1
Fotó: Cséfalvay Á. András - illusztráció
Megosztás
A bősi vízerőmű modernizációja stratégiai befektetéssé válik. Az erről szóló javaslatot Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter (SNS-jelölt) terjesztette elő, és a kormány szerdán jóváhagyta.
A Vízgazdálkodási Építővállalat (VV) egy nappal korábban, kedden törölte a bősi vízerőmű nagyszabású felújítására kiírt eredeti közbeszerzési pályázatot, és egyúttal jelezték, hogy újat írnak ki. Ennek szükségességét azzal magyarázták, hogy „a közbeszerzés tárgyát bővíteni kell a szükséges technológiai berendezések modernizációjával, amelyek alapvetőek a biztonságos és megbízható termeléshez és üzemeltetéshez”. A tender törlésének másik oka, hogy mérlegelik a verseny beállításának újragondolását az ismételt kérelmek és a pályázók észrevételei tekintetében.
A tervezett megvalósítás kezdete 2026 januárja, míg a modernizáció befejezésének tervezett időpontja 2036 márciusa. A projekt várható költsége 360 millió euró, áfa nélkül.
A környezetvédelmi minisztérium a benyújtott javaslatban hangsúlyozza, hogy a projekt megvalósítása fontos lépés a szlovákiai energetikai infrastruktúra fejlesztésében, és jelentősen hozzájárul az ország energetikai stabilitásának fenntartásához.
Hangsúlyozták, hogy a beruházás finanszírozása az állami Vízgazdálkodási Építővállalat saját forrásaiból történik.
A modernizáció stratégiai befektetésként való meghatározása iránti kérelmet a közszolgáltató vállalat vezetése terjesztette elő. „A cél egy nyitott és átlátható verseny biztosítása, a folyamatok felgyorsításának garanciája, hogy a megvalósítási szakaszban ne legyenek késedelmek” – magyarázta kedden a Vízgazdálkodási Építővállalat vezérigazgatója, Peter Molda.
Hozzátette, hogy az új versenykiírás több lehetőséget biztosít a verseny növelésére, így a legmodernebb technológiák alacsonyabb áron történő bevonására is.
A tavaly szeptemberi árvíz idején a környezetvédelmi miniszter azzal dicsekedett, hogy a bősi vízerőmű olyan teljesítménnyel működik, mint egy atomreaktor. A turbinák a Duna magas vízállása miatt percenként hozzávetőleg 900 euró értékben termeltek áramot, de a nyolcból csak hét volt működőképes. A környezetvédelmi tárca már január közepén pályázatot hirdetett a turbinák cseréjére.
