Új világrend van kialakulóban, a Tettrekészek Koalíciója kiállt Ukrajna mellett, Szlovákia és Magyarország viszont elérte, hogy egyelőre ne osszanak neki lapot

Ahogy arról beszámoltunk, vasárnap Keir Starmer brit miniszterelnök Londonba hívta össze Ukrajna, Franciaország, Németország, Dánia, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Spanyolország, Kanada, Finnország, Svédország, Csehország, Románia vezetőit, valamint a török külügyminisztert, a NATO-főtitkárt, illetve a Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökét. A brit miniszterelnök telefonon a balti államok vezetőivel is egyeztetett. Szlovákia és Magyarország vezetőit nem hívták meg. Starmer a kétórás találkozó utáni sajtótájékoztatón elmondta, együttműködnek Ukrajnával egy olyan terv kialakításában, amely megállítja a harcokat. Ezt a tervet az Egyesült Államokkal is megvitatják és közösen viszik majd tovább.

Négy fontos pont

A brit miniszterelnök szerint a csúcstalálkozón a vezetők négy fontos lépésben állapodtak meg.

• Amíg a háború tart, tovább folyósítják a katonai segélyeket Ukrajnának, és fokozzák az Oroszországra gyakorolt gazdasági nyomást.
• Minden tartós békének biztosítania kell Ukrajna szuverenitását és biztonságát, Ukrajnának ott kell ülnie a béketárgyalásokon.
• Békemegállapodás esetén az európai vezetők arra fognak törekedni, hogy elrettentsenek minden Ukrajnát érintő jövőbeli orosz inváziót.
• Létrejönne a „Tettrekészek Koalíciója” (Coalition of the willing) Ukrajna védelmére és az ország békéjének biztosítására.

Fico és Orbán otthon duzzog

Robert Fico (Smer) szlovák miniszterelnök még a találkozó előtt „háborúra szomjas országok haditanácsának” minősítette a londoni csúcsot. Hétfői sajtótájékoztatóján pedig többször megismételte, az általa vezetett Smer parlamenti frakciója soha nem fogja megszavazni, hogy katonákat küldjenek Ukrajnába. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, jelenleg nincs terítéken arra vonatkozó felkérés, vagy terv, hogy a szlovák hadsereg bármilyen módon is jelen legyen az országban. Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter pedig „furcsa találkozónak” minősítette a londoni csúcsot, amiért nem minden európai országot hívtak meg oda, és inkább egy amerikai-európai csúcstalálkozót tartana kívánatosnak. Orbán Viktor (Fidesz) magyar miniszterelnöknek a londoni találkozóról az a véleménye, hogy az európai vezetők a háborúra szavaztak, és ezt szánják Ukrajnának. Ami szerinte „rossz, hibás és veszélyes”, és velük szemben „Magyarország marad a béke pártján”.

A szakértő szerint

Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő, korábbi NATO-nagykövet portálunknak elmondta, a Tettrekészek Koalíciója (Coalition of the willing) kifejezést George W. Bush egykori amerikai elnök találta ki, amikor az USA iraki inváziójához gyűjtötte a támogatókat. Gyarmati szerint a mostani formáció névválasztásának az az üzenete, hogy amikor az USA Irakba hívta a szövetségeseit, azok eleget tettek ennek. Most pedig ezek a szövetségesek hívják az USA-t, és elvárják, hogy Amerika segítsen nekik. A szakértő arra is kitért, globális perspektívában a helyzet azért jutott ide, mert Donald Trump új amerikai elnök sokkal inkább törekszik az Oroszországgal való kiegyezésre, mint az előző adminisztráció. Erre pedig az USA-nak azért van szüksége, mert a fő riválisa Kína, míg Oroszország messze nem jelent számára ekkora gondot. Ezért Washingtonnak érdeke közelebb kerülni Moszkvához azért, hogy a másik oldalon Oroszország távolabb legyen Pekingtől. „Az Oroszország és Kína közötti kapcsolatokat szeretnék lazítani, amit csak úgy lehet, ha az USA és Moszkva közötti kapcsolatokat javítják” – magyarázta a szakértő azzal, ezért akarja Trump befejezni az ukrajnai háborút. Gyarmati azonban rámutat, az Oroszországnak tett amerikai engedmények valójában csak felbátorítják Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és végül Európával, de magával az USA-val is szembefordulhat.

Erre a helyzetre való reakcióként alakult meg a Tettrekészek Koalíciója. „Európa úgy látja, Oroszországot meg kell állítani Ukrajnában” – mondta a szakértő, és hozzátette, Moszkva győzelme ugyanis gazdasági, politikai és katonai problémákat okozna Európában. „Illetve tovább nőne Oroszország étvágya” – mondta Gyarmati azzal, Putyin már korábban kijelentette, az egész egykori szovjet érdekszférát vissza szeretné szerezni. Ebbe pedig Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, Csehország, a balti államok, Románia, Bulgária, vagyis a Balkán egy része, illetve Németország keleti fele is beletartozik.

A koalíció tagjai

Gyarmati rámutat, a koalíció „szóvivője” Keir Starmer brit miniszterelnök, de Emmanuel Macron francia elnök is nagyon aktív a csoportban, ahogy a beiktatásra váró német kancellár Friedrich Merz is jelentős szereplő. „Heteken belül várhatjuk, hogy egy ilyen trió kialakul” – tette hozzá azzal, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök lehet a negyedik erős játékos. De arra is emlékeztetett, Lengyelország és Románia is kész szerepet vállalni ebben a formációban, hogy saját pozíciójukat erősítsék. A balti államok pedig Oroszországgal való szomszédosságuk miatt tagjai a koalíciónak. A Benelux és a skandináv, valamint a dél-európai országok is már most csatlakoztak. Gyarmati szerint hamarosan Bulgária is az informális koalíció tagja lesz. „De én azt gondolom, hogy amikor egy olyan kiegyensúlyozott megoldás lesz, amit az amerikaiak is támogatnak, akkor Magyarország és Szlovákia is csatlakozik majd” – emelte ki az elemző. Gyarmati hangsúlyozta, a Tettrekészek Koalíciójának londoni megbeszélésén ott volt Kanada és Törökország képviselője is, az utóbbi pedig a NATO második legnagyobb hadseregével rendelkezik. Ankara pedig hajlandó katonailag is fellépni. „Akár veszteségek árán is” – tette hozzá a szakértő.

A koalíció feladata

A szakértő arról is beszélt, ahhoz, hogy a Tettrekészek Koalíciója betöltse azt a katonai űrt, amit az USA maga után hagyott Európában, taktikai nukleáris fegyverekre lesz szükség. Továbbá szárazföldi hadsereg és légierő, valamint a Balti-, illetve a Földközi-tengeren kisebb hajóflotta kell. A szárazföldi erőkre az orosz-ukrán békemegállapodás betartatása érdekében van szükség. A jövőben az Ukrajnában jelenlévő nemzetközi erőknek elrettentő szerepet kell betölteniük annak érdekében, az orosz, de az ukrán felet is távoltartsák attól, hogy megtámadják a másikat. „Ehhez német, francia, brit, török stb. erőket kell Ukrajnába telepíteni” – mondta Gyarmati. De hozzátette, ha ez Oroszországnak nem tetszik, az is megoldás lehet, hogy nem európai, vagy semleges országok látják el a békefenntartói feladatokat. A szakértő itt, az ukrajnai békefenntartás terén látja a teret Magyarország és Szlovákia számára is, hiszen a két állam a Nyugat és Oroszország számára is elfogadható. Úgy véli, Pozsony és Budapest ilyen szerepvállalásához az kell, hogy Washington is támogassa az adott béketervet. „Az ajtót Szlovákia és Magyarország előtt sem csapták be” – tette hozzá.