Felmérés: Kiderült, hogy keletre vagy nyugatra húz-e a szlovákiai magyarok szíve

Ahogy arról beszámoltunk, a Szlovákia Jövője Fórum (Fórum Budúcnosti Slovenska, FSF) elemzőközpont és a Focus közvélemény-kutató ügynökség azt vizsgálta, az ország polgárai inkább nyugatra, az euroatlanti övezetbe, vagy keletre, Oroszország érdekszférájába szeretnének-e tartozni. A felmérésből az látszik, hogy országos szinten a lakosság túlnyomó többsége, 63,5 százaléka a nyugati irányultságot részesíti előnyben és csak 19,2 százalék szeretné, ha a Szlovákia keletre, vagyis Oroszországhoz kötődne. 17, 3 százalék pedig nem tudta ezt eldönteni.

A nemzetiségi szempontból is reprezentatív felmérést készítő Focus ügynökség igazgatója, Martin Slosiarik portálunknak megküldte a magyar kisebbség geopolitikai orientációjára vonatkozó adatokat. Mivel a reprezentatív kutatás az ország magyar lakosságának megfelelően valamivel több mint 8 százaléknyi magyar személy válaszát tartalmazza, a nemzetiségi megkérdezettek száma nem túl magas. Ezért inkább azt érdemes figyelembe venni, hogy a magyarok körében mért adatok hogyan aránylanak az országos számokhoz. Pl. hozzávetőlegesen a fele, kétszerese-e az országos értéknek, vagy éppen nagyjából megegyezik-e azzal. Eszerint a szlovákiai magyarok némileg még az országos átlaghoz képest is nyugatbarátabbak, közel 80 százalékuk szeretne az Európai Unióhoz tartozni, és csak nagyjából 13 százalék válaszolta, hogy inkább Oroszországhoz kötődne.

A kormány külpolitikája

A kutatásból az is kiderült, hogy a lakosság többsége negatívan látja a jelenlegi kormány külpolitikáját. Országosan 54,8 százalék értékelte kedvezőtlenül és 32,6 százalék kedvezően a kabinet ezen tevékenységét. A magyar megkérdezettek válaszai is nagyon hasonló mintát mutatnak, de némileg még rosszabb véleménnyel vannak a kormány külpolitikájáról. A magyar válaszadók 23,2 százaléka látja pozitívan és 65,8 százaléka negatívan a kabinet ezen tevékenységét.

Védelmi együttműködés a NATO-n és az EU-n belül

A felmérésben arra is rákérdeztek, szeretnék-e a válaszadók, hogy Szlovákia aktívabb legyen a NATO és az EU keretén belül megvalósított közös védelempolitikában. Példaként pedig az ukrajnai háború miatt formálódó „tettrekészek koalícióját” említették. Országosan a megkérdezettek valamivel több mint fele (54,4 %) szerint Szlovákiának aktivizálnia kellene magát ezen a téren, és 31 százalék gondolja úgy, hogy ebből az országnak ki kellene maradnia. A magyar kisebbségre vonatkozó adatok ebben az esetben gyakorlatilag megegyeznek az országos számokkal. Közel 60 százalék áll ki a NATO-n és az EU-n belüli védelempolitikai együttműködés mellett, és majdnem 30 százalék ellenzi azt.

A veszélyesek-e a következmények?

A kutatás adataiból az is látszik, a válaszadók mennyire tartanak attól, hogy Szlovákiának a közös európai védelemben való részvétele negatív következménnyel jár majd az országra nézve. Az összlakosság 18,2 százaléka egyáltalán nem tart ettől, 32,5 százalék pedig csak kicsit fél ettől. További 24,9 százalék eléggé tart a negatív következményektől, 14,3 pedig nagyon fél azoktól. A magyar lakosságra vonatkozó adatok ebben az esetben is az országos trendeket másolják. A szlovákiai magyarok 14,8 százaléka nem fél a közös európai védelemben való részvételtől. 31,9 százalék kicsit tart a kedvezőtlen következményektől, 27,5 százalék pedig eléggé, illetve 20,3 nagyon fél azoktól.

A reprezentatív felmérést 1006 válaszadó megkérdezésével készítették, amelyből 83 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A kutatás költségeit a Donio portálon indított közösségi finanszírozásból fedezték.