1
Egy lángoló gázvezeték. Néhány éve egy iráni vezeték lobbant lángra. (Foto: TASR)
Megosztás
Tovább folytatódik az orosz földgáz Európába szállítása körüli huzavona. Szlovákiába még mindig nem érkezik Oroszországból Ukrajnán keresztül ez az energiahordozó. Sőt, fordított irányba, Szlovákiából Ukrajnába áramlik a gáz. Mindeközben az Európai Unió nyugati tagállamai is érdekeltek lehetnek abban, hogy idén még újrainduljon a Testvériség vezeték, amelyen keresztül az orosz földgáz eljuthat Ukrajnán és Szlovákián át nyugatra.
Robert Fico (Smer) szlovák miniszterelnök szerdán este a közösségi oldalán tett közzé egy videóüzenetet, amelyben egyebek mellett arról beszél, Szlovákia valójában nem küld Ukrajnának földgázt. Azt hangsúlyozza, Szlovákián „csak” keresztülhalad az a gázmennyiség, amit Ukrajna külföldi szolgáltatóktól vásárol. Fico kiemeli, a vezetékeken ebben az esetben is valójában orosz gáz áramlik, mégpedig nyugatról keleti irányba, és arra mutat rá, hogy Ukrajna, az európai közvetítők által, voltaképpen Oroszországnak fizet az energiahordozóért. Ez a földgáz a Balkánon áthaladó Török áramlaton keresztül érkezik Közép-Európába.
A szlovák miniszterelnök bírálja az ukrán elnököt, Volodimir Zelenszkijt, aki szerinte tavaly év végén azzal a magyarázattal állta útját az Oroszországból Ukrajnán át Szlovákiába, tehát a keletről nyugatra tartó vezetékes gázszállításnak, hogy ezzel Pozsony és a többi nyugati ország, amely ebből a forrásból vásárol, valójában Moszkvának az ellenük folytatott háborúját finanszírozza. Ahogy arról beszámoltunk, az Oroszországból nyugati irányba tartó Testvériség vezetéken az év elején állt le a szállítás, mert Kijev és Moszkva egyaránt elzárkózott attól, hogy megújítsa az akkor lejáró tranzitszerződést. Zelenszkij pedig akkor még elutasította, hogy a vezetéken azeri gáznak címkézve engedjék át a valójában orosz kitermelésből származó energiahordozót. Fico a videóban az Európai Unió vezetését is bírálta, amely szerinte az Ukrajnába visszaküldött energiahordózóval a gázár növekedését okozza. Majd arról beszélt, az ukrajnai háború lezárásáról Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnöknek kell megállapodnia. Itt meg kell jegyezni, Kijev élesen elutasítja, hogy Ukjrankát kihagyva, „az ország feje fölött” állapodjanak meg a sorsáról a nagyhatalmak.
Árplafon a gázra?
A Financial Times tekintélyes brit napilap szerdán arról írt, információi szerint az Európai Bizottság azt tervezi, átmenetileg árplafont vezet be a földgáz piaci árára. Az energiahordozó tőzsdei ára ugyanis a hét közepén elérte a kétéves maximumot. Cikkünk írásakor a holland TTF tőzsdén a gáz ára megawattóránként 52 euró körül mozgott. Európában azért lett ilyen drága a gáz, mert nagyon hideg az időjárás, többet kell fűteni és a szél sem fúj erősen. Az utóbbi a szélerőművekben megtermelt elektromos áram árát befolyásolja. Ezzel az európai gázár kétszer-háromszor magasabb, mint amennyibe az energiahordozó az USA-ban kerül. Az Európai Bizottság márciusban tárgyalhat az árplafonról. Elsősorban a nehézipari vállalatokat akarja ezzel segíteni. Szlovákiában gázárkompenzáció működik, a lakossági fogyasztók számláját a világpiaci ár közvetlenül meg befolyásolja.
A gáz és a béke összekapcsolása
Ahogy arról beszámoltunk, mivel Ukrajnán keresztül, a Testvériség vezetéken át már nem érkezik Szlovákiába földgáz, az Oroszországban kitermelt energiahordozó csak a Török Áramlat nevű vezetéken jut el hozzánk. Arról is írtunk, hogy a tervek szerint áprilistól megduplázzák Törökországon, Bulgárián, Szerbián és Magyarországon áthaladó Török Áramlaton keresztül Szlovákiába érkező gáz mennyiségét. A Financial Times írta meg azt is, az Európai Unióban élénk vita zajlik arról, az Ukrajnai háború lezárásáról szóló béketárgyalások keretében újra lehetővé tegyék-e a Testvériség vezetéken keresztüli gázszállítást. A lap szerint ez ugyanis arra sarkallhatja Moszkvát, hogy tárgyalóasztalhoz üljön, de az európpai energiaárakat is csökkenthetné. A Financial Times szerint ezt némely német és magyar képviselők, illetve más országok küldöttei is támogatják. Robert Fico (Smer) szlovák miniszterelnök egy videóüzenetében hivatkozott a brit lap cikkére, és hozzátette, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már hajlik arra a megoldásra, hogy azeri gázként cimkézve szállítsák át országán az energiahordozót. Ezzel Zelenszkij lényegében meghátrált, hiszen tavaly decemberben ezt a megoldást elutasította. Fico ezt annak a „nyomásnak” tudja be, amelyet kormánya fejtett ki Kijevre. Valójában Nyugat-Európának is van abban érdeke, hogy azeri gázként elkönyvelt, valójában orosz kitermelésből származó energiahordozó Ukrajnán keresztüli szállítása újrainduljon. A Szabad Európa cikke szerint ugyanis egyfajta hallgatólagos megállapodás létezik a nyugat-európai országok és a Putyin-pártinak elkönyvelt Szlovákia és Magyarország között arról, hogy az utóbbi kettő beszerzi az olcsó orosz gázt és ezzel járul hozzá a nyugatabbra lévő államok energiaellátásához. Ahogy arra a Szabad Európa cikke rámutat, Szlovákia és Magyarország is jóval nagyobb mennyiségű orosz gázt vásárol, mint amennyire saját magának szüksége van. A fennmaradt „felesleget”, ami akár belföldi fogyasztás nagyságrendjében mozgó mennyiség is lehet, pedig továbbadják a nyugati országoknak. Így végső soron ezzel hozzájrulnak ahhoz, hogy Nyugat-Európában is alacsonyabb legyen az energiahordozó. A Testvériség vezetéken keresztüli gázszállítások megújítását ugyanakkor élesen elutasítják azok a szereplők, amelyek Ukrajna legszorosabb támogatói, az Európai Bizottság például elzárkózott attól, hogy a béketárgyalások részévé tegyék a gáztranzit kérdését. Mindazonáltal a helyzetre rálátó forrásunk szerint elképzelhető, hogy maga Zelenszkij is a béketárgyalásokon akarja értékesíteni a gáztranzit újraindítását.
A szakértő szerint
Pletser Tamás, az Erste Olaj- és gázipari elemzője arra emlékeztetett, hogy már 2018-ban is Kijev és Moszkva a Testvériség vezetéken való gázszállításról csak az Európai Unió közvetítésével tudott megegyezni. Ez a szerződés járt le most év elején. A szakértő szerint annak a megoldásnak a keretében, amikor azeri gáznak címkéznék az orosz energiahordozót, legnagyobb valószínűség szerint tényleg orosz kitermelésből származó energiahordozóról lenne szó. „Azerbajdzsánnak jelentős felesleges gáza nincsen” – tette hozzá az elemző azzal, kémiailag gyakorlatilag nem állapítható meg, hogy melyik forrásból származik az energiahordozó. Ez főleg annak tudható be, hogy már Oroszországban összekeveredik az ott és az Azerbajdzsánban kitermelt gáz. A szakértő arra is rámutatott, hogy az azeri gázt sok más helyen, így pl. Törökországban is el lehet adni, ezért nincsenek rákényszerülve arra, hogy azt Európába szállítsák. Pletser szerint legfeljebb az oroszok adnak majd valamit Azerbajdzsánnak azért, ha majd azeri címkével szállíthatják Európába az energiahordozót.
Az elemző rámutat, Európában a gáztárolók töltöttsége 15 százalékkal alacsonyabb, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Az EU azonban előírja, hogy ezeket a tárolókat november 1-ig 90 százalékra fel kell tölteni. „Nekem kételyeim vannak afelől, hogy ez sikerülni fog” – mondta azzal, ez ugyanis tagállami hatáskör. Ráadásul egy olyan abnormalitás is érvényesül, hogy a nyári hónapokra előirányzott világpiaci gázár magasabb, mint a téli hónapokra vonatkozóan ugyanez. Ennek fordítva kellene lennie. A téli, fűtési szezonban kellene drágábbnak lennie a gáznak, nyáron pedig olcsóbbnak. Pont ezért a kereskedők nyáron szokták feltölteni a tározókat. Az ott elraktározott gázt ugyanis a téli szezonban nyereséggel tudják eladni. „Mivel azonban most a nyári gáz drágább, jó kérdés, hogyan lehet a kereskedőket rendeleti úton rávenni arra, hogy veszteséget termeljenek” – magyarázta Pletser. Az elemző szerint ráadásul csak 2026-ban fog rendelkezésre állni jelentős mennyiségű cseppfolyósított földgáz (LNG). „Mindezek miatt idén feszült lehet az európai gázpiac” – jelentette ki. Hozzátette, ez is ösztönzi, hogy újrainduljon az azerinek címkézett orosz gáz tranzitja Ukrajnán keresztül. Kiemelte ugyanakkor, hogy ez csak 2025-re vonatkozik, jövőre ugyanis már nem lesz ilyen gázhiány a piacon. „Hiszen rengeteg LNG jön majd akkor” – hangsúlyozta.
Az elemző úgy véli, az európai vezetők, pont a feltötési kötelezettség miatt, nyomást gyakorolhattak Kijevre, legyen nyitott arra, hogy azeri címkével szállítsák át Ukrajna területén az orosz gázt. „Van arra esély, hogy ez idén összejön, de ez akkor sem fog egy évnél tovább tartani” – emelte ki a szakértő.
Pletser arra is kitért, a Testvériség vezeték leállása kapcsán a szlovák miniszterelnök a Szlovákiát illető tranzitdíjak kiesését is nehezményezte. Az elemző szerint az az 500 millió euró, amiről Fico ezzel kapcsolatban beszélt, nagyságrendileg reális lehet. Ezzel együtt is rámutat, Szlovákiának az abból származó bevétele, hogy a Testvériség vezeték a területén keresztül halad, előbb-utóbb mindenképpen elveszett volna. Hiszen maguk az oroszok is 25-30 éve arra törekednek, hogy Ukrajnát megkerülő gázvezetékeken szállítsák az energiahordozót. Szlovákiába pedig a Testvériség vezeték Ukrajnából érkezik.
