelnek lakott területeink fáin, és az ilyen telelőhelyeken többnyire néhány vagy néhány tucat madár látható.
Csak feltételezések vannak arról, hogy miért történik mindez. Az egyik legfőbb vonzerő számukra a település környéki szántók gazdag kisrágcsáló-kínálata, ami az itteni aránylag enyhe teleken könnyen és nagy biztonsággal hozzáférhető táplálékbázist jelent számukra. Az igaz, hogy ezeket könnyebben érhetnék el, ha az agrávidék fáin, mezővédő erdősávokban töltenék a nappalokat. Csakhogy a sík és dombvidékek alapvetően lombhullató fáinak csupasz ágain gyülekező bagolytömegek nagy vonzerőt jelentenének az olyan ragadozó madaraknak, mint a parlagi sas, a héja, az egerészölyv vagy akár a vándorsólyom, melyek termetüknél fogva potenciális veszélyt jelenthetnek az erdei és a réti fülesbagolyra. Ez a veszély a belterületi nappalozással gyakorlatilag teljes egészében kiküszöbölhető, mivel ezek a fajok – a héja kivételével – nem szívelik az ember közelségét.
A tapasztalatok alapján a lakott településeken megszokott tevékenységek nem zavarják a baglyokat. Ezeket a madarak senki nem kényszeríti a belterületekre, maguk választják a téli hónapokra nappali szálláshelyül az ember közvetlen közelségét, elfogadva az ezzel járó hatásokat. Éppen ezért a megjelenésüket követően az embereknek nem kell az életüket alapvetően megváltoztatva áldozatot hozniuk a madarakért. A mindennapi, megszokható tevékenységek: a járókelők jövés-menését, a forgalom zaját és látványát, az óvoda- és iskolaudvaron szaladgáló és hangoskodó gyereket, a kertben tevékenykedő vagy éppen a bagolypiszkot a pihenőfák alatt feltakarító emberek mozgását a madarak semleges környezeti hatásként kezelik. Az persze előfordul, hogy egy-egy szokatlan zajra a madarak felfigyelnek, és egy-két idegesebb példány fel is repül, miközben a mellettük lévő madár tovább szunyókál.
Azt sem árt tudni, hogy a baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos, ezért a település, a térség, az ország egész lakosságának jól felfogott érdeke! Ez annak köszönhető, hogy a telelő erdei fülesbaglyok mindegyike napi két-három (kemény fagyok idején akár négy-hat) kisrágcsálót is elfogyaszt. A gazdálkodóknak így a mezőgazdasági kárt okozó egerek és pockok ellen nem kell drága és a környezetre is veszélyes irtószerekkel védekeznie, mert ezeket a baglyok teljesen ingyen, biológiai úton, plusz környezetterhelés nélkül távolítják el a földekről.
Ráadásul az év közben ritkán látható baglyok tömeges megfigyelése izgalmas élmény is a természeti élményekre vágyó lakosság számára.
