Anton Hrnko szerint a gorál kisebbség elismerése mögött valójában a magyar irredenták állnak

Ahogy arról beszámoltunk, a szlovák kabinet Červený Kláštor településen rendezett szerdai kihelyezett kormányülésén elfogadta a gorál közösség kisebbségi státuszát. Ezzel a gorálok az ország 15. hivatalos nemzetiségi kisebbségévé váltak. A gorál közösség nagyjából 57 ezer fős és elsősorban Észak-Szlovákiában él.

Hrnko kiakadt

Hrnko azonban egy terjedelmes Facebook-bejegyzésben ecseteli, hogy gorálok márpedig nincsenek. Az SNS egykori parlamenti képviselője hosszan értekezik arról, a gorál nemzetiség fogalmát valójában a „nagymagyar sovinizmus és a lengyel imperializmus” élteti. Azt állítja, az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés után a kisebbségek elnyomására törekvő magyar hatalom több kisebb nemzetiségre akarta szakítani a szlovákokat. Hrnko szerint a Magyar Királyság hivatalai a „lengyel sovinisztákkal” együttműködve arról próbálták meggyőzni Észak-Szlovákia lakóit, hogy valójában lengyelek. „De nem lengyelek, hanem tiszta szlovákok” – állítja Hrnko azzal, hogy a gorál nyelv csak a szlovák egy nyelvjárása.

Az SNS egykori képviselője hosszan hüledezik azon, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök aláírta a gorál nemzetiség elismerését, a kormányt pedig a lengyel érdekek „hasznos idiótáinak” nevezi. A kormányfőtől azt követeli, vonja vissza a kabinet vonatkozó döntését. Egykori politikai pártjának, az SNS-nek a jelenlegi tagjait is idiótának titulálja, mert szerinte megszavazták a szlovák nemzet feldarabolását. „Tud Danko egyáltalán valamit a szlovák múltról?” – bírálja az SNS jelenlegi vezetőjét, Andrej Dankót. A gorál nemzetiség elismeréséért dolgozó Ravasz Ábelről, az oktatási miniszter tanácsadójáról, korábbi hidas romaügyi kormánybiztosról pedig Hrnko azt írja, valószínűleg magyar irredenta körök szolgálatában áll. Szerinte az új nemzetiség hivatalos elismerésében „fizetett aktivisták” kollaboráltak, akik az állami kisebbségi támogatásokra hajtanak.

Ravasz: Az elismerés a goráloknak is jár

Ravasz, aki annak a Bél Mátyás Intézetnek a tiszteletbeli elnöke, amely a gorálokról szóló kutatást végezte, a Paraméternek arról beszélt, Szlovákia eddig valójában politikai okok miatt nem ismerte el hivatalos kisebbségként ezt a közösséget. „Talán Hrnko úr kijelentései is azokból az okokból fakadnak, mint amelyek miatt az elismerés eddig nem történt meg: A 20. század első felében ugyanis a gorál településekért nagyon komoly, gyakran katonai eszközökkel vívott harc folyt Szlovákia és Lengyelország között” – magyarázta Ravasz. Majd arról beszélt, manapság is az országhatár a gorál mikrorégió közepén húzódik, ezért a témát sokan veszélyesnek látják. „Nehogy Lengyelország lecsapjon ezekre a falvakra, megpróbálnák elhallgatni ennek a közösségnek a létezését” – tette hozzá. A kisebbség hivatalos elismerése nélkül azonban a közösség kultúrája és nyelve eltűnhet. „Én hosszú évek óta azért dolgozom a témán, mert magyarként, kisebbségiként úgy látom, minden más anyanyelvű embernek alkotmányos joga van arra, hogy a nyelvét használja és a kultúráját megélje” – mondta azzal, hogy ez a goráloknak is jár. Hrnkonak azzal az érvével kapcsolatban, hogy a gorál csak egy nyelvjárás, Ravasz arról beszélt, mindig politikai döntés, mit ismerünk el nyelvnek. Kiváltképp így van ez a szláv nyelvek esetében, amelyek lényegében egy összefüggő folytonosságot alkotnak a német határtól a Moszkván túli területekig.

Ravasz arra is reagált, hogy Hrnko a magyar irredentizmussal vádolta meg őt. „Frissítő amikor irredentának, vagy nácinak neveznek, mert általában az ultraliberális jelzőt szokták rámragasztani” – mondta Ravasz azzal, az ilyen címkék nem zavarják őt, inkább a munkájára koncentrál. „Nyilván nem vagyok sem ultra, sem irredenta” – tette hozzá. Az oktatási miniszter tanácsadója arról is beszélt, bár Hrnko a gorálok elismerésének visszavonására szólította fel Ficót, erre reális akarat és esély nincs.