A miniszter azt magyarázza, hogy a leölt állatokat nem lehet elásni a Csallóközben, miközben súlyos vádak érik a kormányt

A miniszter hozzátette, intézkedtek annak érdekében, hogy hasonló eset ne fordulhasson elő.

Takáč a műsorban elmagyarázta, hogy a leölt állatokat nem lehet elásni a Csallóközben a talajvízkészletek védelme miatt. „Ezért kell azokat a lévai katonai gyakorlóterületre szállítani, valamint a zsolnai kafilériát igénybe venni” – fogalmazott.

A Slovensko mozgalom képviselője, Veronika Remišová ugyancsak megvádoltak Takáčot, amiért szerinte nem hoztak megfelelő intézkedéseket, miután Magyarországon, a szlovák határ közelében megjelent a száj- és körömfájás fertőzés. Ugyanezzel vádolta meg a kormányt vasárnap az SaS elnöke, Branislav Gröhling is egy másik vitaműsorban.

Remišová felhívta a figyelmet arra, hogy Ausztria időben lépett, ezért ott eddig nem jelent meg a fertőzés, ellentétben Szlovákiával.

„Takáč miniszter ehelyett inkább 13 bejegyzést tett közzé a nemzetközi nőnap alkalmából” – szúrta oda Remišová.

Takáč azzal takarózott, hogy az uniós szakértők szerint Szlovákia megfelelően reagált. „Az Európai Bizottság is megerősítette, hogy minden intézkedés időben és megfelelően történt” – mondta.

Remišová viszont emlékeztetett, az európai intézmények állásfoglalásukban arra szólították fel a szlovák hatóságokat, hogy javítsák az intézkedések betartásának ellenőrzését és a koordinációt.

A fertőzés eredetéről Takáč nem akar összeesküvés-elméleteket gyártani. „A vírus aeroszolos úton, egy vihar során jutott el Magyarországra, de bizonyos kérdések továbbra is nyitottak” – fogalmazott a miniszter, Remišová pedig felszólította, hogy állítsák le Ľuboš Blahát, aki „Brüsszelt” vádolja a fertőzés terjedéséért.

„A pártjuk alelnöke Brüsszelről konspirál, miközben az önök kormánya épp az Európai Unió segítségét kéri” – jegyezte meg Remišová.

Szlovákiában a fertőzés miatt mintegy 2600 állatot, főként szarvasmarhát kellett leölni – emlékeztetett a miniszter a műsorban. „A károk több tízmillió euróra rúgnak” – tette hozzá.

A járvány négy nagy tenyészetet érintett, de a kisebb gazdákat is sújtotta. A miniszter szerint az állatok kényszervágása nem lesz hatással az élelmiszerek vagy a tej árára.

A minisztérium jelenleg kártérítési programot indít a kisebb gazdák számára, akik elsősorban házi vágásra tartották az állataikat. A nagyobb farmok számára kidolgozott támogatási rendszer „hetekig, akár hónapokig” is eltarthat – írja a DenníkN.

„Feltételezzük, hogy ezt a támogatást részben az Európai Unió rendkívüli eseményekre létrehozott alapjából, illetve egy korábbi vidékfejlesztési programból finanszírozzuk. Emellett állami forrásból is tervezünk támogatási programokat” – tette hozzá Takáč.

Mostanáig a száj- és körömfájást a Dunaszerdahelyi járás négy településének állattartó telepein igazolták, Medvén, Csiliznyáradon, Bakán és Lúcson.

Kedden Csiliznyárad polgármesterét, Lukács Józsefet kérdeztük a kialakult helyzet jelenlegi állásáról, míg a szintén gócpontként számon tartott Baka községben helyi lakosokkal beszélgettünk:

Azt követően, hogy kedden negyedik gócpontként a kislúcsi mezőgazdasági szövetkezetnél is megjelent a száj- és körömfájás megbetegedés, szerdán kora délutánra egy demonstrációval felérő összejövetelt tartottak Lúcson a környékbeli kisgazdák. Az eseményen megjelent egy fiatal állattartó, Zsemlye Tamara is, aki a média jelenlévő képviselői előtt mesélte el megrázó történetét az állataik embertelen lemészárlásáról:

Csütörtökön egy hivatalosan bejelentett demonstrációra került sor, szintén a lúcsi telep előtt:

Pénteken pedig már a kormány székhelye elé hívott össze tüntetést a Pro Regio Danubia civil szervezet. A megmozduláson részt vettek azok a csallóközi gazdák is, akiknek az állatait a száj- és körömfájás járvány megfékezése végett ölték le. Azt követelik, az egészséges állatokat ne kelljen megsemmisíteni.

A szigorú intézkedések most is érvényben vannak, de Lúcson egyelőre csak mintákat vesznek az állatoktól ezáltal időt nyerhettek az állattartók. Részletek…