Gyimesihez nem annyira, Ficóékhoz viszont igencsak ragaszkodik a Magyar Szövetség

A Magyar Szövetségben, parlamenten kívüli hőfokon ugyan, de zajlik az élet. Több aktuális témára, így a szlovákiai magyar iskolahálózat küszöbön álló átalakítására, más szóval az oktatási intézmények összevonására is reagáltak, de az egyelőre csak távlati tervekben létező mélygeológiai nukleárishulladék-tároló ügyében is megszólalt a párt. Élesen elutasították, hogy a létesítmény lehetséges helyszínei között több Gömörben legyen. A kormányt ugyanakkor ezzel kapcsolatban sem bírálták élesen, ehelyett más ügyekben államtitkári szinten egyeztettek a kabinettel. Horony Ákos kisebbségi kormánybiztoson keresztül is eljuthatnak az üzeneteik a kabinethez. A kormányellenes tüntetéseket azonban, amelyek legfőbb követelése Robert Fico (Smer) miniszterelnök lemondása, a Magyar Szövetség vezetői messzire elkerülték. Nem is vallják magukénak ezt a követelést. Arra sem lehet számítani, hogy a formáció Országos Tanácsnak március második felében esedékes ülése után sokkal világosabb lenne, melyik szlovák szereplőkkel működnének együtt. A párton belül ezzel párhuzamosan nyílt ellentét bontakozott ki a jelenlegi vezetés és Gyimesi György között, aki formálisan még mindig a Magyar Szövetség tagja, de láthatóan saját utakon közelít a jelenlegi kormányhoz.

Kihelyezett elnökségi ülés

A Magyar Szövetség elnöksége a múlt héten pénteken kihelyezett ülést tartott Komáromszentpéteren, amely után a pártelnök, Gubík László a közösségi oldalán arról ír, ideologizálás helyett közösségi ügyekre, konkrét témákra akarnak összpontosítani. Egyben üdvözli, hogy a kabinet kormánytanácsi szintre emelte a Kisebbségi Tanácsot. Megismétli pártja korábbi álláspontját, mi szerint államnyelvtörvényre egyáltalán nincs szükség, nem még annak a szigorítására. Ehelyett inkább a nemzetiségi nyelvek regionális hivatalos nyelvvé tétele mellett állnak ki. Arra is kitér, hogy a kormány által tervezett iskolaösszevonások miatt egyeztetni hívták a szféra magyar szereplőit. „A Szlovák Értelmiségiek Társulásának becses tagjai a pásztorfurulyájukkal szórakozzanak, ne a felvidéki polgármesterekkel” – írja közösségi oldalán Gubík arra utalva, hogy a szlovák nacionalista szervezet feljelentése miatt nemrég a rendőrségen hallgatták ki Hájos Zoltánt, Dunaszerdahely polgármesterét, aki a párt elnökségének is a tagja. Ahogy arról beszámoltunk, a Szlovák Értelmiségiek Társulása azért tett feljelentést, mert a város két rendezvényének nevében szerepelt a Felvidék szó. A pártelnök egy másik bejegyzésében pedig arról számol be, hogy Mário Maruškával (SNS), a kulturális minisztérium államtitkárával a nemzetiségeket közvetlenül érintő ügyekről egyeztetett.

Gubík: Nem tudni, mi lesz a nyelvtörvénnyel

A pártelnök a Paraméternek arról nyilatkozott, az államtitkár neki sem mondott konkrétumokat a nyelvtörvény tervezett módosításával kapcsolatban. „Arról beszélt, ez egyes köröknek volt fontos” – idézte fel a találkozót Gubík, és hozzátette, Maruška azt sem pontosította, hogy a minisztérium mikor szeretné a parlament elé terjeszteni a módosítást. Ezt egyébként már a kormány már februárra tervezte, de mivel a parlament ebben a hónapban már biztos nem ül össze, ez jelentősen is csúszhat.

A pártelnök a közmédia (STVR) magyar adásáról is egyeztetett az államtitkárral, hiszen jelenleg a nemzetiségi televízióműsor adásideje nem éri el a törvényben előírt mértéket. Gubík szerint a probléma megoldásával kapcsolatban Maruška nyitottnak mutatkozott. Hasonlóképpen egyeztetett az államtitkárral a Kisebbségi Kulturális Alapról. Az intézményről szóló jogszabályt ugyanis módosítani kell, hiszen nemrég a goral nemzetiséget is hivatalos kisebbségként ismerte el a kormány, így az alapnak számukra is támogatást kell biztosítania. „Plusz forrásokat kell biztosítani, amire jó esély van” – mondta a pártelnök. Hozzátette, az alap által kifizetett támogatások jelentős késésének lefaragásáról is szót ejtettek. „Az igazgató személyéről azonban nem beszéltünk” – mondta Gubík azzal kapcsolatban, hogy az intézmény vezetőjének, Alena Kotvanovának a mandátuma idén nyáron jár le. Az államtitkárt továbbá arról is kérdezte, mi lesz a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma alá tartozó emlékhelyek sorsa. „Nem mondta, hogy átkerülnének máshová” – idézte Maruškát a pártelnök. Majd arról is beszélt, a Csemadok is megkapja az állami támogatását. Gubík hozzátette, Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter a közeljövőben egy találkozót fog tartani a kisebbségek képviselőivel, ők pedig a fent említett ügyeket ott is fel szeretnék hozni.

A pártelnök a mélygeológiai nukleárishulladék-tároló ügyére, illetve az arról szóló vitára is kitért. „Álláspontunk szerint egy ilyen folyamatot a helyiek tudta és bevonása nélkül nem lehet lefolytatni” – szögezte le azzal, környezeti hatástanulmányokra és magyarországi szakértők bevonására van szükség.

Ficóval, vagy nélküle?

A Paraméteren élőben tudósítottunk arról, hogy múlt hét pénteken országszerte közel ötven helyszínen, köztük több magyarlakta városban összesen kb. 100 ezren tüntettek a kormány politikája ellen. A megmozdulásokon a Magyar Szövetség vezetőivel viszont nem találkoztunk. Mivel a demonstrációk legfőbb követelése, hogy a miniszterelnök mondjon le a tisztségéről, a párt elnökétől azt kérdeztük, egyetértenek-e ezzel a követeléssel, vagy sem. „Azt, hogy Robert Fico lemond-e, vagy sem, egyetlen ember, mégpedig ő maga dönti el mindaddig, amíg megvan a kormányzáshoz szükséges többsége, a törvények pedig meg tudnak születni. Mihelyt ezt elveszíti, onnantól kezdve az alkotmányos rendszer megbénul és időszerűvé válhat a kérdés” – válaszolta Gubík.

Választási felkészülés és oldalválasztás

Gubík a közösségi oldalán arról is ír, hogy március végén összeül a párt Országos Tanácsa (OT). A testület elnöke, Pandy Péter portálunknak elmondta, március 22-én, vagy 29-én Kassán kerülhet sor az Országos Tanács ülésére. Arról is beszélt, a tanácskozáson terítékre kerül az iskolaösszevonások kérdése. „Az aktuális politikai helyzet pedig annyira változó, hogy nem számít túlzásnak, ha már most megpróbálunk valamilyen, a parlamenti választásra vonatkozó koncepciót kialakítani. Illetve azon is el kell gondolkodnunk, mi van akkor, ha előre hozott választásra kerül sor” – tette hozzá. Arra a kérdésünkre, a testület milyen döntést hozhat a választással kapcsolatban Pandy arról beszélt, az Országos Tanácsnak kell majd elfogadnia a jelöltlistát. „Erre most természetesen még nem fog sor kerülni, de azt meghatározhatjuk, hogy milyen kritériumok alapján és milyen módon történjen majd meg a jelöltállítás” – mondta azzal, a névsor felállításában szerepet játszhat például a regionális eloszlás elve. Rámutat, azért is kell ezt most meghatározniuk, mert így a párttagok ennek fényében építkezhetnek.

Az Országos Tanács elnöke szerint a testület kassai ülésén arról is beszélni fognak, milyen más pártokkal való együttműködési lehetőségek kínálkoznak számukra a választás előtt és akkor, ha a parlamentbe jutnának. „De az OT márciusi ülésén erről nem fogunk végleges döntést hozni” – szögezte le. Pandy azonban hozzátette, örülne annak, ha a tanácskozáson sikerülne néhány pontba összefoglalni azon minimális elvárásokat, amelyeket a lehetséges partnereik felé prezentálni tudnak. „Melyek azok a minimumok, amelyek elfogadása nélkül nem lennénk hajlandóak az együttműködésről egyeztetni” – mondta azzal, hogy mindez a lehetséges partnereik számára is olvashatóbbá teszi a Magyar Szövetség politikáját. Az OT-elnök szerint ezen pontok között szerepelnie kell a többnyelvűsítés igényének. „Legyen természetes az, hogy akár az e-government rendszerében is megjelenjen a többnyelvűség” – mondta Pandy az elektronikus ügyintézési rendszerre utalva, és hozzátette, ezzel kapcsolatban már több ígéretet is kapott a jelenlegi kormánytól. A Magyar Szövetség politikusa még tavaly ősszel egyeztetett erről Ivan Ivančinnal, a beruházási, régiófejlesztési és informatizációs minisztérium (MIRRI) államtitkárával.

Szövetség, feszültség

A Magyar Szövetségnek azonban nem csak a külső tényezőkkel, de saját magával, legalábbis egy bizonyos tagjával egészen biztosan foglalkoznia kell. „Gyimesi György viszont ismét bizonyította, hogy nem a magyar közösség érdekeit tartja szem előtt. Mint ahogy azt a nyelvtörvény kapcsán már láthattuk, a magyarokat hátrányosan érintő kormányzati ügyek elbagatellizálásában érdekelt” – írja a párt a néhány nappal ezelőtti Facebook-bejegyzésében. A Magyar Szövetség ugyanis egy olyan videót posztolt, amelyben Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter arról beszél, a már említett mélygeológiai nukleárishulladék-tároló lehetséges helyszínéből három tényleg Gömörben van. De a tárcavezető is hozzátette, 2050-re, vagy 2060-ra tervezik, hogy egy ilyen tároló elkészül. Arról, hogy micsoda egy mélygeológiai nukleárishulladék-tároló és mi kell a megvalósulásához, itt olvashatnak bővebben. A párt a bejegyzésben arra utal, miután témává vált, hogy a kormány továbbra is keresi a tároló megépítésének helyszínét és míg a Magyar Szövetség gömöri politikusai tiltakoztak a létesítmény ellen, addig Gyimesi a közösségi oldalán azt igyekezett kommunikálni, csak egy látszatproblémáról van szó. A politikus ugyanis egy olyan videót tett közzé, amelyben arról beszél, szerinte a párt gömöri tagjai csak riogatnak, hamis hírekkel keltenek pánikot. „Ilyen hamis hír az atomhulladék-temető állítólagos telepítése Gömörbe” – jelentette ki a korábbi OĽaNO-s parlamenti képviselő.

Az ügy kapcsán azzal a kérdéssel kerestük meg Gyimesit, egy ilyen nyílt konfliktus után a jövőben is a Magyar Szövetség tagja marad-e. „Engem eddig a pártból senki nem zárt ki” – mondta azzal, csodálkozna, ha ez megtörténne, hiszen a kormány vezető politikusaival partnerként tárgyal. A magyar politikus kimondottan jó viszonyt ápol Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszterrel, de a minap Denisa Saková gazdasági tárcavezetővel is egyeztetett. Majd arról beszélt, akár a saját pártjával is szembemegy, ha annak álláspontja, irányvonala szerinte nem állja meg a helyét. „Ha a Magyar Szövetségnek ez derogál, akkor sok lehetősége van arra, hogy engem kizárjon. Én ennek állok elébe” – tette hozzá. Azt azonban nem akarta pontosítani, ha kizárják, akkor a következő parlamenti választáson melyik szubjektum jelöltlistáján fog indulni.

A politikus a pártjának az őt bíráló bejegyzésével kapcsolatban elmondta, nem a politikai formációért, hanem a választókért dolgozik. Hozzátette, a kormány a mai napig nem publikálta a nyelvtörvény módosítási javaslatát. „A riogatás felesleges volt, és ugyanez van az atomhulladék-temetővel is” – jelentette ki azzal, valójában nem zajlik semmiféle valós folyamat a létesítmény realizációjára. Gyimesi szerint a jelen feszült társadalmi helyzetben inkább a polgárok megnyugtatása a fontos. „Amit azonban a regionális politikusok mondtak, egyszerűen hazugság volt” – tette hozzá azzal, a tároló témája csak feszültségkeltésre alkalmas, amire viszont nincs szükség. Ahogy arról beszámoltunk, a nyelvtörvény szigorításáról szóló tervezetnek egy változata azonban kiszivárgott.

Gubík Gyimesi kijelentéseire azzal reagált, pártelnökként teljes mértékben kiáll a Besztercebánya megyei frakciójuk álláspontja mellett. Az ottani politikusok voltak ugyanis azok, akik élesen tiltakoztak a mélygeológiai nukleárishulladék-tároló ellen. „Nem véletlenül kaptak mandátumot a helyiektől. Ők látják az ottani problémákat, képviselik a helyi polgárokat” – tette hozzá. Majd a pártja által megosztott videóra utalt, amelyben Saková elismeri, a tároló lehetséges helyszínei közül három valóban Gömörben van. „Értjük azt, hogy Gyimesi György már nem először kíván a kormány baklövést elkövető képviselőjének segítséget nyújtani, de lassan el kellene dönteni, hogy a magyar emberek és a Magyar Szövetség mellett áll-e, vagy a kormánynak az érdekeit akarja ráerőszakolni a magyar közösségre” – mondta a pártelnök. Arra a kérdésre, kizárják-e a politikai formációból Gyimesit, Gubík így válaszolt: „Ahhoz először be kellene lépnie a Magyar Szövetségbe, szerintem ugyanis ő már lélekben nem a párt sorait gyarapítja.” Majd a pártelnök arról beszélt, nagyon örülne annak, ha Gyimesiről nem csak akkor hallanának a Magyar Szövetség háza táján, amikor valamelyik kormányzati képviselő magyarokat sújtó intézkedését védi be. „Hanem akkor is, amikor a helyi közösséget kell képviselni” – tette hozzá.