A Galántai járás szürke eminenciása? Ami ott létezik, az mind Gálhoz köthető - hangzott el a hidas exminiszter korrupciós perén

Előfordulhat, hogy már június elején megszületik a Specializált Büntetőbíróság döntése Gál Gábor, a Pellegrini-kormány korábbi igazságügyi miniszterének ügyében. A Híd egykori csúcspolitikusával szembeni vádat három pontban lehetne röviden összefoglalni:

1. A 2016-os kormányalakításkor az SNS és a Híd felosztották egymás között az állami földeket igazgató Szlovák Földalapot (SPF). A vádirat szerint az intézményt két erős érdekcsoport vette át: az SPF egy részét Martin Kvietik, az SNS „szürke eminenciása” tartotta ellenőrzése alatt, míg a másik érdekcsoportba a Most-Híd képviselői tartoztak, Gál Gábor vezetésével.
2. Gál nem volt megelégedve a földalapnál élvezett befolyásának mértékével, ezért utasítására a földalap igazgatóhelyettese, Boris Brunner szándékosan hátráltatni kezdte az intézmény működését: nem volt hajlandó aláírni a beérkező szerződéseket, így patthelyzet alakult ki.
3. Ján Gajan pozsonyi ügyvéd – aki Martin Kvietik utasításait követte – megkereste Gált. A Most-Híd parlamenti képviselőjeként Gál 50 ezer euró kenőpénzt kért a patthelyzet feloldásáért. Az összeget csak azután kapta meg, hogy már igazságügyi miniszterként dolgozott a kormányban.

Gál egy korábbi tárgyaláson ártatlannak vallotta magát, szerinte a vád puszta kitaláció. Figyelembe véve a szlovákiai büntetőperek lassú ütemét, ez a per meglepően gyorsan halad előre: február végén megtörtént a vádemelés, a koronatanút, Ján Gajan ügyvédet egy nappal később kihallgatták, aki elmesélte, hogyan adta át a pénzt a politikusnak. A keddi tárgyalási napon tanúvallomást tett Bugár Béla és Sólymos László, emellett számos, az előkészítő eljárás során tett vallomást ismertettek a bíróságon. A szerdai tárgyalási napon pedig az írásos bizonyítékok nagy része került terítékre.

Bugár Béla vs. eldugott iratok

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a per során a Híd korábbi elnöke, Bugár Béla is vallomást tett. Az egykori politikus elmondta, hogy a pozíciók elosztásáról a koalíciós tanács döntött. A földalap igazgatónőjét, Adriana Šklíbovát az SNS jelölte, míg a Híd választhatta ki a helyettesét. Ezt a funkciót a párt diószegi (Galántai járás) embere, Boris Brunner kapta.

Bugár a tanúvallomásában hangsúlyozta, hogy Gál Gábornak nem volt semmilyen befolyása a földalapra. Az írásos bizonyítékok között azonban van pár dokumentum, amely cáfolhatja Bugár ezen állítását.

A szerdai tárgyalási napon kiderült, hogy Gál egykori parlamenti asszisztense, Zálužická Zita a nyomozás során olyan iratokat adott át a rendőrségnek, amelyeket volt főnöke irodájának takarítása közben talált.

Az iratok között találtak olyan listákat, amelyeken a földalap valamennyi kérelmezőjének a neve szerepelt, valamint a hivatal struktúrájára és aláírási rendjére vonatkozó dokumentumok is felfedeztek. Gál a bírónak elmondta, hogy a tárgyalás egy későbbi szakaszában szeretne részletesebb magyarázatot adni a bizonyítékokról. Gál korábban megtagadta, hogy a bíróság személyesen hallgassa ki Zálužickát.

Az ügy koronatanúja, Ján Gajan a rendőröknek korábban azt állította, hogy a földalapot egy jól működő bűnszervetet uralta le: Vallomása szerint Martin Kvietik bizalmi embereit helyezte kulcsfontosságú pozíciókba az SPF-nél. A csoport állítólagos tagjai felkeresték a földbérletek iránt érdeklődő személyeket, majd pozíciójukat kihasználva hátráltatták a kérelmek elfogadását, hogy így vesztegetésre ösztönözzék a kérelmezőket. A korrupciós botrányt Hűbérúr és Nagybirtokos (Feudál a Latifundista) néven ismerheti a nyilvánosság, az ügy jelenleg nyomozati szakaszban van. A botrányban az oligarcha mellett az SPF egykori vezetője, Adriana Šklíbová is érintett.

Barát-e Brunner?

Az ügyészség szerint, amíg Kvietiknek Šklíbovára volt befolyása, addig a Híd, pontosabban Gál annak helyettesét, Brunnert irányította. Az egykori miniszter azzal védekezik, hogy nem adott utasításokat az igazgatóhelyettesnek, sőt, a kinevezésére sem volt semmilyen hatása. Ezt Bugár és Sólymos mellett Csady Zsuzsanna, a Most-Híd egykori Galántai járási elnöke is próbálta bizonyítani. Feketenyék polgármesterasszonyának az előkészítő eljárás során tett vallomását is felolvasták a bíróságon.

Csady 2023 márciusában elmondta, hogy Brunner a Híd megalakulása után nem sokkal csatlakozott a párthoz. Diószegiként a párt galántai szárnyánál volt aktív. Gál ekkor a járási elnökség tagja volt, ám a 2010-es évek elején leváltották. A polgármesterasszony erre így emlékezett vissza:

„Az új választások után leváltották a párt elnökségéből. A választások kapcsán összevesztünk Gál úrral, és a helyzet végül odáig fajult, hogy vagy én távozom, vagy ő."

Csady elmondta, hogy Brunner fiatal kora ellenére rendkívül aktív volt. A járási elnökség először a nagyszombati hivatal egyik fontos pozíciójába jelölte, majd a 2016-os kormányváltás után még magasabbra került: egyenesen a Szlovák Földalap igazgatóhelyettesi székébe ültették. A tanú tagadta, hogy Gál bármilyen befolyással lett volna erre a folyamatra. Bár meghívott vendégként részt vett az elnökség fontosabb ülésein, a kiosztott pozíciókra nem volt hatása.

A polgármesterasszony állításait részben egy másik tanú, Kovács Zoltán cáfolja, aki 2016 után – egy rövidebb megszakítással – 2018-ig Gál parlamenti asszisztenseként dolgozott. Kovács jelenleg a kisebbségi kormánybiztosi hivatal munkatársa.

Az egykori asszisztens az előkészítő eljárás során arról vallott, hogy Gál a Galántai járás befolyásos emberének számított.

„Talán a Most-Híd alelnöke volt, főleg a biztonság és az igazságszolgáltatás kérdéseivel foglalkozott. Ami a Galántai járást illeti, ő volt a térség szürke eminenciása, habár nem volt tagja a párt galántai járási elnökségének" – mondta Kovács a nyomozónak.

A tanú elmondta, egykori főnöke „a párt galántai járásért felelős vezetője volt, a párt helyi választási eredménye tőle függött” – mondta Kovács, hozzátéve, „volt tekintélye, sőt kérte is magának ezt a tekintélyt, hogy a pártkérdésekben az övé legyen a végső szó.”

Egyébként Kovács szerint Gál befolyása a járás gazdasági életére is kiterjedt. Elmondta, Gál birtokolta a járás felét. Kijelentését ezután ezekkel a szavakkal pontosította:

„Ami a Galántai járásban létezik, az mind Gálhoz köthető."

Konkrét cégek is elhangzottak a vallomásában, ezek szerint Gál például egy építővállalatban vagy egy autószalonban is rejtett részesedéssel rendelkezett.

A vádiratban szintén szó esik Gál rejtett gazdasági befolyásáról, amely szorosan összefügg a földalap lebénításával: Mint ismert, 2017-ben a csilizradványi Medzičilizie s.r.o. összesen 1200 hektár mezőgazdasági terület bérlését kérte a Szlovák Földalaptól (SPF) Dunaszerdahely környékén. A földterületekre egy másik csallóközi cég, a kulcsodi Carrot SK is igényt tartott. Az ügyészség állítja, hogy a vádlott rejtett részesedéssel rendelkezett a főként répatermesztéssel foglalkozó vállalatban. A vád szerint Ladislav Ješík, a Smer régiós politikusa volt Gál „fehér lova”.

A két cég elkezdett versenyezni az állami földekért. Miután a Medzičilizie egy lépéssel közelebb került a területek megszerzéséhez, a földalap lebénult – Brunner szándékosan hátráltatta az intézmény működését: nem volt hajlandó aláírni az intézményhez beérkező szerződéseket. A patthelyzetet végül a Gál Gábornak átadott 50 ezer euró oldotta meg, amely után a hivatal újra működni kezdett – ezt állítja az ügyészség. Hogy ez igaz-e, azt például Brunner tudná igazolni, akit a következő tárgyalási napra be is idéztek.

Egyébkén Brunner a büntetőrend 130-as paragrafusának 2. bekezdésére hivatkozva megtagadhatná a vallomástételt. A vonatkozó bekezdés arról szól, hogy aki tanúvallomásával magát vagy hozzátartozóját szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésének gyanújába sodorná, annak joga van megtagadni a vallomástételt.

Szégyen!

Ahogy azt már említettük, Gál szerint a vád puszta kitaláció. A büntetőper során többször kikelt a nyomozóhatóságok munkája ellen. Az ügyész által ismertetett bizonyítékok többségéhez általában csak annyit fűz hozzá, hogy nem érti, miért részei ezek a periratoknak. A sajtóval nem kommunikál, „soha” – válaszolta korábban az újságíróknak, mikor arról kérdezték, mikor fog nyilatkozni a koronatanú vallomásáról.

Gál pont akkor a legindulatosabb, amikor az ügy „bűnbánó” tanúja, Ján Gajan kerül szóba. A vádirat szerint a pozsonyi ügyvéd volt az, aki 50 ezer eurót adott át Gálnak, ezzel rendezve a két csallóközi cég földvitáját.

Gajan februári tanúvallomásában elmondta, hogy 2018 első felében kétszer is ellátogatott Gál pozsonyi irodájába. Az első találkozón a Híd akkori parlamenti képviselője 50 ezer euró kenőpénzt kért a patthelyzet feloldásáért. A második találkozóra nagyjából egy hónappal később, ismét a politikus irodájában került sor. Gajan vallomásában állította, hogy ekkor már nem üres kézzel érkezett, 50 ezer eurót vitt magával, amely végül Gálnál landolt. A vádirat szerint a Híd politikusa ekkor már igazságügyi miniszterként dolgozott a Pellegrini-kormányban.

Gál a szerdai tárgyaláson hangsúlyozta, hogy a vádirat szerint a két találkozó között eltelt idő alatt igazságügyi miniszterré nevezték ki, így szerinte logikus, hogy már nem rendelkezhetett képviselői irodával, ahol állítólag a második találkozó során átvette a kenőpénzt.

„A tanú hazudik. Az elejétől a végéig. Nem arról van szó, hogy a tanúnak szelektív emlékezete lenne, vagy hogy valamire nem emlékszik, ezek itt szándékos koholmányok“ – véleményezte Gál februárban a tanú vallomását.

„Azt mindenképp el szeretném mondani, hogy nem vesztegettek meg – sem pénzzel, sem más, nem pénzbeli juttatással. A tanútól nem kértem, és nem is kaptam semmit, mivelhogy soha nem beszéltem vele. Soha nem láttam őt, soha nem is találkoztunk. Számomra ez egy teljesen ismeretlen személy“ – mondta a vádlott.

Mivel Gajan együttműködött a hatóságokkal, az ügyészség január elején úgy döntött, hogy felfüggeszti az ellene folyó, közel egy tucatnyi büntetőeljárást – derült ki a szerdai tárgyaláson. „Szégyen az ügyészségre” – reagált dühösen Gál jogi képviselője, Peter Vačok.

A tervek szerint május 20-án tanúk meghallgatásával folytatódik a tárgyalás. A bíróság Brunner mellett beidézte Medve polgármesterét, Kulacs Lászlót is, aki korábban bűntársként szerepelt az ügyben.