Büntetlenül henceghet a parlamentben egy büdös szájú náci? 3D-nyomtatott lesz a húsvéti sonka, „a kuglufot meg bugárporbú süssük”?
Ez itt a Paraméter napi hírösszefoglalója, a LÉNYEG. A nap legfontosabb eseményeit szemlézzük, így garantáltan nem marad le semmiről.
Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!
2025 Szlovákiájának rögvaló abszurdja
Ha már megértük azt is, hogy egy büdös szájú náci büntetlenül henceghet a szlovák parlamentben, akkor nincs mit csodálkozni azon, hogy 3D-nyomtatott lesz esetleg a húsvéti sonka, a kuglófot meg „bugárporbul” sütik. Mindez egyáltalán nem valami hülye áprilisi vicc, hanem 2025 Szlovákiájának rögvaló abszurdja. Ha pedig így a feje tetejére állt a világ itt Európa közepén, egyáltalán nem lehetetlen, hogy elmarad majd akár a feltámadás is.
A büdös szájú náci nem más, mint az antiszemita, covidtagadó dezinformátor Daniel Bombic, aki ellen szélsőséges bűncselekmények elkövetése miatt ugyan több büntetőeljárás is folyik, mégis szabadlábon védekezhet. A fazon így kerülhetett nyomkövető bilinccsel a bokáján a szlovák parlamentbe testőre kíséretében. Hogy ottan aztán vidáman szelfizhessen övéi között.
Bombic a koronavírus-járvány idején vált ismertté, amikor orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit tette közzé, és követőit arra buzdította, hogy zaklassák az általa kiszemelt célszemélyeket. Tőle is többen sértő és fenyegető üzeneteket kaptak. A legkirívóbbat a nagyszombati egészségügyi hivatal egyik alkalmazottjának küldte, amelyben arról értekezett, hogy mit csinálna vele egy izzó piszkavassal. Most viszont egy sajtómunkásoknak címzett fotót is megosztott a parlamentből a Telegram-oldalán a következő üzenettel: „A rágós démon ismét az utcán! Várjatok szófosógépek, mint még soha. 3…2…1…”
Hát nem olyan ez, mintha Jézust leköpködték volna a vele együtt keresztre feszített latrok? Ha annak idején így esik, egyáltalán nem biztos, hogy kedve lett volna neki a feltámadáshoz…
Húsmizéria lesz?
Ha már szóba került a feltámadás, vagyis a húsvéti ünnepkör, az sem biztos, hogy kerülhet majd húsvéti sonka az ünnepi asztalra. A száj- és körömfájás-fertőzés ugyanis országszerte egyre nagyobb bizonytalanságban tartja a szarvasmarhatenyészeteket és megbéníthatja a sertésfarmokat is. Ha pedig a helyzet tovább súlyosbodik, annak eredményét az üzletekben is megérzik majd a vásárlók. Már most mintha eluralkodóban lenne a pánik, hogy lesz-e elég hús a húsvéti ünnepekre, illetve hogyan alakulnak majd az árak. A rimaszombati húsfeldolgozó üzemben például extrém keresletet regisztráltak, egy nap alatt 120 tonna hústerméket rendeltek az üzemből. Ami azt jelenti, hogy a fertőzés okozta bizonytalanság miatt az emberek elkezdték felhalmozni a húst. Egyes vágóhidakon meg a szállítási korlátozások miatt az élő állatok hiányával küzdenek. A helyzetet egyelőre úgy kompenzálják, hogy külföldről importálják a húst.
Csakhogy mi lesz, ha az import is befuccsol? 3D-nyomtatott lesz a húsvéti sonka, a kuglófot meg „bugárporbul” sütik?
Van aki azt gondolja, hogy most hülyéskedünk? Egyáltalán nem, hiszen a neten egyre több dezinformátor terjeszti már, a száj- és körömfájást a gonosz Nyugat találta ki. Hogy diktatórikus eszközökkel 3D-nyomtatott húsra meg rovarlisztre szoktassa a rabságában tengődő tudatlanokat…
A nyugdíjemelés
Ez van! Pedig talán költőpénz az ünnepekre egyelőre még akad az embereknél. A Szociális Biztosító például több mint 159 ezer öregségi és korkedvezményes öregségi nyugdíjat emelt április 1-jén. A nyugdíjemelés ezúttal a dolgozó nyugdíjasokat érinti. Az intézkedést a Szociális Biztosító automatikusan végrehajtja, külön kérelmet nem szükséges benyújtani. Az érintettek írásos értesítést kapnak a nyugdíj összegének módosulásáról. Vagy postán vagy elektronikus levélben küldik el azoknak, akik aktiválták az elektronikus postafiókjukat. A pénzt pedig áprilisban, a következő kifizetési időszakban kapják meg az érintettek.
A tranzakciós adó
Nem mindenkinek ilyen örömünnep a bolondok napja. A vállalkozásokat, vállalkozókat ugyanis április elsejétől tranzakciós adóval sújtják, ami azt jelenti, hogy minden átutalásra és a készpénzfelvételekre 0,4%-os adókulcs vonatkozik. Tranzakciónként legfeljebb 40 euró összegig. Kivételt képeznek például az egyéb adók, járulékok, állami költségvetésbe irányuló hozzájárulások, a Szociális Biztosítóba és egészségbiztosításba szánt befizetések, feltéve, hogy azokat a Szlovák Államkincstár hivatalosan közzétett számláira teljesítik. Az adót a bankok automatikusan vonják le a tranzakciók során, és havonta utalják át az államnak.
A tranzakciós adó célja elsősorban a költségvetési bevételek növelése, hogy az állam finanszírozni tudja kiadásait, például fenntartható legyen a nyugdíjrendszer és a szociális támogatások.
Az új adónem bevezetését követően felmerült aggodalmak szerint viszont a tranzakciós adó felgyorsíthatja inflációt, és a munkáltatókra rótt extra teher miatt lassulhat a bérek emelkedése vagy csökkenhetnek a jutalmak. Van azonban más kockázat is. Ami nem más, mint annak a veszélye, hogy a korrupt közszféra ugyanúgy elherdálja, ellopja majd az adófizetőktől kapott pénzt, ahogy az eddig történt. Túlzottan ne reménykedjünk hát! Vagy mégis…?
