„Kinyílik a bicska az ember zsebében” – mondta Hájos az őt feljelentő ZSI publikációjára, a dunaszerdahelyi szlovák közösség képviselője szerint pedig a legtöbb embernek nem jelent gondot a Felvidék szó

Vihar a biliben – ez juthatna eszünkbe a ZSI által publikált 2023-as jelentésről, Hájos szerint ugyanakkor ez is része az abban az évben még létező Nemzeti Bűnüldözési Ügynökségnél (NAKA) kezdeményezett nyomozásnak. A publikáció címlapján egy kép szerepel a Matica Slovenská dunaszerdahelyi szervezetének emléktáblájáról, amelynek összetört darabjai a szervezet udvarán vannak elhelyezve. Az emléktáblát azok tiszteletére állították, akik „életüket adták Dél-Szlovákia 1938 és 1945 közti magyar megszállásának ideje alatt Szlovákia szuverenitásáért és területi egységéért”. Ehhez tudni kell, hogy 1939 és 1945 között létezett az első, fasiszta szlovák állam, ami azáltal jöhetett létre, hogy a megszállt Csehországot Adolf Hitlerék Németországhoz csatolták.

A ZSI tanulmányában leírja, hogy a márványtáblát, amely eredetileg a szervezet dunaszerdahelyi épületének falára volt kifüggesztve, 26 évvel ezelőtt ismeretlen tettes összetörte, a maradványai azóta vannak az intézmény kertjében. A széttört és összeragasztott tábla pedig a publikáció összeállítója szerint a leghangsúlyosabb megnyilvánulása a szlovákok megaláztatásainak Dél-Szlovákiában.

A publikációban ezt követően egyfajta hibrid háborúról írnak, és értelmezésük szerint a szlovák állam az 1998-as fordulat, tehát a Mečiar-kormány bukása óta teljesen visszavonult legalapvetőbb feladatának, a nemzetállami érdekeinek védelmétől. 2014-ben pedig ebbe az állapotba érkezett meg a magyar kormány által elfogadott Kárpát-Haza Fejlesztési Koncepció 2030 elnevezésű dokumentum, amelyre épül az ún. Baross Gábor Terv, Dél-Szlovákia regionális gazdasági fejlesztési terve is.

Ezt követően a publikáció felsorol egy sor, államellenes tevékenységként értelmezett momentumot, amit a kultúra, a sport, az oktatás, a vállalkozás, a politika és az egyház területén követtek el. Ide sorolnak különböző trianoni megemlékezéseket, zászlókitűzéseket, de például a dunaszerdahelyi származású jogász, a magyar magánjog atyja, Szladits Károly szobrának felavatását, a városi művelődési központ elnevezését Csaplár Benedekről, a magyar személyiségekről történt utcaelnevezéseket, a magyar kultúra napján tartott ünnepi gálaestet, a Smetana ligeti egyházi óvoda felépítését és még sorolhatnánk.

Külön fejezetet szenteltek Világi Oszkár nagyvállalkozó, a hozzá és családjához kötődő cégek és alapítványok tevékenységének, megemlítve a magyar államalapítás ünnepe alkalmából 2023-ban megrendezett Felvidéki Fesztivált, a Kukkonia kerékpárversenyt és a HC DAC kézilabdatábort is. A publikáció összeállítója szerint Világi a kultúra és a sport támogatásának leple alatt társszervezője Dél-Szlovákia szisztematikus magyarizációjának és a szlovák nyelv és kultúra fokozatos kiszorításának.

Ugyancsak külön fejezetet kapott a publikációban Halász Béla gútai polgármester himnuszéneklése a helyi önkormányzat egyik ülésén, ami miatt őt szintén feljelentette a ZSI, majd kielemezték az ügyben folytatott vizsgálat, és az azt felügyelő komáromi járás ügyész megállapításait. Az ügyésznő egyébként akkor kijelentette, hogy a feljelenti hipotetikus elmélkedései nem elegendőek annak megalapozásához, hogy a feltételezett elkövető, vagyis a gútai polgármester cselekedete kimerítené a Szlovák Köztársaság szuverenitásának megkérdőjelezését vagy felkorbácsolná a polgárok soviniszta érzelmeit.

A ZSI a Paraméternek is elküldött, Hájos Zoltán feljelentésével kapcsolatos állásfoglalásában arról írt, hogy a polgármester tevékenységét szélesebb kontextusban értelmezik, és mellékelték a fent említett publikációt, ami az online shopjukban 15 euróért vásárolható meg. Sajnálatukat fejezték ki egyszersmind Hájos Zoltán azon állításai miatt, hogy az egyesület meg akarja félemlíteni, vagy elüldözni Szlovákiából az itt élő magyarokat. Úgy vélték, hogy a publikációjuk áttekintése után az olvasónak egyértelművé kell váljon, „kinek számít az együttélés és kinek a megosztás”.

Peter Sanve, a dunaszerdahelyi szlovákokat tömörítő és a szlovákok és magyarok békés együttélését különböző akciókkal szorgalmazó Komunita DS polgári társulás vezetője a dokumentum kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a Felvidék szó a legtöbb ember számára nem jelent gondot. „Kell róla beszélni, a tény, az iskolákban is, de nem része a mindennapjainknak. Ennél jóval nagyobb gondjaink vannak, mint a gazdasági helyzet, a működésképtelen hivatalok vagy épp a háború” – fogalmazott.

Reagált arra is, hogy a ZSI állítja, nem akarja megfélemlíteni a magyarokat, ehhez képest aki meglátogatja az e-shopjukat, más következtetéseket is levonhat. „Találhat ott ugyanis egy megvásárolható pólót Alexander Mach képmásával, aki a fasiszta szlovák állam belügyminisztere volt, akit társtettesként vádoltak az egyik legsúlyosabb háborús bűncselekménnyel, a zsidók és romák elhurcolásával a koncentrációs táborokba. Erre az eseményre a dunaszerdahelyiek is nagyon jól emlékezhetnek, több emlékmű is utal rá. Ez alapján el tudjuk képzelni, hogy a Dunaszerdahelyen élő magyarok, akik ismerik a történelmet és nagyra becsülik a szabadságot, minimálisan ellentmondásosnak tartanának egy ilyen pólót, és tarthatnának az egész egyesület gondolkodásmódjától” – húzta alá.

Sanve csalódott, amiért a ZSI elutasította a segítő kezüket ezen a téren arra vonatkozóan, hogy szervezzenek egy szakmai fórumot, melyen tisztázhatják a történelmi eseményeket. Amiatt is csalódottak, hogy a ZSI létrehozott egy ún. szlovák-magyar szakértői csoportot (melynek például az ITT található decemberi nyilatkozat is az egyik produktuma), abban ugyanakkor nem szerepelnek magyar szakemberek ellensúlyként. Rámutatott arra is, hogy ebben a bizottságban korábbi és jelenlegi politikusok is ülnek. Ott van például köztük Ivan Hazucha jelenlegi smeres parlamenti képviselő, továbbá két volt SNS-es, Jozef Prokeš és Rafael Rafaj. Utóbbi tizenegy évvel ezelőtt már tüntetett Dunaszerdahelyen.

„Ez alapján a szándékuk teljesen másképp fest, mivel nem a közérdeket, hanem valamiféle politikai csatározást szolgálhat egy esetleg közelgő választások előtt” – figyelmeztetett Peter Sanve.

Hájos Zoltán összességében pozitívan értékelte, hogy a helyi szlovák közösség kiállt mellette, noha ez szerinte nem a személyéről szól az esetükben, hanem a szlovákok és magyarok békés együttéléséről.

„Ezáltal az itteni szlovákok is kinyilvánítják, hogy nincs minden úgy, ahogy azt a ZSI hangoztatja” – húzta alá.

A polgármester megerősítette, hogy még 2023-ban született a feljelentés, melyben őt személy szerint nem említik, csak utalnak rá. „A feljelentést ismeretlen személy ellen tették, aki polgármesteri tisztségéből kifolyólag így és így nyilatkozott, a Felvidéket, mint irredenta kifejezést használtuk a vágta és a fesztivál esetében” – húzta alá a polgármester, majd kitért arra is, hogy kérdezték az Összetartozás Emlékművénél tartott megemlékezésről, amit Trianon 100. évfordulója alkalmából emeltek civil kezdeményezésből. Bő négy évvel ezelőtt az ez utóbbi ellentmondásos mivoltáról már írtunk, akkor Patrik Dubovský, a Nemzeti Emlékezet Intézetének történésze emelte fel a szavát ellene.

Hájos nem tudta megmondani, hogy mi történt az ügyben azóta, hogy 2023-ban megkezdték az eljárást. Véleménye szerint begyűjtötték a szükséges dokumentumokat, és az egykori NAKA nyomozója valószínűleg nem talált bűncselekményre utaló nyomot, most azonban ügyészi utasításra lefolytatják az eljárást a kihallgatásokkal. Az ügyben szintén kihallgatták már Karaffa Attila és Puha György alpolgármestereket, illetve idézést kapott Mikóczy Zoltán, aki a kifogásolt Felvidéki Vágta egyik társszervezője volt a kezdeti években.

„Egy esetben sem volt kifüggesztve sem horogkereszt, sem más önkényuralmi jelkép, így nem tudom, miről beszélgetünk” – vélekedett.

Kérdésünkre, hogy a ZSI a feljelentést megelőzően fordult-e panasszal közvetlenül a dunaszerdahelyi városvezetéshez, Hájos azt válaszolta, hogy nem, a megyéhez viszont igen. „A megyeelnök (Jozef Viskupič – a szerk. megj.) 2023-ban egy gremiális ülés után mutatta meg a panaszukat. Én elmondtam, miről volt szó a Felvidéki Fesztivál esetében, és annyiban is maradtunk” – húzta alá.

A ZSI portálunknak is elküldött publikációjának tartalma viszont meglepte. A 245 oldalas jelentést még nem volt ideje áttanulmányozni, a tartalma alapján viszont szerinte „kinyílik a bicska az ember zsebében”.

„Ugyan megmosolyogtatónak tűnhet, de ez az anyag része a feljelentésnek. Ami szerepel benne, az alapján a ZSI-t jogi személyként akár fel is lehetne jelenteni rágalmazásért vagy rémhírkeltésért, mivel kimerítheti ezek fogalmát annak kapcsán, hogy ki és mit akar elszakítani Szlovákiától. Semmi alapja nincs” – hangsúlyozta. Hozzátette, elemzik a publikációt, hogy esetleg szerepelnek-e benne olyan állítások, amelyek megállhatnák a helyüket bíróság előtt. „Ez egy hosszadalmas folyamat. Higgadt fejjel kell mérlegelni, nem emocionálisan beleugorni bármibe” – folytatta.

Úgy véli, a ZSI kezdeményezése semmiképpen sem tesz jót a szlovák-magyar viszonynak, ráadásul veszélyes precedenst is teremthet. „Ha egy vizsgálótiszt olyan szakértőtől eredő véleménnyel támasztja alá a vádakat, aki szerepel az igazságügyi minisztérium szakértői listáján, és esetleg az a szakértő az ebben szereplő állításokkal azonosul, akkor a bíró is abból fog kiindulni” – húzta alá.

Emlékeztetett arra, hogy Andrej Kiska és Zuzana Čaputová korábbi köztársasági elnökök dunaszerdahelyi látogatásakor is szorgalmazta már, hogy egy szlovák-magyar vegyesbizottságban tehetnének rendet történelmi kérdésekben, és szükség van egy egyezményre a szlovák-magyar megbékélésről.

„A különböző módon értelmezett történelmet helyre kellene tenni, mert ez így nem tesz jót a békés együttélésnek. Ennek eljöhet az ideje, az a kérdés, hogy milyen kormány idején” – fogalmazott.