„Azért vagyok itt, mert az emberiség elfelejtett emberül” – a legerősebb pillanatok a dunaszerdahelyi tüntetésről

„Pellegrini és Fico urak, minket nem az érdekel, hogy mit mondanak a kamerák előtt, hanem az, amit ténylegesen tesznek – és az, ahogyan a szövetségeseinkhez viszonyulnak. És ez óriási szégyen!” – kezdte a szónoklatok sorát Stredl Tamás civil aktivista, a dunaszerdahelyi megmozdulás szervezője.

Hunčík Péter felidézte, hogy ugyanott áll, mint 36 évvel ezelőtt, 1989-ben, ám úgy érezte, hogy most sokkal nehezebb a dolga, mint akkor. Emlékeztetett a diák Simon Omanik példájára, aki elutasította a kézfogást Peter Pellegrini köztársasági elnökkel, majd ezt azzal indokolta, hogy elutasítja az általa folytatott politikát, a hazudozást, amire a kormánytagok, különösen a kormányfő eléggé keményen reagált, mondván, valakinek itt szüksége volna három pofonra. Hunčík erre a francia filozófust, Montesquieu-t idézte, aki szerint a fiatalok nem züllöttek, mert ahhoz, hogy elzülljenek, először a felnőtteknek kellene lezülleniük.

A pszichiáter ezután felidézte egy beszélgetését Hankiss Elemér szociológussal, aki azt mondta, alapvető változások korát éljük, vagy legalábbis annak közelében vagyunk, és az aktuális értékválságot erőszakos vezetők próbálják kihasználni, olyanok, akiket a sötét triász képviselőinek tartanak. Kifejtette, hogy ez a pszichopátia, a nárcizmus és a manipulatív személyiség keverékét jelenti, és utalt arra, amire a más pszichiáterekkel közösen megfogalmazott, a miniszterelnökhöz intézett nyílt levelükben, hogy ebbe a kategóriába tartozik Robert Fico és Orbán Viktor is.

„Erőszak, intolerancia, gátlástalanság és egoizmus jellemzi őket. Ezek az emberek szerte a világban erősítik egymást. A személyiségzavaruk miatt nem tudnak együttműködni, de elérik, hogy a körülöttük élő emberek, a talpnyalók elfogadják a kicsavart értékeket, melyeket a főnök kezdett el használni” – emlékeztetett, hozzátéve, hogy polgárokként nincs fegyver a kezünkben és nincs is rá szükség, az értékek megvédésének alkalmai viszont ezek. „Kijönni a terekre, elmondani a véleményünket, hangosan tiltakozni és összefogni.”

Kialakulóban van viszont szerinte ez a réteg, akiknek az értékek semmit nem jelentenek. „A főnök szava az egyetlen, a parancs, amin nem szabad gondolkodni sem. (…) Ezeket az embereket egyre nehezebb lesz megállítani, rendre fogni, mert egész mozgalmakat alakítottak ki, és a befolyásuk olyan nagy lesz, hogy végül maga a főnök sem tud kiszabadulni a halálos hálózatból. Önmaga foglyává válik…” – fogalmazott.

Utalt Oskar Rózsa esetére is, aki először csúnyán megsértette a PS kerekesszékes képviselőjét, majd törölte a sértő posztot, bocsánatot kért, végül törölte azt is. Ennek kapcsán kijelentette, hogy ő sem önmaga dönt, hanem a táborát szolgálja ki, akárcsak Fico. „Ficónak sikerült Szlovákiában kiépítenie egy olyan tábort, amely most már fogva tartja őt. Nem mondhat mást, csak az eddigi elméletét ismételgetheti, miközben az országot viszi a gyalázatba” – húzta alá.

„Nem olyan országban szeretnénk élni, ahol minden ellenzéki ember szinte kivétel nélkül kiesik a 10. emeletről. Volt egy szép elképzelésünk, most jött egy csoport és meg akarja akadályozni. Fogjunk össze és mi akadályozzuk meg nekik, hogy az életünket úgy befolyásolják, ahogy ők akarják” – üzente Hunčík.

Patrik Dubovský történész úgy fogalmazott:

„Az igazságosság, a jog, a szabadság, a hit és a szolidaritás az európai identitás alapkövei, keresztény és humanista alapokon nyugszanak. Rajtunk áll, milyen utat választunk és identitást. A hatalmat nálunk a nép adja, nem az oligarchák, újszovjet ábrándozók és a vörös horda”.

A kora esti tüntetés legerősebb pillanatait Gyenge Veroni hozta el magyarul és szlovákul is előadott slam poetry szónoklatával. Íme, néhány részlet, az egész pedig megtekinthető/hallgatható alatta videón:

„Elegem van abból, hogy csak azért mert magyar vagyok, egyből egy autokrata rendszer csicskájának néznek, hogy bennünket hibáztatnak politikusok hatalomra jutása végett.”

„Elegem van abból, hogy egy magyar kártya legyek idegen zsebekbe, amit akkor kapnak elő, amikor a szavazatomra van szükség.”

„Nem látod? A gyűlölet nem veszik el, csak átirányul. Szeretnék ha egyfajta lennék, egy könnyen bedobozolható dolog. Arcom helyén ideológiát látnak, pedig a holdvilágos éjszakán – eskü, eccsó – én is magyarul álmodok.”

„Mi hidakat építünk, ők az országot rombolják. Békéről beszélnek, miközben ellenünk háborút szítanak.”

„Azért vagyok itt, mert az emberiség elfelejtett emberül. Mellettünk egy nemzetet irtanak, életek szakadnak meg, fiúk hagyják ott az otthonukat, hogy harcoljanak. Neked már el kellett döntened, melyik bajtársad halott testével véded meg magad? Szerinted Putyin, honnan tudja, hol kell megállni, ha nem ismer határokat?”

A slammert Tóth Károly színművész követte:

„Kedves kormány, tisztelt hatalom. Képzeljétek el, mi a nép, bár tudjuk ,hogy ezt gondoljátok rólunk, nem ellenségek vagyunk. Nem azért állunk itt a hidegben, február 7-én, pénteken este, mert veletek háborúzni akarunk.”

„Nem érezzük azt, hogy egy békés, becsületes társadalomban élhetünk, ahol a jutalom elismerés és a siker teljesítményalapú. (…) Olyan társadalomban, ahol a tehetségnek és a kemény munkának van gyümölcse, nem pedig az ügyes furakodásnak a húsos fazék közelébe, az urambátyámnak, a tehetségtelenségnek, a gőgös egónak, hazudozásnak, gyűlöletkeltésnek és reggelig tudnám sorolni, mi mindent megengedtek magatoknak.”

„Aki nem veletek ért egyet, kedves hatalom, az egy szivárványos, progresszív, ultraliberó. A másik oldalon pedig a konzervatív ultrahagyományos családok, akiknek a himnusz a csengőhangjuk, a címer pedig a profilképük”

„Szerintem pedig tudjátok mi a szélsőséges. Megkérdőjelezni mindent, amiben hiszünk, a nyugati értékeket, a szabadságot, az igazságosságot, az elszámolhatóságot, a testvériességet, a NATO-t és az Európai Uniót. Szélsőséges normalizálni a szélsőséget, normalizálni az agressziót.”

„Nekünk teljesen világos, hogy nektek a Nyugat, ahol üldözik a korrupciót, ellenőrzik a hatalom tevekénységet, annyira nem szimpatikus. Hát vajon miért? De mi mégis erre szeretnénk tartani, oda szeretnénk tartozni és neked kedves hatalom, nem lesz más választásod, mint ebben képviselni minket.”

Patrícia Krausová természetvédő elsősorban a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba húzásait „méltatta”:

„Nem telik el nap, hogy a környezetvédelemben ne történne valami felháborító. A legrégebbi nemzeti parkunk élén még mindig egy orvvadász áll és ez bizonyára egyedülálló a világon.”

„Nemcsak, hogy nem tudnak hasznosak lenni semmiben, de ami eddig működött, azt is lerombolják és tönkreteszik”

„Úgy viselkednek, mintha utálnák Szlovákiát és ebből elég volt. Mi szeretjük Szlovákiát és nem hagyjuk tönrketenni. Közösen üzenjük nekik, hogy elég volt Tarabából, elég volt Ficóból”.

Stredl Tamás szavai zárták az estét, aki Martin Niemöller német lelkésztől idézte az Először másokért jöttek c. beszédét, majd azt fűzte hozzá:

Mi nem fogunk és nem is tudunk hallgatni! Mert ma a demokráciáért jöttek. És a demokrácia mi vagyunk!