Megosztás
Csütörtökön második alkalommal gyűltek össze a csallóközi gazdák Lúcson (Dunaszerdahelyi járás), hogy kifejezzék nemtetszésüket a száj- és körömfájás kapcsán hozott állami rendeletekkel kapcsolatban. Mint mondták, nem akarnak mást, csak esélyt az állatoknak és a gazdáknak.
Kedden (március 25.) negyedik gócpontként a kislúcsi (Dunaszerdahelyi járás) mezőgazdazdasági szövetkezetnél is megjelent a száj- és körömfájás megbetegedés. Ezt követően a környékbeli kisgazdák összefogtak, s szerdán (március 26.) egy demonstrációval felérő összejövetelt tartottak Lúcson, amit csütörtök (március 27.) délután egy hivatalos tüntetés követett ugyanazon a helyszínen.
A szerdai tiltakozásról
„A baj nagyon nagy és senkinek sem könnyű a dolga, sem, akik végzik ezt a munkát. Ahogy hallottam, sokszor sírva jönnek ki a telepekről. Nem szeretnék a helyükben lenni. Az állatorvosok kapják a parancsot, mit kell csinálniuk és senki nem mer nemet mondani, mert nagyon sokról van szó. Nem szidunk senkit, a törvényeket és előírásokat betartjuk. Viszont azt kérjük, hogy kapjanak esélyt az állatok és a gazdák” – mondta el Iván Lajos gellei polgármester, hozzátéve, szerinte oltani kellene az állatokat száj- és körömfájás ellen. „Az 1970-es években is felbukkant ez a betegség, s tudjuk, hogy akkor hogyan oldották a problémát. Akkor karantént rendeltek el, amit bizonyára most is meg lehetne tenni. A válságstáb most ezen dolgozik, hogy ne az öldöklés legyen az első megoldás” – hangzottak el szavai.
A színpadon felszólalt Nagy József, a Magyar Szövetség tagja is, aki a döntéshozókat alibistának nevezte, akik az Európai Unióval takaróznak.
„Sehol nincs benne a törvényben, hogy kötelező az Európai Unió tagállamainak ilyen döntést hozni, hogy az egészséges állatokat elpusztítják. Ez csak is az itteni szervek döntése” – húzta alá.
Állítása szerint a döntéshozók csak 14 nap után lesznek hajlandóak kiértékelni a terjedés helyzetét, és a csütörtöki (március 27.) napot még csak a második napnak számolják. Nagy József zárásképp hozzátette beszédéhez, hogy szerinte le kell mondania a mezőgazdasági miniszternek.
A megmozduláson részt vett Balódi László, Hodos polgármestere is, aki kijelentette, ha a vírus eljut Hodosba, ő másképp fogja kezelni azt. Mint mondta, nem tudja elképzelni, hogy falujában valaki elkezd házalni és leöli az állatokat.
„Olyan Isten nincs! Olyan cirkuszt csinálok, hogy azt nem felejti el senki!” – fogalmazott.
Mészáros László, bakai gazda könnyekkel küzdve számolt be a községben lévő szörnyű helyzetről. Nehezményezte továbbá Balódi László kijelentéseit. „A polgármester szavait úgy értelmeztem, hogy akkor Bakán gyüge, gyenge emberek élnek, mert hagytuk, hogy megöljék az állatainkat” – mondta, majd hozzátette, ez olyan, mint a háború. Amíg nem nálunk történik, addig bele sem tudunk gondolni, milyen az valójában. „Én tudom, milyen érzés ez. Nagyon nehéz” – folytatta.
Csémi Balázs nagylúcsi gazda a tömeg elé lépve hangsúlyozta, addig a pillanatig nem adják fel a harcot, amíg az állataik életben vannak. „Ami a legfontosabb lenne, hogy annyi esélyt adjanak nekünk, hogy létrehozzunk egy karantént. Ha kell, akkor ott lakunk az állatokkal, de nem vágják le őket azért, mert három kilométeren belül van a farmunk egy fertőzött teleptől. Így is már csak páran vagyunk, akik állatokat tenyésztünk, de ezután nem tudom, ki fog tudni még állatokat tartani. Ígérnek kompenzációt, de az nem adja vissza azt, ami eddig már megvolt” – fogalmazott. Kérdésünkre továbbá elmondta, nem tartja kivitelezhetőnek Balódi László elképzelését, miszerint ő nem engedné be csak úgy az illetékeseket az udvarába, hogy elvigyék az ott lévő állatokat.
A megmozduláson részt vett Lenka Kmeťová, a gazdasági minisztérium állatvédelmi osztályának munkatársa is, aki elmondta, a helyzet kialakulásának kezdetétől tartja a kapcsolatot Martin Chudýval, az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet (ŠVPS) központi igazgatójával. „Mielőtt idejöttem beszéltem vele és elmondtam neki, hogy nem normális az, hogy leölik az egészséges állatokat. Nem tettek ilyet korábban, a ’70-es években sem, amikor megjelent ez a betegség Szlovákiában. A többi országban sem járnak el így, sehol nem ölik meg a kisgazdák egészséges jószágait. Nagyon nehéz ez a helyzet. Nem tudom elképzelni, hogy én magam beengedjek valakit az udvaromba, hogy megölje az állatainkat, akik a családunk tagjai” – fejtette ki, majd további összetartásra szólított fel és arra, hogy mindenki tartsa be a higiéniai előírásokat annak érdekében, hogy a betegség ne tudjon tovább terjedni.
A Fenntartható Felvidékért Mozgalom egyik képviselője a színpadra lépve beszámolt róla, hogy levelet írtak a miniszternek, amiben az állatok individuális karanténba helyezését, illetve a vakcinák kisebb háztáji állatokon való tesztelését kérték.
Gyimesi György, a Magyar Szövetség tagja, Tomáš Taraba (SNS) környezetvédelmi miniszter tanácsadója kiemelte, ahogyan a Covid idején, úgy a mostani járványnál is hiányzik a józan ész az intézkedések meghozatalából.
„Ez nem csupán a betegség terjedésének megfékezéséről szól, itt az emberek érzelmeivel is játszanak. Olyan döntéseket hoznak, amelyek nemcsak gazdaságilag, de érzelmileg is tönkreteszi az embereket.
Ezt nem veszi senki tudomásul, nem veszi senki figyelembe” – mondta, majd azzal folytatta, nem létezik olyan uniós szabály, mely szerint meg kellene ölni az egészséges állatokat. „Az Európai Unió ezt csak javasolja, de nem teszi kötelezővé. Ez pedig jelentős különbség” – húzta alá és tiltakozásra buzdított. „Amíg nem jut el a szavunk Pozsonyig, addig hangosabban kell kiabálni és élni kell a törvények adta lehetőségekkel.”
Iván Tamás, a Magyar Szövetség elnökségi tagja beszédét azzal kezdte, el sem tudja képzelni, mit éreznek a gazdák, akiket megfosztanak állataiktól. „Jól tudjuk, hogy nemcsak haszonállatokról, hanem sok esetben családtagokról beszélünk. Tragédia egy család, egy gazdaság számára, ha ilyen megtörténik” – hangzottak el szavai, majd azzal folytatta, a döntéshozók jól tudták, hogy a mészárlás nem előírás, csupán ajánlás.
„Senki nem merte vállalni a kockázatot, senki nem merte a nehezebb utat választani, hogy megmentsük az állatokat, inkább a könnyebb utat választották. Innen üzenem, ha nehéz az asztal és nehéz a munka, akkor fel kell állni a székről és el kell menni” –fogalmazott.
A tüntetésen felszólalt Zsemlye Róbert is, Zsemlye Tamara édesapja, akinek történetét a napokban szinte mindenki megismerhette. Tamara a kamerák előtt ugyanis zokogva számolt be róla, milyen kegyetlen módon fosztották meg őt szeretett jószágaitól. Kifejtette, ő maga a hitben keres menedéket, s erre buzdított másokat is. Ezután kijelentette, ismeri azt a vadászt, aki legyilkolja az állatokat. „Remélem, hogy hallja, amit mondok és átérzi mindazok fájdalmát, akiknek az állatait legyilkolták. Tudomásomra jutott, hogy ez a vadász egy másik vadászt megfenyegetett. Azt mondta neki, hogy ha nem megy ő is leölni az állatokat, akkor ő lesz a következő, akihez menni fognak. Hát milyen vadász ez?” – hangzottak el szavai.
A demonstráción továbbá újabb tüntetést jelentettek be. Legközelebb pénteken (március 28.) délután 5 órakor tiltakoznak az egészséges állatok legyilkolása ellen a pozsonyi Szabadság téren.
A tiltakozáson részt vevők közül néhányan kameránk elé álltak, s elmondták véleményüket a szörnyű mészárlásról. Nyilatkozataikat a fenti videóban hallhatják.
