5
A Börzsöny teteje Dobogó-kőről.
Január harmadik-negyedik hetében jó egy hétig alacsonyszintű rétegfelhőzet (Stratus) ülte meg a Kárpát-medencét.
Köszönhető volt ez annak az anticiklonnak (magas légnyomású légköri képződmény) is, amely napokig itt tartózkodott térségünkben. Még 1500 méter magasan is jóval magasabb volt a levegő hőmérséklete, mint az alacsonyabb légrétegekben. Ógyallán (115 m tszfm.) például napokig nem emelkedett fagypont fölé a levegő hőmérséklete, miközben a Kő-pataki-tónál (Skalnaté pleso, 1751 m tszfm.) +10°C-ot meghaladó értékeket is mért az SHMÚ.
5
Az időnként Dobogó-kő szintje alá süllyedő zúzmarás ködfelhőzet, s az általa zúzmarával bevont ágak január 18-án.
Az alábbi, 2025. 01. 18. 12 UTC-re szóló meteorológiai térkép az 500 hPa-s geopotenciális magasságot (színskála, dekaméter) és a tengerszinti légnyomást (fehér vonalak, hPa) ábrázolja. A melegebb árnyalatú, pirosas színekkel jelölt területeken magasabban, a hidegebb árnyalatú, kékes színeknél pedig alacsonyabban helyezkedik el az 500 hPa nyomási szint. Az előbbiek a magas, utóbbiak az alacsony légnyomású területeket jelentik.
Jól kivehető, hogy az említett időpontban Európa nagy részét anticiklon uralta.
5
Forrás: wetterzentrale.de
Ahogy azt tapasztalhattuk, az alacsonyabban fekvő területeken bő egy hétig nem láttuk a napot, ellenben a magasabb hegyekben élvezhettük a napsütést, azok ugyanis kilógtak a felhőkből. Így alakult ez január 18-án is, amikor Bíró Máté András hobbi fotóssal a Dobogó-kőre (699 m tszfm.) látogattunk.
5
Zúzmarás erdő és napsütés Dobogókőn.
A nap nagy részében a Visegrádi-hegység ezen csúcsát is beborította a rétegfelhőzet, ám időnként lejjebb ereszkedett a felhőtenger teteje, így átmenetileg kisütött a nap és a távolabbi magas hegycsúcsok is elénk tárultak. Jól kivehetőek voltak a Börzsöny magasabb csúcsai, sőt a horizont alján a Tátra havas csúcsai is felsejlettek.
5
A Börzsöny teteje Dobogó-kőről.
A december végi esetekkel ellentétben ezúttal a Tátra csúcsai nem látszottak olyan élesen. Január harmadik hétvégéjén a Dobogó-kő épphogy csak kilógott időnként a sztrátuszfelhőkből, a havas tátrai hegyormok elmosódottnak és megnyúltnak tűntek.
5
A Tátra csúcsai Dobogó-kőről január 18-án.
Ennek oka a következő: a különböző sűrűségű levegő eltérő törésmutatóval rendelkezik. A fotó készítésekor fennálló hőmérsékleti inverzió idején az alacsonyabb légrétegekben hidegebb és sűrűbb levegő helyezkedett el, míg fölötte enyhébb és ritkább levegő volt jelen. Ez módosította a fény útját, és a “felső állású délibáb” vagy “felső tükrözés” jelenség kialakulásához vezetett.
Örömmel várjuk az időjárással kapcsolatos fotóitokat az idojaras@parameter.sk e-mail címünkre, s a felvételed bekerülhet a következő időjárás-előrejelzéssel kapcsolatos cikkünkbe!