1
Fotó: Pixabay - illusztráció
Megosztás
Az Állami Tanfelügyelet (ŠŠI) az elmúlt hetekben azt vizsgálta, miként változtak a tanulók iskolalátogatására vonatkozó adatok az elmúlt években. A koronavírus előtti és utáni adatok összehasonlítása riasztó eredményt mutat: a szülők által igazolt hiányzások száma drámaian megugrott, mostanra pedig csaknem a duplájára emelkedett.
Tomáš Drucker oktatásügyi miniszter (Hlas-SD) határozott lépéseket tervez ennek visszaszorítására, és már felvázolta elképzeléseit.
A pandémia előtt a törvény szerint a szülők félévente három tanítási napot igazolhattak a gyermeküknek. A 2017/2018-as tanév elején az iskolaigazgatók útmutatást kaptak arról, hogy a szülők három egymást követő napot igazolhatnak orvosi igazolás nélkül. Sok iskola azonban saját szabályaiban korlátozta ezt a lehetőséget, és csak egyszer engedélyezte félévente – mutatott rá összefoglalójában a Hospodárske noviny.
A helyzet azonban 2020 tavaszán a pandémia hatására megváltozott. Az akkori tárcavezető, Branislav Gröhling (SaS) bejelentette, hogy a rendkívüli helyzet idején a szülők által igazolható napok száma háromról ötre emelkedik.
Bár a minisztérium meghosszabbította a szülők által igazolható hiányzások időtartamát, nem szabott korlátot arra vonatkozóan, hogy hányszor élhetnek ezzel a lehetőséggel egy félévben. Ennek eredményeképp egyes diákok akár több tucat napot is kihagyhattak egy tanulmányi időszak alatt.
2023 szeptemberétől aztán ezek a szabályok már a rendkívüli helyzet megszűnése után is érvényben maradtak.
Tomáš Drucker vezetésével a minisztérium módosította a törvényt, és bevezette azt a korlátozást, hogy a szülők legfeljebb havi tíz napot igazolhatnak. Az iskolák azonban azt szorgalmazták, hogy a limitet ne egy hónapra, hanem féléves időszakra határozzák meg, mivel attól tartanak, hogy így nem csökken érdemben a hiányzások száma.
Ezt az Állami Tanfelügyelet adatai is alátámasztják: míg a 2018/2019-es tanévben – még a pandémia előtt – egy diák átlagosan 85 órát hiányzott igazoltan, addig 2022/2023-ra ez a szám 147 órára emelkedett, annak ellenére, hogy a járványhelyzet addigra már jelentősen javult.
A tanfelügyelet szerint az egyik fő ok a közoktatási törvény módosítása volt, amely megerősítette a szülők jogát gyermekük hiányzásának igazolására. „Megállapításaink alapján ez a jogszabályi rendelkezés negatívan befolyásolja a hiányzások számát, és növeli a kimaradt tanórák mennyiségét” – áll az értékelésben.
„Úgy tűnik, néhány szülő továbbra sem törődik gyermeke oktatásával, és visszaél a tisztességes igazolási rendszerrel. Ezen változtatni fogunk. A felelős szülőknek és iskoláknak nem kell aggódniuk” – írta a közösségi médiában a miniszter.
Elmondása szerint az iskolák 95 százalékában nincs probléma a hiányzásokkal, a maradék 5 százalékban viszont a helyzet súlyos. Ezekben az intézményekben az átlagos éves igazolt hiányzások száma eléri az 500 órát, míg a középérték valamivel 100 óra felett van. „Jelenleg az igazgatónak joga van elutasítani a szülői igazolást, de hányan teszik ezt meg ténylegesen?” – tette fel a kérdést a tárcavezető.
Drucker azt is bejelentette, hogy visszamenőlegesen elemezni fogják a hiányzási adatokat. Azok az iskolák, ahol súlyos visszaéléseket tapasztalnak, kikerülnek a „tisztességes rendszerből”, ami azt jelenti, hogy ott a szülők kevesebb órát igazolhatnak majd a diákoknak.
Az INESS elemzője, Róbert Chovanculiak szerint a megoldás az lenne, ha a szülői igazolások számáról való döntés helyben, az iskolák vagy fenntartóik hatáskörében maradna. Úgy véli, hogy nincs egyetlen univerzális megoldás az ország 400 ezer tanulója számára, mivel a problémák és körülmények régiónként eltérőek. A jelentések szerint a hiányzások különösen a marginalizált közösségekben jelentősek, ahol a tanulók átlagosan 234 órát mulasztanak évente.
Bár egyelőre nem ismert, miképp működik majd pontosan az új rendszer, Drucker hangsúlyozta, hogy nem akarja feleslegesen terhelni sem a felelős szülőket, sem a gyermekorvosokat.
