1
Jozef Bíreš (Fotó: TASR - Jaroslav Novák)
Megosztás
A térségünkben tomboló száj- és körömfájással kapcsolatban nyilatkozott a lapunknak Jozef Bíreš professzor, az Ódor Lajos vezette szakértői kormány mezőgazdasági minisztere, az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet (ŠVPS) korábbi igazgatója, a Kassai Állatorvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem oktatója.
A száj- és körömfájás elleni óvintézkedések miatt a fertőzés gócpontjától számított 3 kilométeres sugárban le kell vágni a fertőzésre hajlamos, betegségre fogékony háztáji állatokat is. Ez a rendelkezés az uniós jogszabályokból következik?
Igen, de a kockázatokat mindig a helyszínen kell felmérni. Az állatokat meg kell vizsgálni, hogy azok egészségesek-e vagy sem. El kell zárni őket, mert a fertőzés veszélye fennáll, és figyelni kell, hogy mi történik velük. A jogszabályok értelmében leölik ezeket az állatokat, de sehol nincs leírva, milyen módon történik mindez. Elsősorban a gócpontban található jószágokat kell megsemmisíteni és aztán jön a 3 kilométeres biztonsági körön belüli helyzet kezelése.
Minderről az uniós jog rendelkezik?
Ebben a kérdésben az uniós szabály megegyezik a nemzetközivel, mert az EU – beleértve Szlovákiát is – tagja az Állategészségügyi Világszervezetnek, és így ez az egész világ számára egységes.
És ez azt is meghatározza, hogy hány kilométeres legyen a nálunk jelenleg 3 kilométeres sugárban megállapított biztonsági zóna? Vagy ezt már az adott tagállam állapítja meg?
Ez tagállami rendelkezés. Ha például tagolt az érintett terület, ha mondjuk az érintett gazdaság mögött egy domb húzódik, arrafelé a fertőzés nem terjed. Tehát figyelembe kell venni a földrajzi feltételeket, illetve az állattartás módját is. De én a fertőzés helyszínein nem jártam, így nem tudom megmondani, hogy a biztonsági sávot helyesen határozták-e meg.
Közben megszólalt a Szlovák Agrárkamara, amelyik azt javasolja, hogy szűkítsék le 1 kilométeresre a biztonsági övezetet. Önnek mi erről a véleménye?
Ha most ellátogatnék az érintett térségbe, akkor erre választ tudnék adni, de távolról ezt képtelen vagyok megállapítani.
A szomszédos Magyarországon tudtommal nem kötelező leölni a háztáji állatokat, az ottani illetékes szerv, a Nébih országos főállatorvosa a házi vágás lehetőségéről beszél.
Amennyiben ezeket az állatokat kivizsgálják, és megállapítják, hogy egészségesek, nem hordoznak sem vírust, sem pedig ellenanyagot, van ilyen lehetőség. Ez az illetékes főállatorvos döntésén múlik.
Megfelelőnek tartja a kormány intézkedéseit?
Hála istennek már előbbre jutottak, mert a kezdetek lassúak voltak. Csehország és Lengyelország is megelőzött minket az intézkedésekben. Nekem az hiányzott, hogy időben nem láttak hozzá az államhatáron át közlekedő járművek fertőtlenítéséhez, és hiányoltam az átfogó hozzáállást is.
***
Mostanáig a száj- és körömfájást a Dunaszerdahelyi járás négy településének állattartó telepein igazolták, Medvén, Csiliznyáradon, Bakán és Lúcson.
Kedden Csiliznyárad polgármesterét, Lukács Józsefet kérdeztük a kialakult helyzet jelenlegi állásáról, míg a szintén gócpontként számon tartott Baka községben helyi lakosokkal beszélgettünk:
Azt követően, hogy kedden negyedik gócpontként a kislúcsi mezőgazdasgi szövetkezetnél is megjelent a száj- és körömfájás megbetegedés, szerdán kora délutánra egy demonstrációval felérő összejövetelt tartottak Lúcson a környékbeli kisgazdák. Az eseményen megjelent egy fiatal állattartó, Zsemlye Tamara is, aki a média jelenlévő képviselői előtt mesélte el megrázó történetét az állataik embertelen lemészárlásáról:
