Szeméthegyek a magyarlakta községekben: Az állam teljes csődje, ahogyan a problémát kezelik

Hatástalan, haszontalan, rendszertelen – legtöbbször ezekkel a szavakkal jellemzi a Számvevőszék (NKÚ) az állam és az önkormányzatok azon erőfeszítéseit, amelyekkel Szlovákia több mint 11 ezer (!) illegális szemétlerakóját próbálják felszámolni.

Az NKÚ a friss jelentésében azt vizsgálta, mennyire képes az állam megbirkózni ezekkel a szemétlerakókkal. Az eredmény lesújtó: a rendszer alulfinanszírozott, az illetékes szervek emberhiánnyal küzdenek, az elkövetőkre kiszabott büntetések pedig leginkább nevetségesek.

Az NKÚ ellenőrei 15 helyszínen jártak, köztük több magyarlakta községben és városban, például Nagymagyaron (Dunaszerdahelyi járás), Tallóson (Galántai járás), Zselízen (Lévai járás) és Szepsiben (Kassa-környéki járás).

A jelentés szerint Szlovákia rendelkezik az EU-ban a második legtöbb illegális szemétlerakóval. Ezek felszámolása körülbelül 27 millió eurót igényelne, miközben az állam tavaly mindössze 300 ezer eurót fordított erre a célra.

Az ellenőrzés tárgyát képező, lakóhelyek közelében illegálisan elhelyezett hulladék szinte kizárólag a marginalizált roma közösségek lakosaihoz volt köthető.

„Ebből levonható a következtetés, hogy az ilyen hulladék keletkezésének oka az érintett lakosok alacsony iskolázottsági szintje, a környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás fontosságának elégtelen ismerete, valamint a generációs szegénységből fakadó rossz szokások. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a gyermekek olyan környezetben nőnek fel, ahol nincsenek megfelelő viselkedési minták. Továbbá hozzájárul a problémához az is, hogy az érintettek nem vesznek részt az önkormányzat hulladékgazdálkodási költségeinek fedezésében, mivel nem fizetik meg a helyi díjat. A Számvevőszék szerint az illegálisan elhelyezett hulladék megelőzésének kulcsa a célzott intézkedések bevezetése, amelyek konkrét közösségeket szólítanak meg” – írja a hivatal a jelentésében.

A Számvevőszék arra is felhívta a figyelmet, hogy a környezetvédelmi minisztérium és a roma közösségekért felelős kormánybiztosi hivatal több megelőző projektet is finanszírozott, ám ahogy azt a hivatal a jelentésében konstatálja, ezek teljesen hatástalannak bizonyultak.

Az NKÚ a jelentésében az önkormányzatoknak is odaszúrt egyet, azt állítva, hogy azok a probléma megoldása helyett inkább a roma közösségek szegregációját választották.

Hárítás és emberhiány

A Számvevőszék azt is megvizsgálta, hogy milyen mértékben képesek az illetékes szervek azonosítani és felelősségre vonni azokat, akik törvénytelenül helyeznek el hulladékot.

Az illegálisan elhelyezett hulladék eltávolításának rendszerében az elsődleges szereplő, amelynek kötelessége lépéseket tenni a felelős személyek azonosítása érdekében, az önkormányzat. A települések jogkörei közé tartozik, hogy szabálysértési eljárást indíthatnak azokkal szemben, akik törvénysértő módon kezelik vagy helyezik el a hulladékot.

Az NKÚ a vizsgált települések mindössze egyharmadában talált olyan esetet, ahol az önkormányzat szabálysértési eljárás keretében foglalkozott az ügy kezeléseivel. A legtöbb esetben inkább a járási hivatalokra hárították a felelősséget.

A Számvevőszék arra is rámutatott, hogy ha az önkormányzat végül bírsággal sújtja az elkövetőt, a behajtás esélye rendkívül alacsony, így az önkormányzat erőfeszítései végső soron gyakran eredménytelenek maradnak.

A járási hivataloknál sem rózsásabb a helyzet: Ahogy az a jelentésből kiderült, a hivatalok környezetvédelmi osztályai régóta emberhiánnyal küzdenek. Általában egy, legfeljebb két ember feladata a tettesek azonosítása az adott járásban, miközben számos egyéb feladatot is ellátnak.

„A járási hivatalok nyilatkozatai szerint körülbelül csak negyedüknek sikerült legalább egyszer leleplezniük a felelős személyt. Többnyire ez az eljárás formai jellegű és haszontalan, amit a járási hivatalok is megerősítettek” – írja a Számvevőszék.

Amennyiben a járási hivatalok arra jutnak, hogy az ismeretlen elkövető az illegálisan lerakott szemét mértéke alapján bűncselekményt követett el, az ügyet kötelesek a környezetvédelmi rendőrségnek (enviropolícia) továbbítani. Azonban itt is csak a tettesek nagyon kis százalékát sikerül azonosítani.

Nevetséges büntetések

Igaz, előfordulnak olyan esetek is, amikor sikerül a felelősöket bíróság elé állítani.

A büntető törvénykönyv értelmében a legsúlyosabb esetekben akár nyolc év börtönbüntetés is kiszabható arra a személyre, aki törvénysértő módon kezeli vagy helyez el hulladékot. A Számvevőszék 47 olyan bírósági ítéletet vizsgált meg a 2020-2024-es időszakból, amelyekben illegális hulladéklerakó létrehozása miatt született döntés. A vizsgálat során a NKÚ kizárólag olyan bírósági ítéleteket vett figyelembe, ahol a kár meghaladta az 5 ezer eurót.

A hivatal arra a következtetésre jutott, hogy a kiszabott büntetéseknek nincs kellő visszatartó erejük. A pénzbüntetések például messze nem fedezik a keletkezett kár mértékét.

Az NKÚ megállapította, hogy a bíróságok az elkövetőket átlagosan 2 ezer euró pénzbüntetésre ítélték, miközben a kár átlagosan 24 ezer euróra rúgott.

A jelentésben egy extrém példa is szerepel:

Az elkövető több mint 9,5 millió eurós kárt okozott az illegális szemétlerakó kialakításával. A bíróság döntésében 5 év pártfogói felügyeletet, munkavégzési kötelezettséget és ezer euró pénzbüntetést szabott ki a tettesre.

Egyébként erről az esetről már korábban is beszámoltunk: Az elkövető Dunahidas (Most pri Bratislave, Szenci járás) Hideghétnek (Studené) nevezett községrészén illegálisan tárolt több tonnányi építőanyagot.

A Számvevőszék így foglalta össze a jelenséget:

„Ha valaki illegálisan helyez el hulladékot, nagy a valószínűsége annak, hogy nem bukik le. Ha mégis, akkor általában alacsony pénzbüntetésre, esetleg felfüggesztett börtönbüntetésre számíthat.”

Hamis vállalkozó, autóalkatrészek, építési hulladék

Portálunk az Igazságügyi Minisztérium oldalán számos bírósági döntést talált a témában. Három olyan esetet választottunk ki az elmúlt évekből, ahol a kár mértéke meghaladta az ötezer eurót.

2020 márciusában a Galántai Járásbíróság 2 év 6 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt egy illésházai (Dunaszerdahelyi járás) férfit, aki magát vállalkozónak kiadva azt állította a község és a környező falvak lakóinak, hogy szemételszállítással foglalkozik.

Az „üzletember” 80 és 100 euró közötti összegeket kért el egy konténernyi hulladék elszállításáért, amelyektől végül Illésházán vagy a galántai járásbeli Jókán szabadult meg. A kárt több mint ötezer euróra becsülték.

Az elkövetőt a felfüggesztett börtönbüntetés mellett 1 800 euró pénzbüntetés megfizetésére kötelezték, és három évre eltiltották a vállalkozástól.

A Komáromi Járásbíróság 2019-ben egy férfit azért ítélt el, mert számos nagykeszi telken gépkocsikat gyűjtött, majd szerelt szét.

„Az így szétszerelt járművek alkatrészeit továbbértékesítette, míg az el nem adott részeket a fent említett telkeken szabad területen hagyta, ahol 2018. november 26-án összesen 132,55 tonna hulladék volt jelen, ebből 121,53 tonna veszélyes hulladék” – áll a bíróság döntésében. A kár mértékét szintén több mint ötezer euróra becsülték. Az elkövetőt végül 1 év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, és arra kötelezték, hogy távolítsa el a hulladékot a telkekről.

Szintén a keletkezett szemét eltávolítására kötelezték azt a férfit, akit 2024 áprilisában talált bűnösnek a Dunaszerdahelyi Járásbíróság. Az ítélet szerint az elkövető építési és bontási hulladékkal árasztott el több telket a Csallóközben. A bíróság döntése alapján a kár meghaladta a 100 ezer eurót. Az elkövetőt két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, pénzbüntetést nem kapott.

A meggyanúsított polgármester

Ahogy azt már említettük, a Számvevőszék ellenőrei 15 helyszíni ellenőrzést tartottak. A hivatalnokok többek között a dunaszerdahelyi járásbeli Nagymagyarra is ellátogattak az illegális szemétlerakók miatt.

Mint arról korábban beszámoltunk, a község polgármesterét, Marek Rigót is azzal gyanúsítja a rendőrség, hogy törvénytelenül tárolt hulladékot. A polgármesternek márciusban kell bíróság elé állnia.

a Dunaszerdahelyi Járási Ügyészségtől közérdekű adatigénylés útján kikértük a vádemelési javaslatot, melyben az áll, hogy 2022 márciusa és júniusa között a polgármester utasításba adta egy cégnek, hogy nagyobb mennyiségű elhasznált gumiabroncsot szállítsanak el és rakjanak le a faluhoz tartozó termőföldön. Ehhez azonban nem rendelkezett az ilyen esetekben illetékes állami szerv beleegyezésével. Az így keletkezett illegális hulladéklerakat eltávolítása közel 80 ezer euróba kerülhet.

Korábban szerettük volna megszólaltatni a nagymagyari polgármestert, de e-mailes megkeresésünkre azóta sem reagált.

Nincs pénz (?)

Ahogy azt már a bevezetőben említettük, az állam által regisztrált összes illegális szemétlerakó felszámolása körülbelül 27 millió eurót igényelne, miközben az állam tavaly mindössze 300 ezer eurót fordított erre a célra.

A környezetvédelmi minisztérium a Számvevőszéknek elismerte, hogy pénzhiány miatt jelenleg csak azokat a szemétlerakókat képesek felszámolni, ahol veszélyes anyagok, például azbeszt is található.

„Ezért annak valószínűsége, hogy az állam bármilyen más illegálisan elhelyezett hulladékot eltávolítson, nullára csökken” – áll a jelentésben.

Az NKÚ megállapította, hogy ha a minisztérium ilyen lassú tempóban látja el feladatait, akkor körülbelül még 70 évre lesz szüksége, mire teljesen felszámolják ezeket a lerakókat – és ez is csak akkor, ha közben nem jönnek létre újabbak.

Ráadásul azokban az esetekben, amikor a bíróság vagy a járási hivatal büntetést vagy bírságot szabott ki illegális hulladéklerakásért, ezek a bevételek automatikusan az állam bevételévé válnak, anélkül, hogy meghatároznák, mire kellene konkrétan felhasználni ezeket a forrásokat.

Az pedig már csak a hab a tortán, hogy a minisztérium akár át is csoportosíthatná a pénzt a szemétlerakók felszámolására, hiszen a tárca alá tartozó Környezetvédelmi Alap például 1,7 milliárd eurós többlettel zárta a 2023-as évet.

Önkormányzati szinten sem jobb a helyzet: a települések is képesek lennének felszámolni a kisebb illegális lerakókat, ha nem küzdenének tartós forráshiánnyal – állapította meg a jelentés.

Az NKÚ jelentése után a környezetvédelmi minisztérium bejelentette, hogy “rendszerszintű változtatásokat készít elő, amelyek orvosolják a korábbi kormányok hibáit, és világos szabályokat alkotnak az illegális szemétlerakók eltávolításának problémájában.” A tárcát jelenleg az SNS jelöltje, Tomáš Taraba vezeti.

A minisztérium továbbá jelezte, hogy kész nagyobb jogköröket biztosítani az illetékes hatóságok számára az illegális szemétlerakók felszámolásához.