Le akarták vadászni a hidasokat? Bugár Béla bíróságon védte egykori párttársát, akit 50 ezer euró kenőpénz elfogadásával vádolnak

Mivel vádolják Gál Gábort?

• 2017-ben a csilizradványi Medzičilizie s.r.o. összesen 1200 hektár mezőgazdasági terület bérlését kérte a Szlovák Földalaptól (SPF) Dunaszerdahely környékén. A földterületekre egy másik csallóközi cég, a kulcsodi Carrot SK is igényt tartott. Az ügyészség állítja, Gál Gábor rejtett részesedéssel rendelkezett a főként répatermesztéssel foglalkozó vállalatban.
• A vádirat szerint a SPF-t két erős érdekcsoport irányította: az intézmény egy részét Martin Kvietik az SNS „szürke eminenciása” tartotta ellenőrzése alatt, míg a másik érdekcsoportba a Most-Híd képviselői tartoztak Gál Gábor vezetésével.
• Az együttműködő gyanúsított szerint Gál elégedetlen volt a földalapnál élvezett befolyásának mértékével. A konfliktus végül a két csallóközi cég földvitájában csúcsosodott ki.
• A vád szerint Gál Gábor utasítására Boris Brunner, a Szlovák Földalap (SPF) igazgatóhelyettese szándékosan hátráltatta az intézmény működését: nem volt hajlandó aláírni a földalaphoz beérkező szerződéseket, így patthelyzet alakult ki.
• Ezt követően Ján Gajan pozsonyi ügyvéd – aki állítása szerint az SNS oligarchája, Martin Kvietik utasításait követte – megkereste Gált. A Most-Híd parlamenti képviselőjeként Gál 50 ezer euró kenőpénzt, vadászterületeket és a kulcsodi cég számára a földek egy részét kérte a patthelyzet feloldásáért.
• Ezután állítólag megkezdődtek a tárgyalások a versengő csallóközi cégek között, amelyek végül megállapodtak a földterületek elosztásáról. Az ügyészség szerint Gál csak az egyezség megkötése után kapta meg a kenőpénzt – ekkor már igazságügyi miniszterként dolgozott a kormányban.

A keddi tárgyaláson először Gustáv Palider ügyvédet hallgatták ki. Pontosabban csak hallgatták volna, ugyanis a tanú megtagadta a vallomástételt. Palider a büntetőrend 130-as paragrafusának 2. bekezdésére hivatkozott. A vonatkozó bekezdés arról szól, hogy aki tanúvallomásával magát vagy hozzátartozóját szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésének gyanújába sodorná, annak joga van megtagadni a vallomástételt.

Miután Palinder a hallgatást választotta, felolvasták egy régebbi, 2021-es kihallgatásának jegyzőkönyvét. Palider négy évvel ezelőtt azzal kezdte vallomását, hogy Ján Gajan ügyvédi irodájában keresztül került közel a Szlovák Földalaphoz.

Gajan a Gál Gábor elleni büntetőper koronatanúja. Az előző tárgyalási napon a pozsonyi ügyvéd arról vallott, hogy az SNS érdekeit képviselve 50 ezer euró kenőpénzt adott át a vádlottnak.

Gajan korábban azt állította, hogy a 2016-os kormányalakítás során az SNS és a Most-Híd képviselői egymás között felosztották a földalapot. Ezt Palider is megerősítette 2021-es vallomásában, hozzátéve, hogy ez a felosztás végül a két érdekcsoport közötti konfliktushoz vezetett.

Palider szerint az SNS és a Híd két csallóközi cég miatt került szembe egymással, mivel mindketten ugyanazokra az állami földekre tartottak igényt Dunaszerdahely környékén. Az egyik érintett vállalat a csilizradványi Medzičilizie volt.

A cégnek egyébként Csiliznyáradon van egy szarvasmarhatelepe, ahol a haszonállatok nemrégiben száj- és körömfájásban fertőződtek meg.

Visszatérve: A csilizradványi cég összesen 1200 hektár mezőgazdasági terület bérlését kérte a földalaptól. A nyomozóhatóságok meg voltak győződve arról, hogy a Medzičilizie nem éppen tisztességes módon járt el az állami földek megszerzésében.

A vállalat felügyelőbizottságának egykori tagja, Kulacs László, aki 2018 óta Medve polgármestere, a Medzičilizie nevében kenőpénzzel próbált hatni az SPF-re – állította Palider. 2021 októberében tett vallomása szerint a földalaphoz beérkező kérvények elbírálása rendkívül lassan haladt az intézménynél.

Ezt a helyzetet használta ki az SNS „szürke eminenciásának” tartott Martin Kvietik, aki saját embereit juttatta kulcspozíciókba a hivatalnál. A bizalmi emberek felkeresték a földbérletek iránt érdeklődő személyeket, és a bürokratikus akadályokat kihasználva vesztegetésre próbálták rábírni a kérelmezőket.

Ilyen bizalmi embernek számított Gajan és Palider.

Utóbbi 2021-ben azt vallott, hogy ő volt az, aki az földalapra rátelepedő „SNS-esek“ nevében intézte a Medzičilizie kérelmét. Elmondása szerint 2017-ben többször is találkozott Kulacs Lászlóval, akinek állítólag egy pozsonyi benzinkúton közölte, hogy ha meg akarják szerezni az 1200 hektárnyi földterületet, 240 ezer eurót kell kifizetniük.

Kulacs erre állítólag rábólintott, és az SPF tíztagú tanácsa 2017 novemberében jóvá is hagyta a csilizradványi cég bérleti szerződését. A rendőrség korábban azt állította, hogy ezt követően Kulacs átadta Palidernek az ígért kenőpénz felét, azaz 120 ezer eurót. A tanú elmondta, hogy tudomása szerint a pénz végül Martin Kvietiknél kötött ki.

Kulacs kezdetben az ügy egyik gyanúsítottja volt, azonban a Btk. módosítása után az ellene indított eljárást elévülésre hivatkozva megszüntették.

A csilizradványi cég bérleti szerződéséhez ekkor már csak az állami intézmény vezetőinek aláírása hiányzott. Boris Brunner, a földalap igazgatóhelyettese azonban megbénította az intézmény működését – többek között nem volt hajlandó aláírni a csilizradványi vállalat szerződését. Palider vallomásában azt mondta, hogy ekkor kizárólag kisebb települések és vállalkozások szerződéseit hagyták jóvá.

A tanú elmondta, hogy Gajantól tudta meg, hogy a patthelyzet mögött a hidas érdekcsoport állt, pontosabban Gál Gábor, aki a főként répatermesztéssel foglalkozó kulcsodi Carrot SK cégnek szerette volna megszerezni a földeket. A diószegi (Galántai járás) Brunnert a Híd párt jelöltjeként nevezték ki a pozícióba.

A patthelyzetet végül a Gál Gábornak átadott 50 ezer euró oldotta fel – vallotta Palider. A csallóközi földeket végül a két cég egymás között osztotta fel.

A földvita időszaka alatt a Medzičilizie a J&T vállalat kezébe került, amely mögött Szlovákia egyik leggazdagabb embere, Patrik Tkáč áll. A vád szerint a kulcsodi cégben Gál Gábor rejtett részesedéssel rendelkezett Ladislav Ješík közvetítésével, aki korábban a Smer régiós politikusa volt.

Régi ismerősök

A tárgyalás második felében Gál korábbi párttársai, Bugár Béla és Sólymos László tettek vallomást. Bugár a Híd korábbi elnöke, Sólymos pedig a harmadik Fico-kormány környezetvédelmi minisztere volt. A bíróság előtt mindketten Gál ártatlansága mellett érveltek.

Bugár és Sólymos egyaránt kijelentették, hogy Gál Gábornak nem volt semmilyen befolyása a földalapra. Hangsúlyozták, hogy a pozíciókról a koalíciós tanács döntött, amelynek Gál nem volt tagja.

Bugár vallomásában tagadta, hogy a vádiratban szereplő időszakban a Szlovák Földalap működését blokkolták volna. Hangsúlyozta, hogy ha ez valóban így lett volna, az biztosan a kormány és a nyilvánosság tudomására jutott volna.

Bugárnak nem ez volt az egyetlen kifogása a vádirattal kapcsolatban. Kiemelte, hogy az ügyészség szerint Gál 50 ezer euró kenőpénzt vett át Gajantól a pozsonyi vár nyugati teraszán található 186-os számú képviselői irodában. A vád szerint mindez akkor történt, amikor Gál a kormány átalakítását követően átvette az igazságügyi miniszteri posztot. Bugár azonban hangsúlyozta, hogy miniszterként már nem rendelkezhetett képviselői irodával.

Sólymos László korábbi környezetvédelmi miniszter, aki a Most-Híd elnöke is volt, szintén azt mondta, hogy nem tud arról, hogy Gál Gábor irányította volna Brunnert annak igazgatóhelyettesi időszakában. Hozzátette, hogy soha nem foglalkozott az SPF tevékenységével, még akkor sem, amikor pártja kormányon volt.

„Nem észleltem semmilyen nézeteltérést az SPF-fel kapcsolatban a Most-Híd és az SNS között” – jelentette ki.

Gál egy korábbi tárgyaláson ártatlannak vallotta magát, azzal védekezve, hogy a vád főként olyan tanúk vallomásán alapul, akik ellen büntetőeljárást folytattak, és a kíméletesebb büntetés reményében képesek voltak ártatlan embereket is hamisan vádolni. A korábbi miniszter csak akkor hajlandó vallomást tenni, ha a bíróság kihallgatja a tanúkat.

„Nincs okom nem hinni neki” – mondta Bugár a Paraméternek tanúvallomása után Gálról. Elmondta, hiteltelennek tartja Gajan vallomását, aki azt állította, kenőpénzt adott át a volt igazságügyi miniszternek.

„Amikor Matovič volt a kormányfő – újságíroknak el is mondtam, meg is jelent az újságban – a NAKA-tól egy ismerős felhívott, és elmondta, hogy »az a feladatunk, hogy találjunk Önre valamit, és utána teátrálisan, kamerák előtt bevigyük«. Ha ez így működött egy esetben, akkor működhetett ez x esetben is” – mondta portálunknak Bugár.

A tárgyalás szerdán a tanúvallomások felolvasásával és a dokumentumok ismertetésével folytatódik.