18
Soóky Marián polgármester (Fotók: Cséfalvay Á. András)
Megosztás
A képviselő-testület legutóbbi, idei első plénumán elfogadta a költségvetés módosítását, mely azonban túl sok tételt nem tartalmazott, csupán a városi művelődési központot érintette.
„Decemberben fogadtuk el a város költségvetését, később derült fény arra, hogy a VMK-nál ez nem kiegyensúlyozott” – árulta el Soóky Marián polgármester.
A javaslatban szerepel, hogy a két tétel egyike a VMK foglalási rendszerével kapcsolatos, a másik pedig a szavazóberendezést érinti, amit a nagymegyeri önkormányzat használna, mivel az intézményben tartják az önkormányzati üléseket. Ez a két tétel együtt 34 500 eurót tesz ki.
Sooky elmondta, hogy a foglalási rendszer egy része már megvalósult, a fennmaradó részére pedig keresi a forrást. Szavait megerősítette Kórósi Lilla, a VMK igazgatónője is. „Ez nemcsak egy weboldalt és egy rezervációs rendszert takar, de egy városi szervezési programot is, ezt használjuk a belső kommunikációra, a jegyeket pedig 85%-ban itt adjuk el” – fogalmazott.
A képviselők egyébként mindkét beruházást indokoltnak látják, de a hiányt az okozta, hogy a bevételi oldalon egyelőre nincs rá fedezet, emiatt volt szükség a javításra.
A város idén 11 millió eurós kiegyensúlyozott költségvetéssel számol, ami hozzávetőlegesen 780 ezer euróval alacsonyabb, mint a tavalyi. A bevételek csökkenése az adóknál érhető tetten, a város adóbevételei a tavalyi 5,84 millióról a tervezet szerint idén 7,07 millióra csökkennek, ezen belül is a személyi jövedelemadó állam által visszatérítendő része 3,96 millióról 3,18 millióra.
Ennek oka, hogy a kormány tavaly elfogadott egy olyan törvénymódosítást, mely szerint átvállalja az óvodák finanszírozását, cserébe viszont a jövedelemadó visszatérített hányadát 70%-ról 56,1%-ra csökkenti. Dunaszerdahelyen Hájos Zoltán polgármester ezt az intézkedést azért kritizálta, mert véleménye szerint az állam nagyobb összeget von el ezáltal a visszatérített részadókból, mint amennyit az óvodákra fordít majd, ráadásul az évközben keletkező, az óvodák működéséhez szükséges pluszköltségeket az önkormányzatoknak kell majd téríteniük.
Ingatlanadóból 860 ezer euró bevételt vár a város a tavalyi 827 ezerhez képest, noha idén ezt az illetéket nem emelték. Utoljára tavaly, nem is kicsit.
A másik illeték, aminek az emelését általában a leginkább érzi a lakosság, az a szemétdíj, ami idén alaposan felment Nagymegyeren. Erről már korábban írtunk, ugyanis nagy vitát váltott ki az önkormányzaton belül, hogy emelni kell (az eddigi 32,85 €-ról, végül azonban az emelés nem lett olyan mértékű (39,90 €), mint azt a hivatal eredetileg javasolta (50,81 €). A város ezáltal a tavalyi, mintegy 550 eurós bevétel helyett 668 ezer euróval számol szemétdíjból 2025-ben.
Nem emelkedett idén az idegenforgalmi adó sem Nagymegyeren (2024-ben igen), a belőle származó városi bevételt idénre 300 ezer euróra tervezték. Az a költségvetés indoklásából se derül ki, hogy ez miért kevesebb, mint a 2024-es 325 ezer.
A városi épületek bérbeadásából idén 526 ezer euró folyhat be a városkasszába, ami mintegy 25 ezerrel több, mint tavaly.
A tőkekiadások terén, ami tulajdonképpen a városi beruházásokat foglalja magába, nem sok mindent találunk. Összesen 236 ezer euróról van szó, amiből 80 ezret tesz ki konkrét rekonstrukció és modernizáció, a fennmaradó rész nagy hányadát pedig a projektdokumentációk előkészítése. Ez utóbbi a Bartók Béla Alapiskola esetében például 53 ezer eurót tesz ki.
Szinte minden képviselő-testületen bírálják a város projektjeinek vezetőjét, némely képviselők szerint ugyanis alig akad olyan fejlesztés a városban, amihez a projektvezető munkájával hozzájárult, ráadásul a focistadion hiányosságok miatt elúszott fejlesztési projektje is tőle került ki.
