„Soha nem láttam őt" - mondta Gál Gábor a koronatanúról, aki 50 ezer eurós kenőpénzről, állami földekről és gyanús csallóközi cégekről is csiripelt

Mivel vádolják pontosan Gál Gábort?

• 2017-ben a csilizradványi Medzičilizie s.r.o. összesen 1200 hektár mezőgazdasági terület bérlését kérte a Szlovák Földalaptól (SPF) Dunaszerdahely környékén. A földterületekre egy másik csallóközi cég, a kulcsodi Carrot SK is igényt tartott. Az ügyészség állítja, Gál Gábor rejtett részesedéssel rendelkezett a főként répatermesztéssel foglalkozó vállalatban.
• A vádirat szerint a SPF-t két erős érdekcsoport irányította: az intézmény egy részét Martin Kvietik az SNS „szürke eminenciása” tartotta ellenőrzése alatt, míg a másik érdekcsoportba a Most-Híd képviselői tartoztak Gál Gábor vezetésével.
• Az együttműködő gyanúsított szerint Gál elégedetlen volt a földalapnál élvezett befolyásának mértékével. A konfliktus végül a két csallóközi cég földvitájában csúcsosodott ki.
• A vád szerint Gál Gábor utasítására Boris Brunner, a Szlovák Földalap (SPF) igazgatóhelyettese szándékosan hátráltatta az intézmény működését: nem volt hajlandó aláírni a földalaphoz beérkező szerződéseket, így patthelyzet alakult ki.
• Ezt követően Ján Gajan pozsonyi ügyvéd – aki állítása szerint az SNS oligarchája, Martin Kvietik utasításait követte – megkereste Gált. A Most-Híd parlamenti képviselőjeként Gál 50 ezer euró kenőpénzt, két vadászterületet és a kulcsodi cég számára a földek egy részét kérte a patthelyzet feloldásáért.
• Ezután állítólag megkezdődtek a tárgyalások a versengő csallóközi cégek között, amelyek végül megállapodtak a földterületek elosztásáról. Az ügyészség szerint Gál csak az egyezség megkötése után kapta meg a kenőpénzt – ekkor már igazságügyi miniszterként dolgozott a kormányban.

A szerdai tárgyalási napon az ügy koronatanúját, Ján Gajan pozsonyi ügyvédet hallgatta ki a bíróság. A vádirat szerint az ügyvéd 2018 elején 50 ezer euró kenőpénzt adott át Gálnak.

Gajan a tanúvallomásában elmondta, hogy ügyvédi irodája 2016-ban kezdett el dolgozni a Szlovák Földalapnak (SPF). Állítása szerint erre a munkára Martin Kvietik vállalkozó kérte fel.

Kvietiket az SNS egyik szürke eminenciásaként tartják számon. Az üzletember ellen jelenleg két büntetőeljárás folyik, mindkettő állami földek elherdálásával kapcsolatos. Az egyik az Agrárkifizető Ügynökség (PPA) körüli korrupciós botrány, amelyet a nyilvánosság Állattenyésztő-ügyként (Dobytkár) ismerhet, és amelynek tárgyalása már elkezdődött a Specializált Büntetőbíróságon.

A másik eljárás pedig éppen a Szlovák Földalappal kapcsolatos – erről a cikk későbbi részében még szó esik.

Gajan szerint, bár Kvietik hivatalosan nem volt az SPF munkatársa, befolyása mégis szinte az egész intézményre kiterjedt.

A tanú a szerdai tárgyaláson elmondta, hogy minden 2017-ben kezdődött, amikor az SPF akkori igazgatónője megkereste azzal, hogy helyettese, Boris Brunner blokkolja az intézmény működését – nem hajlandó aláírni a földalap szerződéseit, ezzel pedig megbénította az állami intézményt.

„Szerintem ez így ment három vagy négy hónapig” – vallotta az ügyvéd.

Gajannak állítólag elmondták, hogy Brunner mögött Gál Gábor áll, és az igazgatóhelyettes a politikus utasításait követi, így ha újra működésbe szeretnék hozni az intézményt, vele kell egyezkedniük.

Brunnert a Most-Híd nevezte ki a pozícióba.

Miért tette volna működésképtelenné a földalapot a politikus?

Az ügyészség szerint a 2016-os kormányalakításkor az SNS és a Most-Híd felosztották egymás között az SPF-t, és saját embereiket helyezték kulcspozíciókba. Gajan tanúvallomása szerint Gál Gábor nem volt megelégedve a befolyásával az intézményben.

„Boris Brunner részéről az SPF működésképtelenné tétele úgy történt, hogy megtagadta a szerződések aláírását. Erre Gál Gábor kérte fel, mivel az SPF működéséből nem származott számára annyi előny és haszon, mint amennyire számított, miközben az SNS jelentősen több előnyt élvezett”

– mondta Gajan három évvel ezelőtt, az előkészítő eljárás során, vallomását az Aktuality.sk hozta nyilvánosságra.

Az ügyészség szerint az SNS és a Híd konfliktusa két csallóközi cég vitájában csúcsosodott ki, amelyek ugyanazokat az állami földeket szerették volna megszerezni Dunaszerdahely környékén. Az egyik cég a főként répatermesztéssel foglalkozó kulcsodi Carrot SK volt, amelyben Gál Gábor a vád szerint rejtett részesedéssel is rendelkezett. Vetélytársa a csilizradványi Medzičilizie volt, amely jóval előrébb járt a földek megszerzésében, mivel bérleti szerződését már a Szlovák Földalap tíztagú tanácsa is jóváhagyta.

Már csak az állami intézmény vezetőinek aláírása hiányzott a dokumentumokról, ekkor viszont Brunner megbénította a földalapot – így patthelyzet alakult ki. Gajan a bíróságon azt állította, hogy Brunner volt az, aki a találkozót leszervezte Gállal.

Egyébként a nyomozóhatóságok meg voltak róla győződve, hogy a csilizradványi Medzičilizie nem éppen tisztességes módon járt el az állami földek ügyében:

A cég felügyelőbizottságának egykori tagja, Kulacs László, aki 2018 óta Medve polgármestere is, a Medzičilizie nevében eljárva kenőpénzzel próbált hatni az SPF-re. 120-120 ezer eurót ígért a Szlovák Földalap Tanácsának, illetve a Szlovák Földalap vezetésének – ezt állította korábban a rendőrség, és így szerepelt a vádban is. Azonban, ahogy az a tegnapi tárgyaláson kiderült, a Btk. módosításai után a polgármester ellen indított eljárást az elévülésre hivatkozva leállították.

Az SPF tíztagú tanácsa 2017 novemberében jóváhagyta a csilizradványi cég bérleti szerződését. A rendőrség korábban azt állította, hogy Kulacs ezt követően átadta a közvetítőnek az ígért kenőpénz, tehát az említett 120 ezer eurót.

Kitől érkezett a pénz?

Gajan a szerdai tanúvallomásában elmondta, hogy 2018 elején kétszer is ellátogatott Gál pozsonyi irodájába. Az első találkozón a Híd akkori parlamenti képviselője 50 ezer euró kenőpénzt kért a patthelyzet feloldásáért. A második találkozóra nagyjából egy hónappal később, ismét a politikus irodájában került sor. Gajan vallomásában állította, hogy ekkor már nem üres kézzel érkezett, 50 ezer eurót vitt magával, amely végül Gálnál landolt. A vádirat szerint a Híd politikusa ekkor már igazságügyi miniszterként dolgozott a Pellegrini-kormányban.

Az 50 ezer eurón kívül két vadászterületet és a kulcsodi cég számára az állami földek egy részét is szerette volna Gál megkaparintani – állítja az ügyészség.

A tanú azt is elmondta, hogy a két találkozó között Martin Kvietikkel is találkozott, aki attól félve, hogy majd az SNS és a Híd egymásnak ugrik a patthelyzet miatt, úgy határozott, hogy kifizetik Gálnak az összeget.

A bíró azon kérdésére, hogy honnan származott a csúszópénz, Gajan azt válaszolta, hogy az SNS oligarchájától.

„Nem emlékszem, hogy fizikai­lag is átadta volna a pénzt, szerintem átküldte nekem” – mondta a tanú a szerdai tárgyaláson. Gajan szerint az 50 ezer euró ezután készpénz formájában a széfjében landolt.

Arra a kérdésre, hogy Kvietik milyen forrásból jutott hozzá a pénzhez, a tanú nem tudott egyértelműen válaszolni. A per végén felolvasták az előkészítő eljárás során tett vallomását, amely szerint Gajan három évvel ezelőtt a nyomozóknak azt mondta, hogy a pénz az SPF-hez befolyó összegekből biztosították.

Hűbérurak és nagybirtokosok

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Gajan vallomása nemcsak ebben az ügyben játszik kulcsszerepet. Az ügyvéd a rendőrség előtt a Szlovák Földalapot szinte teljesen behálózó korrupciós modellről is tanúskodott. Részben az ő vallomásaira alapozva robbant ki a Hűbérúr és Nagybirtokos (Feudál és Latifundista) nevet viselő korrupciós botrány.

Az ügy lényege, hogy Martin Kvietik és Ján Gajan az SPF-nél saját embereiket helyezték kulcsfontosságú pozíciókba. A csoport állítólagos tagjai felkeresték a földbérletek iránt érdeklődő személyeket, majd pozíciójukat kihasználva hátráltatták a kérelmek elfogadását, hogy így vesztegetésre ösztönözzék a kérelmezőket.

Az ügyben továbbra is tart a nyomozás.

Hidasok a tanúk padján

„A tanú hazudik. Az elejétől a végéig. Nem arról van szó, hogy a tanúnak szelektív emlékezete lenne, vagy hogy valamire nem emlékszik, ezek itt szándékos koholmányok“ – véleményezte Gál a tanú vallomását, hozzátéve:

„A tanú nem emlékszik arra, miről beszélgettünk a találkozónk során, de arra, hogy én pontosan 50 ezer eurót kértem tőle, arra emlékszik.“

„Azt mindenképp el szeretném mondani, hogy nem vesztegettek meg – sem pénzzel, sem más, nem pénzbeli juttatással. A tanútól nem kértem, és nem is kaptam semmit, mivelhogy soha nem beszéltem vele. Soha nem láttam őt, soha nem is találkoztunk. Számomra ez egy teljesen ismeretlen személy“ – zárta a vádlott.

Gál az előző, keddi (február 25.) tárgyaláson ártatlannak vallotta magát, azzal védekezve, hogy a vád főként olyan tanúk vallomásán alapul, akik ellen büntetőeljárást folytattak, és a kíméletesebb büntetés reményében képesek voltak ártatlan embereket is hamisan vádolni. A korábbi miniszter csak akkor hajlandó vallomást tenni, ha a bíróság kihallgatja ezeket a tanúkat.

A per március 25-én folytatódik egy újabb együttműködő gyanúsított, Gustáv Palinder, illetve Gál egykori párttársainak, Bugár Bélának és Sólymos Lászlónak a kihallgatásával.