1
Mark Rutte NATO-főtitkár és Peter Pellegrini államfő Pozsonyban (TASR-kép)
Megosztás
Pozsonyba látogatott Mark Rutte NATO-főtitkár, ahol Peter Pellegrini államfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, a szövetség tagállamainak a GDP-jük jelenlegi 2 százalékáról akár 3 százalék fölé kell emelniük a védelmi kiadásaikat. A szlovák elnök pedig ismét bírálta Emmanuel Macron francia államfőt, amiért Szlovákia és néhány további állam nem lehetett ott az ukrajnai békéről szóló hétfői és a szerdai egyeztetésen.
Pellegrini államfői hivatalába való tavaly júniusi beiktatása óta a NATO-főtitkár a világ vezető tisztviselői közül az első, aki hivatalos látogatást tett a szlovák köztársasági elnöknél. Rutte hangsúlyozta, Szlovákia hű szövetségese a NATO-nak, az ittlévő erők fontos szerepet játszanak a szövetség keleti szárnyának védelmében. Majd arról beszélt, az Amerikai Egyesült Államok ugyan elkötelezettek a NATO mellett, de azt kérik, hogy a tagállamok igazságosabb arányban járuljanak hozzá a közös védelem fenntartásához. Kijelentette, ha a katonai kiadások a GDP két százaléka körül maradnak, az „a jövőben nem fog minket megvédeni”. De arra is kitért, néhány olyan tagállam is van, amely még a két százalékot sem teljesíti. Őket igyekszik arra motiválni, hogy ezt mihamarabb tegyék meg. „Azt mondtam nekik, ha nem veszik fel nekem a telefont, akkor majd egy nagyon kedves washingtoni úriember fogja őket felhívni, aki céltudatosabb lesz abban, hogy ezt elérje” – utalt Rutte Donald Trump amerikai elnökre. Szlovákia védelmi kiadásai két százalék körül vannak.
A sajtótájékoztatón szóba került az is, hogy az egyes tagállamok az ún. kettős felhasználású kiadásokat is a két százalékos védelmi költések részeként könyvelhetnék el. Arról van szó, ha például az adott állam olyan utakat, közúti alagutakat stb. épít, amiket a polgári lakosság használ, de szükség esetén a hadsereg hatékonyabb mozgását segítik, akkor azokat is bele lehessen számolni a NATO által megkövetelt védelmi kiadásokba. Ettől a gondolattól Rutte nem zárkózott el, de szerinte ez még az egyeztetések tárgya lesz, és inkább arról beszélt, hogy a védelmi kiadások hatékonysága a fontos.
Pellegrini a kettős felhasználású védelmi kiadások kapcsán felvetette, hogy az országban található hidak felújítását is bele lehetne ebbe számolni. „Hogy beleszámoljuk-e annak a hídnak a felújítását, amelyen a keleti határ irányába lehet eljuttatni egy Leopard tankot” – mondta a szlovák államfő. A német gyártmányú Leopard tankok súlya ugyanis 55 tonna felett van, a szlovákiai hidakat a hidegháború idején pedig a jóval könnyebb szovjet típusú tankokra tervezték. Pellegrini arról beszélt, eddig az európai államok a védelmi kiadásaikat egy békés időszakra állították be. „Mintha már sosem lehetne háború ezen a kontinensen” – tette hozzá azzal, a fegyveres erők állapota ennek megfelelően néz ki. Rámutatott, az egyes NATO-tagállamoknak képesnek kell lenniük az önvédelemre is.
Pellegrini elmondta, a védelmi kiadásoknak a GDP-arányos növeléséről júniusban a koppenhágai NATO-csúcson fognak egyeztetni, és még nem tudni, végül milyen százalékarányban állapodnak meg. Ezzel együtt is szerinte szükség lesz arra, az Európai Unió enyhítsen az államadósság alacsonyan tartását előíró szabályokon, hogy a egyes államok teljesíteni tudják a védelmi kiadási célt. De az is fontos, milyen ütemben kell majd növelni a védelmi költéseket.
Pellegrini a nagyjából 30 perces sajtótájékoztatón egyszer sem említette Oroszországot, még akkor sem, amikor a Szlovákiára leselkedő veszélyekről, vagy az ukrajnai háborúról beszélt. Egyetlen egyszer szólta el magát, amikor a Leopard tankoknak a „keleti határ felé” való szállításáról beszélt. De aztán ebben az esetben is gyorsan kijavította magát, és inkább általánosságban beszélt a tankok bevetésének helyszínéről.
Az ukrajnai háború
Rutte a sajtótájékoztatón viszont arra is emlékeztetett, Oroszország már hosszú ideje fenyegette Ukrajnát, majd három évvel ezelőtt teljes inváziót indított az ország ellen. A NATO-főtitkár leszögezte, a háborút egy tartós békével kell lezárni, hogy Oroszország soha többé meg se próbálkozzon ukrán területek elfoglalásával. „Ehhez erős biztonsági garanciák szükségesek” – mondta azzal, a NATO-tagok most arról tárgyalnak, miként nézzenek ki ezek a garanciák. Majd hozzátette, Európának lényegi szerepet kell játszania az ukrajnai béke elérésében, és Pete Hegseth amerikai védelmi minisztert idézte: „Nem Minszk 3-ra van szükség.” Az első és a második minszki egyezmény átmenetileg békésebb helyzetet teremtett Ukrajna és Oroszország között.
A NATO-főtitkár arról is beszélt, a francia elnök Emmanuel Macron hétfőn és szerdán is bizonyos államok vezetőivel megbeszélést tartott annak okán, hogy az USA és Oroszország Európának és Ukrajnának a kihagyásával kezdte meg az háború lezárásáról szóló tárgyalásokat. Rutte azonban mindkét egyeztetésen részt vett, Szlovákia képviselőjét azonban Macron egyik tárgyalásra sem hívta meg. A NATO-főtitkár szerint nem az a fontos, hogy ki volt ott az egyik vagy másik megbeszélésen, hanem az, hogy Európában is elkezdődött egy egyeztetési folyamat, amely az Ukrajnának adandó biztonsági garanciákról szól. Pellegrini azonban továbbra is bírálta a francia elnököt. A szlovák államfő elsősorban azt nehezményezte, hogy Macron külön, kisebb csoportokban és nem az Európai Unió egészét bevonva indított egyeztetést. Ez szerinte a többi világpolitikai szereplő felé azt mutatja, Európa megosztott. Majd kijelentette, olyan egyeztetésen amúgy sem vennének részt, amely arról szólna, hogy katonákat küldjenek Ukrajnába. Itt fontos megjegyezni, a párizsi tárgyalásokon több olyan ország is részt vett, amely Szlovákiához hasonlóan elutasítja, hogy katonailag vegyen részt az ukrajnai béke fenntartásában. Abban azonban Pellegrini is egyetértett Ruttéval, az ukrajnai háborúra a fegyverszünet nem megoldás, hiszen ebben az esetben bármikor fellángolhat a konfliktus, ezért inkább állandó tartós béke kell.
