Gyönyör Teréz: Ez nem gyilkosság, csak testi sértés

A Paraméter szerkesztősége hozzájutott Gyönyör Teréz rendkívüli jogorvoslati beadványához, amely alapján újra szabad emberként élhet – legalábbis addig, amíg a bíróság ki nem javítja a korábbi ítéletbe foglalt, törvénysértő hibákat. A Gyönyör Teréz szabadulását kiváltó beadványból azokat a konkrét panaszokat szemlézzük, amelyek alapján a Legfelsőbb Bíróság megszüntette a Gyönyör Teréz ellen 2022-ben hozott ítéletet.

A beadvány legérdekesebb része, hogy bár a vádlott továbbra is tagadja bűnösségét, mégis olyan érvelést használ, amely azt feltételezi: a mérgezésekre valóban sor került.

A méreg: atropin

Kezdjük is a legfontosabb bizonyítékkal, egy mérgezett kávéval, amelyről korábban egy szakértői vizsgálat megállapította, hogy atropint tartalmazott. A rendőrségi nyomozás során más, Gyönyör Teréz bűnösségére utaló tárgyi bizonyíték soha nem került elő, a hatóságok viszont számos közvetett bizonyítékot begyűjtöttek, amelyek az ipolysági nő bűnösségére utaltak. A 2022-es ítéletet meghozó bíró akkoriban úgy nyilatkozott, hogy a kávé mint bizonyíték nem is olyan fontos, hiszen anélkül is bizonyítható a vádlott bűnössége.

A rendkívüli jogorvoslatot vizsgáló szenátus azonban más véleményen volt. A Legfelsőbb Bíróság 2025. január 29-én kihirdetett álláspontja a kávé kapcsán az alábbi volt:

"Továbbra is kérdéses, hogy az atropint tartalmazó kávé törvényes keretek között lett-e bebiztosítva. Ez pedig azért lényeges, mert a szóban forgó kávé az egyetlen bizonyíték, amely alapján az atropinmérgezés gyanúja felmerülhetett."

A bíróság álláspontjának értelmezéséhez idézzük fel, hogyan indult 2015-ben a gyanúsított elleni nyomozás, és hogyan került a hatóságok birtokába az említett kávéminta.

• 2015 februárjában Gyönyör Teréz két közeli ismerősét, akiknek több tízezer euróval tartozott, kórházba kellett szállítani. Mindkét nő azután került életveszélyes állapotba, hogy Gyönyör Teréz társaságában kávét vagy teát fogyasztott. Az ipolysági és lévai kórházak orvosai nem jöttek rá, hogy mérgezés érhette őket, és mindkét asszonyt agyvérzésgyanúval kezelték, amely később nem igazolódott be, és a kórházi kezelés során nem jöttek rá arra, mi okozhatta náluk az agyvérzéses állapotnak kinéző súlyos tüneteket.
• 2015 áprilisában az említett két asszony újra életveszélyes állapotban került kórházba, megint csak közvetlenül azután, hogy Gyönyör Terézzel a tartozásának törlesztéséről tárgyaltak, miközben kávét vagy teát fogyasztottak a társaságában. A két sértett ráadásul egy kórterembe került a lévai kórházban, ott ismerkedtek meg egymással. Pár nappal később Gyönyör Teréz egy harmadik barátnője is élet-halál közé került azt követően, hogy az ipolysági nővel kávézott. Gyönyör Teréz akkoriban neki is több tízezer euróval tartozott. A harmadik sértett akkor az ipolysági kórházba került – ugyanazokkal a tünetekkel, mint a már említett két másik asszony.
• Egy ipolysági pszichiáter, aki mindhárom sértettet ismerte, egy találkozóra hívta össze a három nőt, akik már összesen ötször kerültek életveszélyes állapotba, ám az őket kezelő orvosok egyetlen esetben sem tudtak pontos diagnózist felállítani. A pszichiáter és a három nő ekkor jöttek rá, hogy Gyönyör Teréz mindannyiuknak tartozik, és Gyönyör Teréz mindhármukat megmérgezhette.
• A feltételezett mérgezések egyik sértettje, Ipolyság közjegyzője, akinek Gyönyör Teréz akkoriban legalább húszezer euróval tartozott, magánakcióba lépett. Az elrendezetlen pénzügyek kapcsán találkozóra hívta a közjegyzői irodájába Gyönyör Terézt, ahol a titkárnő mindenkinek kávét főzött, majd a vendéget pár percre egyedül hagyta az irodájában – hogy ha a nő esetleg megmérgezné a közjegyző kávéját, legyen rá ideje. Miután a közjegyző később nem akarta meginni a kávéját, a helyzet feszültté vált, de a titkárnőnek – az eredeti terv szerint – sikerült egy zárható bögrébe öntenie a folyadékot.
• A potenciálisan mérgezett kávét a közjegyző asszony ügyvéd férje másnap elvitte a rendrőségre, és feljelentést tett a feltételezett mérgezések kapcsán, valamint beszámolt arról, hogy a három említett nő korábban már legalább öt alkalommal került kórházba a nekik összesen legalább 80 ezer euróval tartozó Gyönyör Terézzel történő kávézást/teázást követően.
• A rendőrség szakértői vizsgálatra küldte a kávét, amelyben az állami laboratórium három hónap elteltével azonosította az elterjedt gyomnövényekből is kinyerhető, atropin nevű mérget. Az intézmény azonban – felszerelés hiányában – nem tudta megállapítani a méreg koncentrációját, illetve azt sem, hogy az atropin természetes vagy orvosi forrásból származott-e. A kávéminta a laborban elhasználódott, így azt már nem lehetett további vizsgálatok alá vetni.

A vádlott az egész bírósági eljárás során azt hangoztatta, hogy az említett kávé nem törvényesen szerzett bizonyíték, hiszen azt a károsultak biztosították be, és a később vizsgált anyag majdnem egy napon keresztül az ő birtokukban volt. A kávéval kapcsolatban Gyönyör Teréz így érvel saját igaza mellett:

"Nem világos, hogy a kávéval hogyan manipuláltak, és az sem, hogy a károsult közjegyző miért nem a törvénnyel összhangban járt el, ha úgy vélte, hogy valamilyen anyag kerül majd a kávéjába. Maga kezdett rendőrt játszani, így ő maga hiúsította meg azt a lehetőséget, hogy bebizonyítsa: valamit beletettem a csészéjébe. Persze, már ha valamit valóban beletettem volna."

A kávé beszerzésének pontos körülményei nem Gyönyör Teréz ártatlansága mellett szólnak – a tanúk szerint hirtelen nagyon idegessé vált, amikor kiderült, hogy a közjegyző nem akarja meginni a kávét, majd maga is rosszullétet imitált. Ezek a történések arra utalnak, hogy valóban belerakhatta a mérget a sértett italába, ám ez mit sem változtat azon, hogy a bizonyíték beszerzése valóban nem volt összhangban a törvényekkel. Ráadásul az atropinmérgezés – utólag, orvosszakértők bevonásával – éppen ezzel a bizonyítékkal lett alátámasztva.

Persze ez nem azt jelenti, hogy nem atropinnal mérgezték meg a sértetteket, de úgy néz ki, hogy enélkül a bizonyíték nélkül a bíróság nem állapíthatja meg minden kétséget kizáróan, hogy a gyilkos fegyver – mint méreg – az atropin volt.

Gyönyör Teréz beadványában azt a kérdést is felteszi, ami ebben a helyzetben minden kívülállóban megfogalmazódik. Pontosabban nem is kérdést tesz fel, hanem hangosan elgondolkozik azon, miért nem helyeztek el az irodában rejtett kamerát, hogy rögzítésre kerüljön, mit csinál, amikor ott pár percre egyedül hagyják őt.

"Annak érdekében, hogy a tettet rámbizonyítsa, a károsultnak lehetősége lett volna például videofelvételt készíteni az egész helyzetről, mely során a csésze kávét lefoglalta. Amennyiben a károsult úgy vélte, valamit a kávéjába tettem, kihívhatta volna a rendőrséget is, és a hatóság a kávét törvényes módon lefoglalhatta volna."

Ezen túl Gönyör Teréz azt is súlyos eljárási hibának tartja, hogy az eset, amikor a kávét a közjegyző “lefoglalta”, nem szerepel az eredeti vádiratban. Pedig – a vádlott szerint – ha ez mérgezési kísérlet volt, akkor emiatt az eset miatt is vádat kellett volna emelni ellene.

Ártatlannak vallja magát, mégis úgy érvel, mintha bűnös volna

Gyönyör Teréz rendkívüli beadványában szerepel még egy panasz, amit a Legfelsőbb Bíróság rendkívüli jogorvoslati szenátusa megalapozottnak vélt. Ennek lényege röviden: a 2022-es ítélet alapján egyáltalán nem egyértelmű, hogy a vádlott halálokozás céljából használta a mérget. Panaszában Gyönyör Teréz konkrétan így fogalmaz:

"A tényállás és a bizonyítékok alapján sem lehet arra a következtetésre jutni, hogy az atropin halálokozás céljából lett beadva. Foglalkozott a bíróság azzal, hogy az említett anyag egészségkárosodás okozásának szándékával is felhasználható, vagy azzal a szándékkal, hogy az érintett személyt ideiglenesen akadályozza a mindennapi életben? Vagy esetleg azzal a céllal, hogy egy adott pszichés állapotot okozzon a károsult személynél, amiből kifolyólag nem emlékezne egy bizonyos esemény lefolyására? Miközben soha senkinek nem adtam be semmilyen szert, a védekezésem érdekében, hogy ne ítélhessenek el törvényellenes módon, arra kényszerülök, hogy rámutassak: a tényállás nem mutatja az emberölés vagy a szándékos emberölés jegyeit, hanem csak a testi sértés jegyeit hordozhatja."

A beadványban továbbá Gyönyör Teréz az atropinmérgezéseket egy olyan szituációhoz hasonlítja, amikor egy szórakozóhelyen valakinek a poharába valamilyen kábítószert raknak. Elmélete szerint esetében ugyanez a helyzet: a diszkós mérgezések is okozhatnak halált, mégha a halálokozás nem is célja az ilyen támadóknak. Bírósági beadványában így érvelt:

"Összehasonlításként szükséges elgondolkozni azon, hogy egy olyan személy, aki drogot tesz egy italba a diszkóban, vajon mindig az alany halálát kívánja-e. Tegyük fel, hogy nincs ilyen szándéka, és összpontosítsunk arra, hogy bántani akarta-e az alanyt, esetleg valami más következményt okozni. Ugyanúgy, mint az atropin beadása, amely képes halált okozni, minden drog (még a legálisan kapható anyag mint az alkohol) beadása is képes halált okozni. De ez nem jelenti azt, hogy a beadása mindig halált kell, hogy okozzon. A leírtak értelmében a diszkóban sem feltétlenül halálokozás céljából raknak drogot a pohárba, az atropin beadását sem kell, hogy haláleset kövesse. Még akkor sem, ha bizonyos körülmények között mindkét esetben haláleset történhet."

Gondolatmenetével egyrészt azt próbálja alátámasztani, hogy az atropin sajátosságai miatt egyáltalán nem egyértelmű, hogy a károsultak életére akart törni, másrészt szerinte a vádak tényállásai alapján az atropin legfeljebb rövidtávú egészségkárosodás okozásának céljával volt felhasználva. Már ha fel volt használva, mert érvelése során többször hangsúlyozza: ártatlan, a vád pedig álláspontja szerint csak feltételezésekre alapul.

Annak ellenére, hogy a korábbi büntetőper során megszólaltatott igazságügyi orvosszakértők szerint a tárgyalt mérgezések három károsultja mind közvetlen életveszélyben volt, amikor összesen ötször kórházba kerültek, Gyönyör Teréz szerint ezek nem lehettek emberölési kísérletek, mivel az áldozatok nem szenvedtek súlyos egészségkárosodást. A vádlott beadványában így szól:

"Egyetlen tett sem okozott súlyos egészségkárosodást, ami azt jelenti, hogy ezen tettek során csupán testi sértés ment végbe."

Gyönyör Teréz egyúttal arról is lerántja a leplet, hogy szerinte miért nem testi sértés miatt állították bíróság elé. Úgy véli, ez kizárólag annak köszönhető, hogy a vádemelés előtt a sajtó sokat foglalkozott az ügyével:

"A gyilkossággá minősítés előtt a sajtóban már gyilkosnak, méregkeverőnek voltam nevezve. Alapos a gyanúm, hogy épp a személyem negatív medializációja okozta a jogi minősítés törvényileg indokolatlan megváltoztatását, anélkül, hogy a tett kimerítené az emberölés vagy a szándékos emberölés tényállását."

Az elhangzottak alapján egyértelmű, hogy a vádlott érvrendszerének vezérszála a gyilkossági kísérletek kétségbe vonása, de ezen kívül egy másik fontos részletbe is beleköt. Ennek megértéséhez fontos tisztázni, hogy az emberölések minősítése kétféle lehet: “sima” emberölés, ami bár szándékos, de nincs előre eltervezve, illetve a szándékos emberölés (közismertebb nevén: gyilkosság), ami kitervelt, és nemcsak szándékosan, hanem nyomatékosabb módon, előre megfontolt szándékkal történik.

Gyönyör Teréz ellen 2015-ben csalás és könnyű testi sértés gyanújával indult büntetőeljárás. A feltételezett mérgezések áldozatai akkoriban hiába kérték az ügyészséget, hogy legalább súlyos testi sértés ügyében folytassák a vizsgálatot, panaszaikat folyamatosan visszautasították. Ennek ellenére a rendőrségi nyomozás végén, 2019-ben az ügyészség arról határozott, hogy a bűntényeket emberölési kísérletekké kell átminősíteni, és 2019 végén már így dolgozták ki a végleges vádiratot. A későbbi büntetőper viszont már megint egy új minősítéssel, előre eltervezett, szándékos emberölési kísérletek vádjával vette kezdetét.

A bűncselekmények közti különbség azért kulcsfontosságú, mert ezekben más-más bíróságok az illetékesek. A “sima” emberöléseket Szlovákiában a területileg illetékes megyeszékhely járásbírósága tárgyalja. Mivel Ipolyság Nyitra megyében van, Gyönyör Teréz ügye eredetileg a Nyitrai Járásbíróságra került. Ám Nyitrán 2020 februárjában úgy döntöttek, hogy mivel a bizonyítékok kitervelt, előre megfontolt szándékból elkövetett emberölési kísérletekről tanúskodnak, az ügyet átutalják a Specializált Büntetőbíróságra – mivel Szlovákiában csak és kizárólag ez a bíróság jogosult tárgyalni az ilyen minősítéssel rendelkező bűnügyeket. A Specializált Büntetőbíróság 2021. szeptember 8-án hozta meg az első fokú ítéletet, Gyönyör Terézt bűnösnek találták, és 25 év fegyházbüntetésre ítélték.

Ezért engedték szabadon

Miután Gyönyör Teréz 2015-ben gyanúsítottá vált, előzetes letartóztatását sem a rendőrség, sem az ügyészség nem indítványozta. Ez főként a viszonylag enyhe vádaknak volt köszönhető (könnyű testi sértés, csalások), amelyek csak az évekig tartó nyomozás későbbi szakaszában váltak súlyosabbá. Ekkor viszont a gyanúsított már nem adott okot arra, hogy előzetes letartóztatásba helyezzék – ehhez szökésre, bűnismétlésre vagy tanúbefolyásolásra utaló jeleket kellett volna mutatnia. Bár igaz, a gyilkossági kísérletek két károsultjának egy ponton levelet írt, és míg egyikben a barátnője érzelmeire próbált hatni, addig a másikban már fenyegető hangnemet ütött meg – ám a hatóságok ezt nem tartották tanúbefolyásolásnak és soha nem indítványozták Gyönyör Teréz előzetes letartóztatását.

Emberölési ügyekben egyáltalán nem szokványos, hogy a gyanúsítottak a büntetőper idején szabadlábon védekezhetnek. Az ilyen súlyos bűncselekmények gyanúsítottjait az ítélet megszületéséig rendszerint előzetes letartóztatásba helyezik, majd amikor bűnösnek találják őket, a vizsgálati fogságból átkerülnek a börtönbe.

A tíz csalással és öt aljas indokból elkövetett, szándékos emberölési kísérlettel vádolt Gyönyör Teréz azonban egyedülálló módon a bírósági eljárás lezárulásáig szabadon élt. Csak a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletének kihirdetését követően, 2022. november 8-án kellett börtönbe vonulnia.

Éppen a korábbi előzetes letartóztatás hiánya az oka annak, hogy a Legfelsőbb Bíróság öttagú szenátusa, amely a rendkívüli jogorvoslati beadványát tárgyalta, nem helyezte őt vizsgálati fogságba, miután 2025. január 29-én megszüntették az addig jogerős, korábbi ítéletét. Ez volt az oka annak, hogy a börtönből szabadon távozhatott – miközben már nem elítéltként, hanem újra a súlyos büntetőügy vádlottjaként tartják számon.

Ennek kapcsán a Legfelsőbb Bíróság szóvivője az alábbiakat közölte a Paraméterrel:

"Az előzetes letartóztatás indokai nem voltak adottak, mivel a vádlott korábban sosem volt előzetes letartóztatásban."

A Legfelsőbb Bíróság 2025. január 29-én nem arról döntött, hogy Gyönyör Teréz bűnös-e vagy ártatlan, hanem arról, hogy törvényes-e az az ítélet, amellyel korábban 25 év fegyházbüntetésre ítélték. Amennyiben a rendkívüli jogorvoslatot tárgyaló szenátus arra jut, hogy a korábbi ítéletbe hiba csúszott, nem mérlegelhet, csupán egy lehetősége van: megszünteti a jogerős ítéletet, és az ügyet újratárgyalásra visszautalja arra a szintre, ahol jogi szempontból mulasztás történt.

Mi jön most?

Mivel az ipolysági mérgezések ügyét másodfokra utalták vissza, így egyelőre úgy néz ki, hogy az egész bizonyítási eljárást nem kell újra lefolytatni. Lehet, hogy csak technikailag kell kijavítani a korábbi ítéletet, és akkor az is elképzelhető, hogy Gyönyör Terézt néhány hónapon belül újra – ismét jogerősen – elítélik, majd visszaküldik a fegyházba. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy az előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölési kísérletek minősítését a másodfokú bíróság nem tudja majd alátámasztani. Ebben az esetben a bírósági eljárásnak első fokon, a Nyitrai Járásbíróságon kéne újraindulnia, és évekbe telne, míg az ügyben újra jogerős ítélet születhetne.

A Legfelsőbb Bíróság rendkívüli fellebviteli szenátusának a döntés kihirdetésétől 30 napja van arra, hogy elkészítse a határozat írásos, bővebb indoklását. Így legkésőbb február 28-án kiderül részletesebben is kiderül, mivel sértette a másodfokú ítélet Gyönyör Teréz jogait. A vádlott pedig a következő jogerős ítéletig – vagy amíg nem szolgáltat okot az előzetes letartóztatására – szabadlábon védekezhet.

E sorok szerzője 2024-ben Halálgyönyör címmel könyvet írt az ipolysági sorozatmérgezések hátteréről, a súlyos hibákkal övezett rendőrségi vizsgálatról, és Gyönyör Teréz további, lehetséges áldozatairól, akik korábban nem képezték a szóban forgó büntetőper tárgyát.