Új politikai tömörülés alakult Közép-Szlovákiában, amelyhez magyarok is csatlakoztak, de egyelőre nem tervezik, hogy párttá alakulnak

Február 14-én, pénteken Lunter a régió hét településének polgármesterével közösen tartott sajtótájékoztatóján mutatta be a kezdeményezést. A megyeelnök arról beszélt, azért hozták létre a platformot, mert elégedetlenek azzal, hogy a közbeszéd látszattémákkal és botrányokkal van tele, amelyek elvonják a figyelmet a valóban fontos dolgokról. Kijelentette, valójában az önkormányzatok biztosítják a közszolgáltatások 80 százalékát, miközben a hangjuk igazából nem hallatszik. A megyeelnök szerint a kezdeményezés egy nyomásgyakorlási platform, a sajtóban tett nyilatkozatok és személyes találkozók által szeretnék tematizálni a polgárok számára fontos dolgokat. Egyebek mellett el szeretnék érni, hogy az önkormányzatoknak több kompetenciája legyen a rendelőintézetekkel kapcsolatban, de a regionális infrastruktúra, így a hidak rossz állapotát is olyan kiemelt problémaként határozta meg, amelyet tematizálni szeretnének. Mindenkivel, így a politikai pártokkal is beszélőviszonyt szeretnének ápolni, de Lunter szerint ők maguk most nem alakulnak ilyen formációvá. „Valakinek automatikusan az juthat az eszébe, hogy mi itt ma egy politikai pártot alapítunk. Elébe szeretnék menni ezeknek a spekulációknak, nyíltan és egyértelműen kijelentem, ez nem így van. Nem politikai pártot alapítunk” – jelentette ki Lunter azzal, nem szeretnének a jelenlegi politikai pártokkal konkurálni. A sajtótájékoztatón a településvezetők között ott volt Mihályi Gábor Feled község és Agócs Attila Fülek város polgármestere is.

Közpolitikai kezdeményezés

Agócs a Paraméternek elmondta, a hét polgármester és Lunter azért állt ki, hogy bemutassa a Stred (Közép) Kezdeményezés arról szól, hogyan lehet a közpolitikákat úgy befolyásolni, hogy azzal a lakosságot segítsék. Fülek város polgármestere is arról beszélt, az utóbbi időben a politikát az álbotrányok, a pozíciókon való marakodás jellemezte. „A másik oldalon meg ott vannak a reális hétköznapi problémák. Így például az, hogy az ember nem jut el orvoshoz. Vagy van orvos-specialista a környéken, vagy nincs. Vagy bejut egy kivizsgálásra a beteg, vagy nem. Vagy leszakad a híd, amin munkába jár, vagy nem” – sorolta Agócs. De arra is kitért, a formációjuk egy önkormányzati, közpolitikai kezdeményezés, egy informális tömörülés, és nem zárta ki, hogy később például civil szervezetté alakuljanak. Azt is elmondta, a kezdeményezés nevében a közép (stred) szót, szimbolikus jelentésűnek szánják. „A kezdeményezés Közép-Szlovákiában indult, a hatalmi berendezkedésben pedig a kormány és az állampolgár között középen az önkormányzatok állnak” – magyarázta. Rámutatott, az önkormányzatoknak közvetítő szerepet kell betöltenie. „Érezzük alulról a igényeket és a nyomást arra vonatkozóan, mi nyomasztja valójában a polgárt. Fölfelé pedig látjuk, mit képtelen teljesíteni az állam” – tette hozzá Agócs azzal, a kezdeményezés megalapítói politikai, ideológiai értelemben is középen állnak, magát a formációt is ide szeretnék pozicionálni.

Nyomásgyakorlás

Agócs a formáció működésével kapcsolatban elmondta, egy nyomásgyakorló kezdeményezésről van szó, hogy a kormányzati szervek, minisztériumok komolyabban vegyék azt, amit ők látnak. Fülek polgármstere szerint ugyanis a tárcák hivatalnokainak gyakran nincs mélységében áttekintésük arról, egy-egy területen mi okozza a problémát. Konkrétan a regionális tüdőgyógyászati ellátás elégtelen finanszírozását és a hidak leromlott állapotát említette ilyen gondként. Agócs rámutat, a megyei kezelésben lévő közutak hídjainak felújítása akár fél millió, vagy akár egymillió eurós összegbe is kerülhet, de az állam nem rendelt ehhez a feladathoz megfelelő forrásokat. „Előfordulhat, hogy a megyei önkormányzatnak döntenie kell aközött, egy középiskola beázó tetejét javíttatja-e meg, vagy egy olyan hidat hozat rendbe, amely egy település számára az egyetlen kapcsolatot jelenti a külvilággal” – példázta a megyei önkormányzatok forráshiányát. A kezdeményezésük célja Agócs szerint jelenleg az, hogy az ilyen ügyekben jobban tudják képviselni az érdekeiket a kormányzat felé.

Párt, vagy nem párt?

A füleki polgármester arról is beszélt, bár jelenleg közép-szlovákiai települések vezetői alkotják a kezdeményezést, de nem kizárt, hogy máshonnan is csatlakoznak hozzájuk. „Nyitottak vagyunk arra, hogy azok a polgármesterek, akik nem parlamenti pártokban politizálnak, csatlakozzanak a kezdeményezésünkhöz” – tette hozzá. Agócs kijelentette, jelenleg nem azt tartják fontos kérdésnek, hogy párttá alakuljanak-e vagy sem. Ugyanakkor ki sem zárta ezt a lehetőséget. Egyelőre azonban inkább a konkrét problémák megoldásáról szeretnének beszélni. „Illetve nekünk egészen konkrét ötleteink is vannak” – tette hozzá, majd a körzeti orvosok kompetenciáinak megerősítését emelte ki példaként. Ezzel ugyanis valamennyire helyettesíteni lehetne a specialistákat.

A ZMOS-szal való viszony

Az önkormányzatoknak ugyanakkor most is létezik egy érdekvédelmi szervezete, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS). Agócs, aki a ZMOS-ban maga is tevékeny, rámutat, az ő kezdeményezésük tagjai közül többen is, azon túl, hogy tagok, még valamilyen tisztséget is betöltenek ebben az társulásban. „Úgy érezzük azonban, az a fajta szókimondási lehetőség ott nincs meg, mint ami egy ilyen szűkebb csapat esetében gond nélkül megvan” – magyarázta a füleki polgármester. Rámutat ugyanis, hogy a ZMOS rendkívül széles tagsággal rendelkezik, ezért szerinte a társulás által elfoglalt álláspontok mindig konszenzuálisak, köztes megfogalmazásokat használnak. „És ez nem biztos hogy mindig jó” – tette hozzá Agócs azzal, semmi esetre se a ZMOS-szal szemben fogalmazzák meg magukat.