Megosztás
Vlagyimir Putyin hadserege három éve indította meg a mindenre kiterjedő háborúját Ukrajna ellen, és időközben meg Donald Trump megválasztásával az Egyesült Államok megszűnik Európa kiszámítható partnere lenni. Rácz András Oroszország-szakértővel, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójával az orosz-ukrán konfliktus legaktuálisabb kérdéseiről beszélgettünk.
Donald Trump elnökségéből eltelt másfél hónap, és az látszik, hogy az Európához való viszonya csak a probléma egyik része. A gond fő része az az, hogy a Trump-adminisztráció teljes mértékben kiszámíthatatlanul és minden korábbinál egyoldalúbb módon működik – véli az egyetemi oktató. Rácz András szerint nagyon nehéz úgy együttműködni valakivel, ha a leírt szerződés nem jelent semmit. Hiszen a Fehér Ház meggondolja magát, és másnaptól valami teljesen ellentétes dolgot csinál.
Hogy Washingtonban fontolóra vették az Oroszország elleni szankciók enyhítését, azt a szakértő gesztusként értékeli. Amit tudni lehet a Trump-adminisztráció geopolitikai elképzeléseiről, az az, hogy Kínát tekintik a fő riválisnak, és Oroszországot megpróbálják leválasztani Kínáról. Tehát valami olyasmit tenni, mint amit a kissingeri diplomácia csinált a hidegháború alatt, csak fordítva.
Rövid távon Rácz arra számít, hogy találnak megoldást az ukrajnai ásványkincseket érintő megállapodásra, és hogy az amerikai katonai szállítások újraindulnak. Aztán remélhetőleg az Ukrajnát támogató európai országok képesek lesznek jelentős pénzösszeget elkülöníteni arra a célra, hogy fenntartható legyen Ukrajna katonai támogatása. Szükség esetén akár úgy is, hogy az így allokált pénzből szerezzék be a Kijevnek szánt amerikai fegyvereket. És mivel a Trump-adminisztráció gazdasági logika mentén gondolkodik, ha nem adnak Ukrajnának fegyvert katonai segély keretében, akkor lehetséges, hogy működne egy olyan forgatókönyv, hogy akkor azokat a fegyvereket megveszi Európa, és aztán átadja az ukránoknak.
