12

Fotók: Cséfalvay Á. András - további képekért kattints a fotóra!
A komáromi Selye János Egyetem Konferenciaközpontja adott otthont március 20-án a Magyar Nap elnevezésű állásbörzének, melyet a komáromi Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal és az EURES hálózat szervezett.
A kilencedik alkalommal megrendezett, határokon átnyúló rendezvényre idén 11 kiállító fogadta el a meghívást, akik több mint 334 álláslehetőséggel érkeztek a nemzetgazdaság különböző ágazataiból, valamint a szolgáltatási szektorból. Az érdeklődők részletes tájékoztatást kaphattak a magyarországi munka- és életkörülmények helyzetéről, az idényjellegű EU-s állásajánlatokról és a kiállító cégek profiljáról.
Az eseményen számos fontos vendég tette tiszteletét, többek közt Komárom város polgármestere, Keszegh Béla, valamint Vlček Erik városi, illetve parlamenti képviselő is. A szervezők bíznak abban, hogy az eseménynek köszönhetően a cégeknek sikerül megfelelő munkaerőt találni, míg a látogatók számára lehetőséget biztosítottak arra, hogy rátaláljanak álmaik állására.
És hogy milyen céllal érkeztek az életútjukat kereső diákok, hallgatók és egyéb érdeklődők? Portálunk az állásbörze látogatóit kérdezte arról, miként képzelik el a jövőt, mennyire nehéz az elhelyezkedés, illetve a külföldi vagy hazai cégek kínálatait részesítik inkább előnyben.
12

Petra, középiskolás diák, 18 éves (Fotó: Cséfalvay Á. András)
„Negyedik évfolyamos diák vagyok, cukrász-szakács szakon. A suli mellett dolgozom is mint pincérnő. A vendéglátás az, amiben otthon vagyok. Pár évvel ezelőtt még külföldön képzeltem el a jövőmet: milyen jó is lesz majd ott egy jól fizető állással – gondoltam – ráadásul a saját szakmámon belül. Aztán rá kellett jönnöm, hogy ez rengeteg munkával is jár, sokszor akár a hétvégék rovására is. Az Erasmus-program által sikerült eljutnom Franciaországba, ahol megtapasztalhattam, hogy nem mindenhol működik az általunk megszokott munkabeosztás. Ott egész héten, reggeltől estig kellett dolgozni, akár hajnalokig is. A pénz még oké, de nincs magánélet. Az utazás után aztán átgondoltam az egészet, és rájöttem, hogy ez nekem egyelőre nem való. Nagyon családcentrikus ember vagyok, a szüleim és a testvérem, de a barátaim is rendkívül hiányoztak, mikor nem voltam otthon. Talán ez is az egyik oka annak, hogy sokkal inkább itt tudnám elképzelni a jövőmet. Remélem, a rendezvénynek köszönhetően találok egy olyan állást, amely majd felkelti az érdeklődésemet. Mindemellett szeretnék továbbtanulni és leérettségizni. Be kell, hogy valljam, így a végére, a szakvizsgák előtt már a szakom sem annyira szimpatikus, mint a kezdéskor. A konyha, bizony, nem egy leányálom.“
***
12

Dávid, végzős egyetemista, 24 éves (Fotó: Cséfalvay Á. András)
„Szerettem volna egy kicsit körülnézni: milyen cégek vannak jelen, mit képviselnek. Végzős vagyok, így egyre égetőbb a munkakeresés. Az egyetem után szeretnék tanítani, azonban jelenleg még nem tudom, hogy állami iskolában folytatom majd, vagy mint magántanár. Ha nem sikerülne a szakmámban elhelyezkednem, talán az angolra építeném a jövőm. Fordítanék cégeknek, vagy irodai munka során kamatoztatnám a nyelvtudásom.”
***
12

Zoltán, 33 éves (Fotó: Cséfalvay Á. András)
„Már másfél éve vagyok munka nélkül, egy éve kezdődtek az egészségügyi problémáim. Olykor nagyon nehéz az elhelyezkedés, gyakran előfordul, hogy a meghallgatás után nem jelentkeznek a cégek. Sajnos nyelveket nem beszélek, az utazás is körülményes, így helyben szeretnék munkát találni.“
***
12

28 éves hölgy, aki nem szerette volna közölni a nevét (Fotó: Cséfalvay Á. András)
„Külföldön és itthon is el tudnám képzelni a jövőm. Sajnos a cég, ahol grafikusként dolgoztam, megszűnt. Ezért is jöttem el ide, hátha valamilyen ajánlat felkelti az érdeklődésem. Grafikusként szeretnék elhelyezkedni, ha lehet, Magyarországon. Jó lenne ismerni a lehetőségeket, az esélyeket, hogy mennyire keresett ez a pozíció.“