Így ünneplik világszerte a bolondok napját

„A középkorban az újévet március 25. és április 1. között ünnepelték. Miután 1564-ben bevezették a Gergely-naptárt, és az újév január 1-re került át, néhányan továbbra is április 1-jén akarták megünnepelni az újévet. A makacsokat a többiek bolondoknak nevezték, és tréfát űztek belőlük. Ezért hívják április 1-jét bolondok napjának – egy emlék a régi időkből, amikor egyesek nem akarták elfogadni az új naptárat” – magyarázta Nádaská.

Az új év kezdetén ajándékokat adtak egymásnak az emberek egymásnak. Ez a szokás megmaradt más országokban, de inkább vicces meglepetéseket adnak a másiknak.

„Franciaországban április 1-je Poisson d’Avril (áprilisi hal) néven ismert, mert ebben az időszakban a Nap a Halak csillagjegyben áll. Kezdetben az április 1-jei ünneplés családi esemény volt, később azonban barátok és ismerősök között is elterjedtek a tréfák. A gyerekek megpróbáltak papírból kivágott halat észrevétlenül barátaik hátára rögzíteni, és ha sikerült, kiabálták: ‘áprilisi hal, áprilisi hal!’. Franciaországban az április elsejei ünneplés gyakran hajnalig tart, népünnepélyekkel, énekkel és tánccal” – mesélte a történész.

Idővel a bolondok napjának ünneplése más országokban is elterjedt:

Angliában csak reggel tréfálják meg az emberek a másikat ezen a napon, Skóciába viszont kétnapos ünnep volt, a második napot ‘hátsó napnak’ nevezték, és eléggé durva tréfák voltak porondon, főként a test hátsó részére vonatkoztak. Portugáliában az áprilisi tréfák vasárnap és hétfőn, a nagyhét előtti napokon zajlanak, és a leggyakoribb csíny az, hogy az ismerősöket leszórják liszttel.

Az Egyesült Államokba az angol és francia gyarmatosítók vitték el április elseje hagyományát. Az emberek vicces tréfákkal köszöntik a hónap kezdetét. Nádaská szerint az egyik bevált csíny, hogy valaki figyelmét felhívják arra, hogy van valami a cipője talpán. Ha az illető ezt el is hiszi, az amerikaiak nevetve azt kiáltják neki, hogy kiáltják rá, hogy „április bolondja!” Finnországban ez a szokás a 18. század végén terjedt át Svédországból. Németországban a bolondok napját a 16. század óta ünneplik kisebb tréfákkal.

Olaszországban április 1-jét Római nevetés napjainak nevezték. Ilyenkor az emberek megszabadultak régi dolgaiktól, tréfákat űztek rokonaikkal és barátaikkal, és vicces, színes ruhákba öltöztek. Az ókori Indiában március 30. és április 1. között Holí fesztivált tartottak, amely a tavasz hindu ünnepe, a színek és a Visnu és Krisna istenek iránti tisztelet ünnepe. Az emberek élénk színekkel öntözik egymást, és vidáman köszöntik a tavasz érkezését.

A 20. században elterjedt a szokás, hogy valakit a médián keresztül tréfálnak meg. „Ezen a napon a sajtó hitelesnek tűnő, de teljes képtelenségnek bizonyuló híreket tesz közzé. Például a Schweriner Nachrichten 1993. április 1-jén bejelentette, hogy az egykori NDK területén kötött házasságok érvénytelenek, mert csupán lakásjogosultság megszerzése érdekében kötötték őket. Több száz pár próbálta meg újra bejegyeztetni a házasságát az elkövetkező napokban” – mondta Nádaská.

Egy másik híres tréfára 1997-ben történt: „Több ezer ember Németország Hessen tartományában egy órával korábban kelt fel, mert egy helyi rádióállomás bejelentette, hogy a nyári időszámítás még egy órával előre lett állítva. 2001-ben pedig orosz rádióállomások közölték, hogy a moszkvai kormány 500 dollárért árulja a használt Mercedeseket. A szerkesztőségekbe több száz telefonhívás érkezett, hogy megszerezhessék ezeket az autókat.”

A szlovák és a magyar népi kultúrában április 1-je nem volt kiemelt ünnep. „Hagyománya inkább városi eredetű. A bolondok napja főként a városokban terjedt el, és a tréfák sosem voltak rosszindulatúak. A cél az volt, hogy mindenki jól szórakozzon, és még az is nevethessen, akit megtréfáltak. Végső soron innen ered a ‘bolondok napja’ elnevezés is, hiszen ezen a napon bárki bolondozhat a másikkal” – hangsúlyozta Nádaská.