Ugyanazok jelentették fel Ibolya Olivért és társait, mint Hájost, de az ügyükben még Daniel Lipšicet is

A vádemelési javaslatról elsőként a Napunk hírportál számolt be.

Megkerestük az ügyben a kerületi rendőrkapitányságot, melynek szóvivője, Veronika Dachová elárulta, hogy az ügyben még 2021 februárjában született feljelentés, az üggyel pedig később a néhai Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) kezdett foglalkozni, melynek vizsgálótisztje 2023 novemberében gyanúsított meg hét személyt, a Kondé Miklós Polgári Társulás tagjait alapvető emberi és szabadságjogok elnyomására irányuló mozgalom támogatásának és népszerűsítésének, valamint szélsőséges anyagok előállításának bűncselekményével, ami egytől öt évig, súlyosabb esetben, például szélsőséges csoport tagjaként vagy nyilvánosan hozzáférhető helyen történő elkövetése esetén négytől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Dachová közölte azt is, hogy január közepén, tehát közel négy évvel a feljelentést követően a nyomozást vezető rendőrtiszt vádemelési javaslatot nyújtott be felügyelő ügyésznek, aki hamarosan dönthet róla, hogy azt továbbítja-e a bíróságra.

Megkerestük az ügyben Ibolya Olivért, a társulás elnökét, aki megdöbbenésének adott hangot, amiért a fent említett bűnténnyel gyanúsították meg őket.

„A feljelentők személyét nem közölték velünk, de valószínűsíthető, hogy a feljelentő a Szlovák Értelmiségi Szövetség volt. Mi a mai napig nem kaptunk értesítést arról, hogy megvádoltak bennünket. Gondolom, azért nem, mert nincs oka a vádemelésnek” – jelentette ki.

Kifejtette, hogy háromszor is kihallgatták őket, első alkalommal még Nagyszombatban, majd már gyanúsítottként Besztercebányán, végül a NAKA megszűnése után újra Nagyszombatban.

A kihallgatások kapcsán elmondta, a vizsgálótiszt nagyon komolyan vette. „Se rossz- se jóindulatot nem tapasztaltunk. Konkrét kérdéseket kaptunk, többek között, hogy miért emeltük az emlékművet, milyen célból, e körül forgott az egész. Szóbeli kihallgatásról volt szó, írásban a rendőröknek minden dokumentálva volt” – húzta alá.

Ibolya a feljelentőkre célozva kijelentette, hogy aki „azt állítja, Dunaszerdahelyen magyar-szlovák ellentét van, hazudik, szándékosan feszültséget akar szítani”.

„Ezt határozottan visszautasítjuk! Mi itt összefogásban, összetartozásban élünk együtt. Az Összetartozás Emlékműve kizárólag ezt és csakis ezt hivatott jelképezni. Fontolóra vesszük, hogy az aljas, rosszindulatú, nemzeteket egymás ellen uszító rágalmazók ellen feljelentést teszünk“ – hangsúlyozta.

A Kondé Miklós PT tagjai Ibolya Olivér, aki a tavalyi évig a Kodály Zoltán Alapiskola igazgatója volt, Zirig Ferenc, aki egykor a Vámbéry Ármin Gimnáziumot vezette, Hencze Attila, Csörgei László, Kiss András, Patassy Sándor, a Csaplár Benedek VMK PR-menedzsere és Zalaba Zoltán, a városháza területrendezési, építésügyi és közlekedési osztályának vezetője.

Az Összetartozás Emlékműve, és az általa felvert hullámok

Mint arról 2020 decemberében írtunk, Összetartozás Emlékművének keresztelt országzászló-emlékművet a Kondé Miklós Polgári Társulás civil kezdeményezésre és finanszírozással, de a városi képviselő-testület jóváhagyásával emelték, és 2020. november 12-én avatták fel szűk keretek között a Csallóközi Múzeum mellett lévő zöld területen, akkor és azóta több magyar nemzeti ünnepen pedig felhúzták rá a magyar nemzeti trikolort.

A terület, ahol a szobor áll, városi tulajdonban van, a képviselő-testület 2020 tavaszán döntött annak ingyenes kölcsönadásáról az emlékműépítés céljából a Kondé Miklós Polgári Társulás részére. A 99 évre szóló kölcsönzési szerződést márciusban írták alá, a társulás részéről Ibolya Olivér.

Ahogy arról szintén írtunk, Patrik Dubovský, a Nemzeti Emlékezet Intézetének történésze az emlékmű felavatását követően levélben hívta fel Hájos Zoltán polgármester figyelmét arra, hogy az emlékmű felállítása törvénybe ütköző lehet, mivel felmerülhet, hogy az emberi és polgárjogok elnyomását célzó mozgalmak propagációjáról van szó.

A történész úgy fogalmazott, „némelyek kritikusan nyilvánulnak meg ezzel kapcsolatban, és az emlékmű felállítását a Trianoni békeszerződés, a zászló felhúzását pedig Horthy Miklós bevonulása évfordulójával hozzák összefüggésbe, 1939 novemberében, a fasiszták által kikényszerített bécsi döntés alapján”.

Hájos Zoltán portálunknak erre reagálva arra emlékeztetett,  1925-ben elindult egy országzászló mozgalom, amely szintén ehhez hasonló bástyákat emelt, a visszacsatolást követően Dunaszerdahelyen is, és az a bástya a jelenlegi antifasiszta emlékmű helyén állt a Szent István téri parkban.

Ibolya Olivér megkeresésünkre akkor úgy reagált, hogy az emlékművet eredetileg a trianoni békeszerződés 100. évfordulóján, 2020. június 4-én akarták felállítani, ami a világjárvány miatt nem volt lehetséges, később augusztus 20-án, akkor technikai okok miatt nem jött össze, végül november 12. mellett döntöttek. Ibolya emlékeztetett, hogy 1918. november 11-én írták alá az első világháború végét lezáró fegyverszünetet. „Tény az is, hogy 1939. november 12-én, Dunaszerdahelyen felhúzták a magyar zászlót. Így, az emlékmű felavatásának alkalmával, egyszerre két történelmi eseményre is emlékeztünk” – közölte.

Több szálon is támad a Szlovák Értelmiségiek Szövetsége

A Trianon-emlékmű kapcsán több szálon is eljárást kezdeményezett a Szlovák Értelmiségiek Szövetsége, mely társulás neve legutóbb akkor merült fel, amikor Hájos Zoltán január végén arról tájékoztatott, hogy kihallgatták a Felvidéki Vágta és a Felvidék Fesztivál nevében szereplő Felvidék kifejezés miatt, ami a feljelentők szerint revizionista tartalmú. Az ügyben tulajdonképpen még a dunaszerdahelyi szlovák közösség is a polgármester mellé állt.

A ZSI a Paraméternek is elküldött, Hájos Zoltán feljelentésével kapcsolatos állásfoglalásában arról írt, hogy a polgármester tevékenységét szélesebb kontextusban értelmezik, és mellékeltek egy, az online shopjukban 15 euróért megvásárolható publikációt, melynek kapcsán úgy vélték, hogy az áttekintése után az olvasónak egyértelművé kell váljon, „kinek számít az együttélés és kinek a megosztás”.

A publikáció kapcsán értetlenségének adott hangot Peter Sanve, a dunaszerdahelyi szlovákokat tömörítő kezdeményezés vezetője, de Hájos Zoltán is, aki szerint a publikációt látván „kinyílik a bicska az ember zsebében”.

Tudni kell azt is, hogy a ZSI létrehozott egy ún. szlovák-magyar szakértői csoportot (melynek például az ITT található decemberi nyilatkozat is az egyik produktuma), abban ugyanakkor nem szerepelnek magyar szakemberek, ellenben korábbi és jelenlegi politikusok igen. Ott van például köztük Ivan Hazucha jelenlegi smeres parlamenti képviselő, továbbá két volt SNS-es, Jozef Prokeš és Rafael Rafaj. Utóbbi tizenegy évvel ezelőtt már tüntetett Dunaszerdahelyen.

A szövetség egyik arca továbbá Roman Michelko SNS-es parlamenti képviselő, aki 2020-ig publikált cikkeket annak oldalán. A másik arca Margaréta Vyšná kulturológus, aki decemberben publikált egy cikket a magyar revizionista koncepcióról, jelentsen az bármit is.

A publikáció, melyből kiderül, ők még Daniel Lipšicet is feljelentették

A tanulmányban, melynek egyes részleteiről ITT írtunk, szó esik a Trianon emlékműről és az ezzel kapcsolatos feljelentésekről is.

A publikáció második fejezetében, a szlovák állam ellen a sport és kultúra terén elkövetett cselekedetekről esik szó, ennek is első pontjában említik az emlékmű felállítását.

Leírják, hogy a Kondé Miklós PT és a dunaszerdahelyi önkormányzat tagjainak tevékenysége feszültséget kelt a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken, mivel az emlékmű felállításával megkérdőjelezik azokat a nemzetközi szerződéseket, amelyek az első világháború utáni államhatárokat meghatározták – konkrétan az 1920-as trianoni békeszerződést. Emellett szerintük megkérdőjelezik a második világháború utáni államrendezést is.

„Ezzel a tevékenységgel az érintett szereplők nyilvánosan uszítják és felszólítják a magyar nemzetiségű állampolgárokat a nemzetközi szerződések tiszteletben tartásának megtagadására, és ezáltal a Szlovák Köztársaság szuverenitásának és területi egységének el nem ismerésére. Ehhez a régóta ismert revizionista szimbolikát használják, amely Magyarországról származik, valamint a nagy-magyarországi ideológia verbális terjesztését” – áll a publikációban, melyben részletesebben kielemzik az emlékmű szimbolikáját és architektonikai megjelenését is.

A fejezet végén emlékeztetnek arra, hogy a Szlovák Katolikusok polgári társulással közösen 2021-ben feljelentést tettek az emlékmű felállítása ellen a Legfőbb Ügyészségen, az eljárást vezető NAKA viszont (a publikáció megszületésekor, 2024-ben) harmadik éve eredménytelenül vizsgálódik az ügyben, „a szélsőségesek tevékenységének bárminemű korlátozása nélkül”. Állítja ezt egy egyesület, melynek online shopjában Andrej Hlinka és Alexander Mach (a fasiszta szlovák állam belügyminisztere) szélsőséges nacionalisták arcképével ellátott pólókat is árulnak.

2023 júniusában mindenesetre a nyomozó szervek tétlensége miatt a Szlovák Katolikusok és a ZSI büntető feljelentést tettek Daniel Lipšic, a tavaly megszűnt Speciális Ügyészség vezetője ellen is, méggpedig hazaárulás és a Szlovák Köztársasággal szembeni összeesküvés és bűnpártolás címén. Arról nincs információnk, hogy Lipšic ellen bármilyen eljárás indult volna az ügyben.

A Trianon-emlékmű kapcsán a ZSI azt is támadta az ügyészségen, hogy az emlékmű alatti telek ingyenes kölcsönzését a képviselő-testület jóváhagyta.

Emiatt a Dunaszerdahelyi Járási Ügyészség még 2021-ben figyelmeztette az önkormányzatot. Ez a figyelmeztetés ugyanakkor nem a szoborral kapcsolatos történelmi momentumokat vitatta, hanem az emlékmű alatti telek ingyenes kölcsönzése kapcsán fedezett fel technikai hiányosságot, ami abban merült ki, hogy a képviselő-testületnek először a kölcsönadás szándékát kellett volna jóváhagynia, majd csak azt követően magát a kölcsönzést, háromötödös többséggel.