A szakértők szerint a téli időszámításról a nyárira való átállás befolyásolja a hormonokat

Hozzátette, hogy az alváshormon, a melatonin főként sötétben termelődik, és segíti az elalvást. „Az egyórás előreállítás azt jelenti, hogy este tovább marad világos, ami késleltetheti a melatonin termelődését és alvási problémákat okozhat” – magyarázta. A kortizol, amely az energiaszintet és az ébredést befolyásolja, az első napokban szintén eltérhet az új időbeosztástól. „Reggel fáradtabbnak érezhetjük magunkat, mivel a szervezet még nem alkalmazkodott teljesen az új ritmushoz” – tette hozzá.

A szakértők szerint az átállás negatív hatásainak minimalizálása érdekében ajánlott néhány intézkedés. Ilyen például az alvási szokások fokozatos módosítása: néhány nappal az óraátállítás előtt érdemes 15–30 perccel korábban lefeküdni, hogy a szervezet fokozatosan hozzászokjon az új időrendhez. A kórház azt is javasolja, hogy csökkentsük a kék fénynek való kitettséget, mivel az gátolja a melatonin termelődését. Legalább egy órával lefekvés előtt kerülni kellene a mobiltelefonok, számítógépek és televíziók képernyőjének fényét.

Fontos továbbá a reggeli napfény, amely segíti a biológiai óránk szinkronizálását és a megfelelő kortizoltermelést. Szintén ajánlott a friss levegőn való mozgás és a kiegyensúlyozott étrend, amelyek elősegíthetik a könnyebb alkalmazkodást az időátállításhoz. „A legtöbb ember néhány nap alatt hozzászokik az új időbeosztáshoz, de az érzékenyebbek számára ez hosszabb folyamat lehet. Ha az alvási problémák tartósan fennállnak, érdemes orvoshoz fordulni, mert az ok nem feltétlenül csak az időátállítás” – hangsúlyozta Komárová.

A nyári időszámítás vasárnap (március 30.) lép életbe. Az éjszaka folyamán, közép-európai idő szerint hajnali 2 órakor az órákat egy órával előrébb, 3 órára állítják. A nyári időszámítás október 26-án ér véget, amikor az órákat visszaállítják 3 óráról 2 órára.