Egyre nő a hulladék mennyisége Dunaszerdahelyen, a legnagyobb probléma a be nem jelentett lakosok száma

2023-ban Dunaszerdahelyen 15 302 tonna hulladék keletkezett, míg 2024-ben már 16 200 tonna. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt közel 900 tonnával több szemét gyűlt össze. A növekedés ugyanakkor nemcsak a helyi lakcímmel rendelkező lakosok által termelt hulladék mennyiségét tükrözi.

Sokan élnek bejelentett lakcím nélkül a városban

Sokan vannak, akik ugyan a városban élnek, de hivatalosan nincs bejelentett dunaszerdahelyi lakcímük. Ők értelemszerűen nem fizetnek szemétdíjat, ugyanakkor az általuk termelt hulladék mégis a város kukáiban landol. Vagyis a szemét mennyiségéhez hozzájárulnak, ám az ezzel járó költségeket a bejelentett lakosok fizetik. A szemételszállítási díj a városban jelenleg 51 euró lakosonként. Gróf Nikolas, a városi hivatal Önálló Környezetvédelmi Alosztályának munkatársa a Paraméternek elmondta, hogy a hivatal jelenlegi eszközeivel nem lehetséges pontosan meghatározni a be nem jelentett lakosok számát, így a más lakcímmel rendelkező személyek hulladéktermelésének mértékét sem lehet teljes pontossággal megállapítani. Ugyanakkor a rendelkezésre álló adatok és hulladékgazdálkodási tapasztalatok alapján becsléseik és prognózisaik segítik a helyzet értékelését, amelyek alapján a város igyekszik hatékony megoldásokat alkalmazni a hulladékkezelés optimalizálása érdekében.

A város már tett lépéseket annak érdekében, hogy ösztönözze az embereket a lakcímük hivatalos bejelentésére. Tavaly év végén például a városi képviselő-testület elfogadta a rendeletet, mely körzetekre bontva meghatározza, ki melyik – 100 méteren belül található – kukaketrechez tartozik. E rendelet alapján a városi rendőröknek jogában áll megbüntetni azokat, akik nem a megfelelő helyre dobják a szemetet. Ezen túl még 2023 nyarán 11 darab süllyesztett hulladéktároló szigetet helyeztek el a város egyes pontjain, melyhez kizárólag chip segítségével lehet hozzájutni, amit viszont csak a bejelentett lakcímmel rendelkezők kapnak meg. A rendszer sikerességére való tekintettel ebben az évben további hét föld alatti szeméttárolót szeretnének üzembe helyezni.

Terveik közt szerepel továbbá egy tesztprogram bevezetése, mely keretén belül mágneses zárral szerelik fel a kukaketreceket – ezt első körben a Rózsaligetben lévő blokkoknál próbálják ki. A ketrecek ugyan korábban is zártak voltak, ám a hagyományos zár nem bizonyult megfelelőnek. Folyamatosan feltörték azokat, így egy idő után már nem volt értelme a zárcserének sem. A mágneses rendszer bevezetése ugyan borsosabb – egy zár 800 euró környékén mozog –, de nagyobb biztonságot nyújt.

Jelentős probléma a környező falvak lakóinak hulladéka is

További jelentős problémát jelent a környező falvak lakóinak hulladéka. „Főleg a város szélén fordul elő, hogy valamely más település lakói nálunk dobják ki a szemetüket. Nehéz ezt sajnos kiszűrni, főképp onnan tudjuk, ha ilyen történik, hogy maguk a lakosok jelentik a városházán vagy a rendőrségen. Ennek az oka az lehet, hogy már a falvakban is chippel látják el a kukákat, majd súly alapján számolják ki a lakosok szemétdíját. Aki ezt a rendszert meg akarja kerülni, valószínűleg az viszi máshová a szemetét, adott esetben hozzánk, Dunaszerdahelyre” – fejtette ki Gróf Nikolas.

Ez a probléma szinte napi szinten előfordul. Amennyiben a város tulajdonában lévő területen találnak kommunális hulladékot, annak elszállítását a városi hivatalnak kell megoldania. Az ezzel járó díj összege pedig nem más pénztárcáját terheli, mint a hivatalosan bejelentett lakosokét. Az építkezési törmelékek, veszélyeshulladékok vagy elektronikai eszközök esetén a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal veszi át az ügyet.

Némely esetben visszakövethető, ki hagyta illetéktelenül szemetét a város területén. A szemeteszsákban lévő felbontott levelek, csomagok ugyanis elárulják az illető kilétét. „Volt már rá példa, hogy sikerült kiderítenünk, kihez tartozik a hulladék. Ilyenkor az illető pénzbírságot kap, melynek összege nagyjából megegyezik egy éves szemételszállítási díjjal” – tette hozzá.

Szelektív hulladékgyűjtés

A szelektív hulladékgyűjtés aránya javuló tendenciát mutat: 2023-ban 42,95%, 2024-ben pedig 46,93% volt. Gróf Nikolas szerint ez nagymértékben köszönhető a süllyesztett hulladéktárolóknak. A legjelentősebb javulást a konyhai hulladék, a papír, a műanyag és az üveghulladék szelektálása mutatja:

• konyhai hulladék: 2023-ban 75 tonna, 2024-ben 532 tonna,

• papír: 2023-ban 284 tonna, 2024-ben 350 tonna,

• műanyag: 2023-ban 170 tonna, 2024-ben 230 tonna,

• üveghulladék: 2023-ban 227 tonna, 2024-ben 246 tonna.

Bár a számok pozitívak, még mindig vannak, akik nem megfelelően használják a szelektív hulladélgyűjtőket. „Ez főleg a lakótelepeken fordul elő. Sokan nem nézik, hogy melyik kukába mi tartozik, csak beledobják valamelyik kézre eső tárolóba a szemetet. Ilyenkor, ha keveredik a szemét – mondjuk a papírtárolóba nem csupán papír került –, akkor azt kommunális hulladékként szállítjuk el” – magyarázta, hozzátéve, fontos lenne, hogy a lakosok jobban odafigyeljenek a szelektálásra, hiszen, ha kevesebb kommunális hulladékot termelnek, akkor alacsonyabb szemétdíjat kellene fizetniük.