1
Fotó: TASR - Milan Drozd
Megosztás
A száj- és körömfájás járványgócainak környékén folytatódik az fertőzésre fogékony állatok likvidálása – ez derül ki a központi válságstáb csütörtöki ülését követően.
A járványgóctól számított három kilométeres körzetben történő állatleölés ellen Branislav Becík, a Hlas párt képviselője emelte fel a hangját csütörtökön.
Becík gondolatát kezdetben Matúš Šutaj Eštok is támogatta, alig pár órával később viszont már nem bírálta az intézkedést, szakértőkkel való konzultációra hivatkozott. Azt mondta, hogy az intézkedést a 14 napos lappangási idő lejárta után lehetne felülvizsgálni. Jelenleg szerinte még csak a második nap telt el.
„A leölések felülvizsgálatára csak akkor kerül sor, ha már látjuk, hogyan terjedt a betegség az első két hétben. Megértem a gazdákat, de szigorúnak kell lennünk, hogy a betegség ne terjedjen tovább” – mondta a miniszter.
Hozzátette, nem szabad hagyni, hogy a betegség Szlovákiában is úgy elterjedjen, mint 25 évvel ezelőtt Nagy-Britanniában, ahol hatmillió állatot kellett leölni.
Becík, aki szintén részt vett a központi válságstáb csütörtöki ülésén, az azt követő nyilatkozatában ugyancsak visszafogottabban fogalmazott.
Ugyanakkor hangsúlyozta: az európai uniós rendeletek nem írják elő az egészséges állományok likvidálását a fertőzött farmok környezetében.
„Gazdaként és a vidék képviselőjeként minden egyes állattenyésztőt nagyra tartok, és kértem a helyzet felülvizsgálatát Csiliznyáradon, Medvén és Lúcson. Az egészséges tenyészállomány elpusztítását azonnal le kellene állítani a veszélyeztetett övezetekben. Nagyon sajnálom, hogy a falusi gazdák tenyészállatainak megsemmisítése ilyen drasztikusan és szigorú, és nem az uniós előírások szerint járunk el, pedig az élelmiszerellátás katasztrofális az országban” – mondta Becík.
A Paraméternek adott interjúban Jozef Bíreš, a korábbi szakértői kormány mezőgazdasági minisztere, az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet (ŠVPS) egykori igazgatója ugyancsak arról beszélt, tagállami (és nem EU-s) rendelkezés, hogy hány kilométeres legyen a Szlovákiában jelenleg 3 kilométeres sugárban megállapított biztonsági zóna, amelyben az egészséges állatokat is le kell ölni. Közben már a Szlovák Agrárkamara is megszólalt, amely azt javasolja, hogy szűkítsék le 1 kilométeresre a biztonsági övezetet.
A kamara elnöke, Patasi Ilona érdeklődésünkre elmondta, tagállami hatáskör a védőzóna, illetve az azon belüli intézkedések megszabása. Ez a csökkentés komoly lépést jelentene, ugyanis a kislúcsi szövetkezet mint fertőzési gócpont 3 kilométeres körzetébe a nagylúcsi és gellei szövetkezetek is beletartoznak. Légvonalban mindkettő 2-2,5 kilométerre van a kislúcsitól.
Az 1 kilométeres sugarú kört a fertőzésre fogékony állatok likvidálására Németország is alkalmazta, amikor januárban egy brandenburgi gazdaságban kimutatták a száj- és körömfájást. Magyarországon pedig nem kötelező leölni a háztáji állatokat: az ottani illetékes szerv, a Nébih országos főállatorvosa a házi vágás lehetőségéről beszél.
A száj- és körömfájás elleni védekezést az Európai Unióban a (EU) 2016/429 rendelet (más néven “Állategészségügyi Törvény”) és a hozzá kapcsolódó (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet szabályozza. Az EU-s jogszabályok általános keretet biztosítanak a száj- és körömfájás elleni védekezéshez, de a konkrét intézkedések, különösen a háztáji állatok leölésére vonatkozóan, a tagállamok hatáskörébe tartoznak, és a helyi járványügyi helyzet függvényében döntenek az alkalmazásukról.
Richard Takáč földművelésügyi miniszter a csütörtök délelőtti sajtótájékoztatóján azt mondta: az uniós előírásokhoz képest szigorúbb óvintézkedéseket vezettek be, de hozzátette, az Európai Bizottság szakértői szerint is helyesen jártak el. „Ők is igazolták, hogy az állatok leölése szükségszerű, nincs választási lehetőségünk” – mondta Takáč azzal, hogy ezt minél gyorsabban végre kell hajtani.
A belügyminiszter a válságstáb ülése után arról is beszélt, hogy nincsenek újabb gócpontok, továbbra is csak a Dunaszerdahelyi járás négy településének állattartó telepein regisztrálták a fertőzést – Medvén, Csiliznyáradon, Bakán és Lúcson. Bakán már megtörtént az állományok likvidálása, jelenleg Lúcs területén folytatják az állatok leölését.
A válságstábot követően újabb intézkedésekről nem tájékoztattak.
***
Mostanáig a száj- és körömfájást a Dunaszerdahelyi járás négy településének állattartó telepein igazolták, Medvén, Csiliznyáradon, Bakán és Lúcson.
Kedden Csiliznyárad polgármesterét, Lukács Józsefet kérdeztük a kialakult helyzet jelenlegi állásáról, míg a szintén gócpontként számon tartott Baka községben helyi lakosokkal beszélgettünk:
Azt követően, hogy kedden negyedik gócpontként a kislúcsi mezőgazdasgi szövetkezetnél is megjelent a száj- és körömfájás megbetegedés, szerdán kora délutánra egy demonstrációval felérő összejövetelt tartottak Lúcson a környékbeli kisgazdák. Az eseményen megjelent egy fiatal állattartó, Zsemlye Tamara is, aki a média jelenlévő képviselői előtt mesélte el megrázó történetét az állataik embertelen lemészárlásáról:
