A pápához járult egy kommunista, Káčer magyar revízióval riogat, miközben a vonatjegy meg drágult – ez nem farsangi vicc, ez a szlovák politika

LÉNYEG
Post Image

A pápához járult egy kommunista, Káčer magyar revízióval riogat, miközben a vonatjegy meg drágult – ez nem farsangi vicc, ez a szlovák politika

Headphones icon
05:20
camera

2

A pápához járult egy kommunista, Káčer magyar revízióval riogat, miközben a vonatjegy meg drágult – ez nem farsangi vicc, ez a szlovák politika

Robert Fico Ferenc pápánál (TASR-kép) 

Megosztás

Ez itt a Paraméter napi hírösszefoglalója, a LÉNYEG. A nap legfontosabb eseményeit szemlézzük, így garantáltan nem marad le semmiről.

Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!

Pénteken Szlovákia szinte elárvult, hiszen a létező összes legfőbb közjogi méltósága külföldre utazott. Robert Fico (Smer) kormányfő a Vatikánba látogatott, míg Peter Pellegrini köztársasági elnök a müncheni biztonsági konferencia végett hagyta el pár napra az országot. Legfőbb közjogi méltóságból ugyan háromnak kellene lennie, de a jelenlegi koalíció már jóideje, egész pontosan Pellegrini államfővé választása óta, nem képes arra, hogy megválassza a parlament házelnökét. Ezért jelenleg csak ezzel a két méltóságos úrral kell beérnünk.

A pápa és a kommunista

Az egyikük, Fico a Vatikánban, ahová a 83 éves anyukáját is magával vitte, nagyot alakított. A katolikus egyházfővel való rövid smúzolásról abból a másfélperces zenés videóból kaphatunk képet, amit a kormányfő a közösségi oldalán publikált. A pápával folytatott megbeszélésen szóba kerül a család, valamint az oktatás kérdése, de nemzetközi témák is, így a továbbra is instabil ukrajnai helyzet és a békével kapcsolatos kilátások. De az Izrael és Palesztina közti törékeny békéről és a gázai humanitárius helyzetről is csevegtek. A szlovák miniszterelnökkel való találkozó után Ferenc pápát egyből kórházba is kellett szállítani. De ne legyünk igazságtalanok, az egyházfő tüdőgyulladásáról talán nem a szlovák kormányfő tehet. Ficónak, aki a Csehszlovák Kommunista Pártba való felvételi kérelmén kijelentette, szigorúan ateista, inkább azt a nézetét érdemes a felebaráti szeretet mérlegére tenni, mi szerint Ukrajnáról Oroszországnak és az USA-nak kell megegyeznie, Kijev pedig törődjön bele a területei elvesztésébe.

Münchenre figyel a világ

A másik méltóságos úr, Pellegrini pedig pontosan a nemzetközi helyzet miatt utazott a Müncheni Biztonsági Konferenciára. A rendezvényen 50 állam- és kormányfő, 150 miniszter, valamint nemzetközi szervezetek vezető képviselői vesznek részt. Köztük van az amerikai alelnök, J. D. Vance, aki már pénteken demokráciából akarta kioktatni az Európai Uniót. De az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij, valamint az Európai Unió vezető tisztségviselői is a német városba látogatnak. A világ vezető politikusai a transzatlanti kapcsolatok, a nemzetközi rend és a regionális konfliktusok kérdéseit vitatják meg. Így aztán mi is lehetne forróbb téma, mint az ukrajnai háború lezárása. Ezzel kapcsolatban pedig kiemelten fontos, hogy jelenleg végképp nem látszik, mi az USA álláspontja Ukrajnára vonatkozóan. Most ugyanis Kijev NATO-tagsága, vagy legalábbis valamiféle biztonsági garanciák nyújtása körül megy a nemzetközi huzavona. Jelzésértékű azonban, hogy a müncheni konferenciára az orosz vezetést nem, csak annak ellenzékét hívták meg. Az eseményhez tartozó hír, hogy Münchenben tegnap este iszlamista meggyőződése miatt a városban tüntető tömegbe hajtott egy afgán férfi. 36-an sérültek meg, többen súlyosan.

München egykor és most

Ha már a geopolitikai fejtegetéseknél vagyunk, amellett sem mehetünk el, hogy a korábbi külügyminiszter, Rastislav Káčer hozta a formáját, és a közrádió pénteki műsorában ismét kijelentette, ha Oroszország sikerre vinné az ukrajnai agresszióját, az „irredenta” Magyarország is területi követeléseket támasztana Szlovákiával szemben. Az egykori külügyér még hivatalban volt, amikor ezt a témát először felhozta. Egy titkosszolgálati anyagra hivatkozott, amely állítása szerint a magyar revíziós törekvésekre utaló bizonyítékokat tartalamzza. Káčer ezen állításainak nehéz a helyi értéket megtalálni, hiszen a mezei újságíró nem rendelkezik titkosszolgálati dokumentumokkal, illetve a magyarországi vezetők, de még csak az egykori külügyér fejébe sem lát bele. Az országok területi egységéről folytatott elmélkedések sorában ugyanakkor itt idézzük vissza Robert Fico gondolatait is, aki szerint Ukrajnáról, annak felosztásáról Washingtonnak és Moszkvának kell megállapodnia. Ezzel kapcsolatban érdemes felhozni, hogy egy müncheni konferencián az európai hatalmak egyszer már kötöttek ilyen megállapodást, mégpedig az adott ország feje fölött. 1938-ban Csehszlovákiát osztották fel Hitlerék úgy, hogy Prágának nem osztottak lapot. Ha a mostani müncheni találkozón ugyanez lenne a tét, vajon Fico lemondana-e Kassáról?

Nyikorog a koalíció

Mindeközben az országban dúl a koalíciós válság. Robert Fico hétfőig adott időt az SNS-nek és a Hlasnak, hogy rendezzék a soraikat. Különben a miniszterelnök csap közöttük rendet és ő alakítja át a kormányt. Matúš Šutaj Eštok, a Hlas vezetője már korábban igyekezett arról beszélni, hogy közel a megállapodás, felkínálta a Smernek a Peter Kmec által vezetett, a helyreállítási alapért felelős miniszteri posztot. Peter Pellegrini államfő, akinek az egész alkotmányos folyamatban kulcsszerepe van, pedig pénteken kijelentette, szóba sem jöhet a hivatalnokkormány kinevezése. Vagy kormányátalakítás, vagy előre hozott parlamenti választás lesz. Az elnök azt is elmondta, ha megkapja az átalakított kormány névsorát, azt nem automatikusan fogja elfogadni, hanem „alaposan megvizsgálja a jelölteket, és csak utána cselekszik”. Ezzel Pellegrini finoman jelezte, fenntartja magának a jogot arra, hogy beleszóljon, kik tölthetik be az egyes miniszteri posztokat.

A kasszánál drágábban

Pénteken a nagyhatalmak és nagypolitika szféráin túl a mindennapjaink terén is történt némi változás. Az állami Szlovák Vasúttársaság több mint egy évtized után belenyúlt a jegyárak szabályozásába. A változás a gyakorlatban azt jelenti, hogy az utasok a pénztárakban vásárolt minden jegyért plusz egy eurót, a vonaton megváltott jegyért pedig plusz három eurót fognak fizetni. Ezt nem „áremelésnek”, hanem „szolgáltatási díjnak” nevezik. Mivel Szlovákiában a környező országokban megszokott vasúti jegyautomaták gyakorlatilag nem léteznek, marad az online jegyvásárlás. Amire úgy is tekinthetünk, hogy a vasúttársaság a 19. századi megoldások, vagyis az állomásokon lévő pénztárak helyett egyenesen a 21. század online világába repíti magát. Azzal együtt is, hogy ez bizonyos pénztárosi állások megszűnéséhez vezethet, kijelenthetjük: ideje volt.

A cikk szerzője

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program