„Dunatőkést kerüljék el a dögszállító teherkocsik!" – hiába a szigorú intézkedések, ha a dögszállítók a Búslaki Tangazdaság tehenészete mellett mennek el

A búslaki tangazdaság nem érintett közvetlenül a száj- és körömfájás járványban, de néhány hete bizonyára folyamatosan talpon vannak. Milyen most az élet egy normális márciusi hétköznaphoz képest?

Március 7-én jött a hír, hogy Kisbajcson felütötte a fejét a száj- és körömfájás. Mi saját kezdeményezésből azonnal óvintézkedéseket vezettünk be a farmon. Ezek közt szerepel, hogy az akkor még zajló rekonstrukciós munkálatokat azonnal leállítottuk, idegen embereket azóta nem engedünk be a farmra, a kapunál pedig minden saját járművet fertőtlenítünk.

Tulajdonképpen konzerváltuk a farmot. Olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy van egy saját tejüzemünk, két 15 ezer literes tejtartállyal, tehát meg tudtuk tenni, hogy azt a tejet, amit az Euromilknek értékesítünk, saját kocsival kihozzuk a farm területéről, átfejtjük az egyik tejtartályba, az Euromilknek szállító kamionnak pedig így nem kell bejönnie a szarvasmarhatelepre, csak a tartályhoz.

Beszéltünk a helyzet súlyosságáról, a betegség tüneteiről, a terjedés módjáról az alkalmazottainknak is. Többször felhívtuk a figyelmet, hogy mindenkinek maximálisan oda kell figyelni, mert ez az egész cég létét fenyegető helyzet.

Hány alkalmazottjuk van? Van köztük, aki a fertőzés által érintett területről érkezik?

Az összes ágazatunkat, beleértve a növénytermesztést, az olajsajtoló üzemet, a tehenészetet, illetve az adminisztratív munkaerőt is, összesen 75-en dolgoznak itt. A fertőzés által érintett területről nincs egy kollégánk sem.

Összesen hány, a fertőzésre fogékony haszonállatot tartanak?

Dunatőkésen 530 tejelő tehenünk van, a Nagyudvarnok és Csallóközkürt között található búslaki farmunkon pedig hozzávetőlegesen ugyanennyi, különböző korcsoportú szarvasmarhánk. Mindent egybevetve tehát kb. ezer állatról van szó.

Ezek együttesen mekkora értéket képviselnek, mekkora kár keletkezne, ha ne adj isten elérne ide a fertőzés?

Ezt nehéz számszerűsíteni, amit viszont fontos kiemelni, hogy biotejet állítunk elő, ami további hozzáadott értéket képvisel. A teheneink emellett speciális genetikával rendelkeznek. Az állományunk több mint 40%-a A2-es típusú tejet ad. Ez egy speciális tejfehérjét jelent, amit a tejfehérje intoleranciában szenvedő emberek is fogyaszthatnak.

Milyen körülmények között vannak most ezek a tehenek?

Nemcsak most, hanem egyébként is külön istállóban tartjuk őket, elkülönítve fejjük, és ezt a tejet is külön dolgozzuk fel.

Mennyi az összes tej, amit kitermelnek egy nap?

Napi 15 ezer liter, ebből kb. 6 ezer litert tesz ki a speciális, A2-es béta kazeint tartalmazó tej.

Jelenleg nem lehet megmondani, hogyan jutott el a járásbeli gazdaságokba a fertőzés, ugyanis levegőben is nagyon gyorsan terjed. Az előzmények ismeretében kizárható teljesen, hogy megfertőződjenek a teheneik?

Nyilván nem zárható ki teljesen. Emlékeztetnék arra, hogy az 1973-as száj- és körömfájás járvány idején kb. 170 gócpont volt az országban. Akkor lényegesen több volt az állomány, sokkal több volt a háztáji állat is, ami erre fogékony, ebből kifolyólag gyorsabban is terjedt. Most viszont sokkal nagyobb a személy- és teherforgalom, és ugye itt az ember és a járművek is vektorként szerepelhetnek, ami miatt sokkal nagyobb az esélye annak, hogy továbbterjed. Különösen úgy, hogy szembejön velem Tőkésen egy dögszállító teherkocsi.

Akkor tényleg nagy a veszély, ha olyan állapotban, mint azt néhány e heti videó is megmutatta…

Épp emiatt írtunk levelet a kamarára, illetve a főállatorvosnak és a miniszternek is, és arra kértük, hogy a falunkon keresztül ne járjanak a dögszállítók, mert a főúttól 300 méterre van a tehenészetünk. Igaz, hogy ez üresen jött Zsolnáról, de felismerhető, hogy dögszállító volt.

Ami a videókat illeti, állítólag ezeket lezárják, csak a meleg miatt az állattetemek felpuffadnak, és felnyomják a konténer tetejét, ebből kifolyólag nyílnak ki. Valószínűleg nem szabadna annyit belerakni, mint amennyit beleraknak.

Németországból szállítottak Szlovákiába vakcinákat, melyekkel az érintett farmokon beoltják az állatokat. Ahol nem jelent meg a fertőzés, ott is folyamatban van vagy lesz ez? Mit kell tudni ezekről a vakcinákról?

Nem, az EU-ban ezt az oltást 1991 óta nem használják, csak ilyen sürgősségi esetekben. Ez olyan szempontból egy ésszerű intézkedés, hogy Bakán is volt 1060 tehén, és ha ma van 100 darab fertőzött tehenünk, abból holnap 200 lesz, holnapután 400, és így tovább. Ez a sok fertőzött állat mind üríti a vírust, ami így nagyobb eséllyel terjed tovább a széllel, madárral, rovarral, bármivel.

Jó döntés volt tehát, hogy a telepen a fertőzött állatokat beoltsák. Az egészséges állatokat most a törvény sem engedi beoltani ezekkel a vakcinákkal. Kérdés, hogy miután ez a betegség 50 év után ismét felütötte a fejét, esetleg visszaállítják-e ezt. Ezt most nem tudjuk.

A pillanatnyi helyzet az, hogy ahol megjelenik a betegség, ott 3 kilométeres körzetben minden érintett haszonállatot (szarvasmarha, sertés, kecske, juh) leölnek, beleértve a háztáji állatokat is. Sokan ezt barbár intézkedéseknek tartják – miért van szükség erre?

Nem leszek népszerű azzal, amit mondok, de sajnos ez az egyetlen módja annak, hogy a terjedést megállítsák, ugyanis előfordulhat, hogy miután megjelenik a betegség például egy kistenyésztőnél, azt nem jelenti be, levágják az állatot, és ezzel rettenetesen szét tudják hordani a vírust.

Úgy gondolom viszont, hogy fordított esetben, tehát ha egy kisgazdánál jelenik meg a betegség, és 3 kilométeren belül van egy nagyüzemi telep is, akkor egyéni elbírálás alá kellene vonni. Tehát egy fertőzött szarvasmarha miatt ne öljenek le ezret.

2001-ben Angliában 6 millió állatot öltek le a járvány miatt. Eleinte nagyon lassúk voltak a járványügyi intézkedések, és mire nagyobb sebességbe kapcsoltak, átterjedt a fertőzés Franciaországba és Írországba is. Ez egyáltalán nem játék, és elborzadva olvasom némely hozzászólásokat, amelyek a közösségi médiában megjelennek. A mindenhez értők országa vagyunk, a járványügyi intézkedéseket viszont muszáj a szakemberekre bíznunk.