8

Mikuláš Černák a Nagyszombati Járásbíróság egyik októberi tárgyalásán (Fotó: Barak Dávid)
„Engedjék meg, hogy szabadon éljem le az életem” – hangzott el 2024 májusában a Pöstyéni Járásbíróság egyik tárgyalótermében. A kérést Mikuláš Černák, a szlovák alvilág egykori feje intézte a Peter Vrbjar vezette bírói tanácshoz. A háromtagú testület most nehéz döntés előtt áll: arról kell határoznia, hogy szabadlábra helyezhető-e a ’90-es évek rettegett gengsztere. A végkimenetel nehezen jósolható meg. Eddig minden szakértő pozitívan nyilatkozott Černákról, ugyanakkor a mérleg másik serpenyőjében a számtalan kegyetlen kivégzés súlya nehezedik, amelyeket a szlovákiai alvilág egykori ura rendelt el vagy hajtott végre. ÖSSZEFOGLALÓ.
A cikkből kiderül:
- Mik a feltételei Černák szabadlábra bocsátásának.
- Mivel szeretne foglalkozni az esetleges szabadulása után.
- Mit mondanak a pszichológusok az elítéltről.
- Hány gyilkosságot ismert el.
- Kik voltak Černák szlovákiai magyar áldozatai.
Černákot ugyan életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, a törvény szerint viszont 25 év után kérvényezheti feltételes szabadlábra helyezését. Szlovákiában még egy életfogytiglanra ítélt rab sem járt sikerrel ilyen indítvánnyal. A maffiavezér egy kisebb szünettel már 28 éve van rács mögött.
A büntető törvénykönyv pontosan így fogalmaz:
„Életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt személy legkorábban huszonöt év szabadságvesztés büntetés letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra, ha a cselekmény körülményeire való tekintettel, melyért elítélték, és személyiségi jellemzői miatt a szabadlábra helyezése nem fenyeget bűnismétléssel vagy hasonló cselekmény elkövetésével.”
A Büntetés-végrehajtási Testület (ZVJS) korábban a sajtónak leszögezte, hogy a feltételes szabadlábra helyezés nem azt jelenti, hogy Černák teljes mértékben „szabad emberként” élhet tovább:
„Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a feltételes szabadlábra bocsátás nem jelenti a büntetés végrehajtásának befejezését. Minden elítélt számára a bíróság próbaidőt szab ki. A bíróság ezen kívül további kötelezettségeket is előírhat a feltételes szabadságra bocsátás során, amelyeket az érintett személynek teljesítenie kell, pl. tartózkodnia kell az alkohol fogyasztásától, kerülni kell az előírt személyekkel való kapcsolatfelvételt, részt kell venni meghatározott programokon, látogatnia kell a kijelölt felügyelőt stb. Amennyiben valamelyik előírt kötelezettséget megszegi, elrendelhető a börtönbe való visszatérés“ – írta a ZVJS sajtóosztálya az Aktuality portálnak.
8

Mikuláš Černák a szerdai tárgyaláson (Fotó: TASR)
Černák szabadulását a Reštart – nový život nevű polgári társulás indítványozta. Černák a tavalyi tárgyaláson azt kérte, hogy a javaslatról úgy határozzanak, hogy az az ő személyes kérelme.
A Plus 7 dní heti lap információi szerint a szóban forgó egyesületet csupán 2021 májusában alapították, annak vezetője Adina Ioana Popa. A lap szerint az ő mediátori irodája ugyanazon a címen található, mint a Černák barátnőjének ügyvédi irodája.
Pozitív nyilatkozatok
A lipótvári (Leopoldov) börtönben raboskodó Černák lett az első életfogytiglanra ítélt fogvatartott, aki kedvező állásfoglalást kapott arra vonatkozóan, hogy végleg elhagyhatja az intézményt. A nyilvános tárgyalásokon szinte mindenki támogatóan nyilatkozott róla, aki a börtönben a szabadulásra felkészítő programokban vele dolgozott.
Az elítélt a tavaly májusi tárgyaláson elmondta, barátnőjével saját lakást tulajdonol. Szabadulása esetén az idegenforgalom és az építőipar terén szeretne vállalkozni. Emellett elárulta, hogy szívesen dolgozna fiatalkorú elítéltekkel is.
A keddi (április 2.) tárgyalási napon pszichológusok és pszichiáterek nyilatkoztak a besztercebányai maffiafőnökről. Ivan Dóci pszichiátriai szakértő szerdán azt mondta, hogy Černák esetében nem észlelt semmilyen komoly pszichés jellegű betegséget – azaz pszichózist.
A pszichológusoktól azt kérdezték, hogy az elítélt szabadulása esetén képes volna-e a normális életre: „Az értékelési kritériumok alapján ez a prognózis nagyon kedvező. Ha pedig az a kérdés, hogy a szabadlábra helyezése veszélyt jelentene-e a társadalomra, akkor a válasz az, hogy nem” – állapította meg Michal Chovanec pszichológus.
Az ügyésznő a tárgyaláson új pszichiátriai szakvélemény elkészítését kérte, mivel Ivan Dóci szakértő az aktuális véleményben csupán egyetlen mentális betegségre – a pszichózisra – összpontosított. Véleménye szerint ez nem elegendő, ezért további betegségek vizsgálata is szükséges.
A bíróság a tárgyalást május 20-ra és 22-re halasztotta. Függetlenül attól, hogyan dönt a pöstyéni járásbíróság tanácsa, már most egyértelmű, hogy az ügyészség vagy Černák fellebbezni fog. A végső szót így a Nagyszombati Kerületi Bíróság fogja kimondani.
8

A barátnő, Monika Křivová (Fotó: TASR)
Számlacsalásoktól a gyilkosságokig
„Teljes mértékben tudatában vagyok annak, amiket a ’90-es években tettem. Őszintén szégyellem őket. Sajnos nem lehet visszafordítani a múltat. … Rossz döntést hoztam, amikor beléptem az alvilági struktúrákba. Ez az én hibám, amit egész életemben magammal fogok vinni” – jelentette ki Černák a tavaly májusi tárgyaláson.
Az 58 éves Mikuláš Černák a közép-szlovákiai Telgártban nőtt fel. Autószerelőnek tanult, egy ideig Németországban favágóként, később hazatérve buszsofőrként dolgozott. 1992-ben Miloš Kaštannal és Ján Kánnal együtt számos vállalkozást indítottak. Eleinte számlacsalásokkal foglalkoztak, és részben ebből meggazdagodva kocsmákat, szórakozóhelyeket, erotikus szalonokat, valamint számos egyéb vállalkozást vásároltak fel. A ’90-es évek elején alakították meg hírhedt őrző-védő cégüket, a Security 3-at.
A buszsofőrként induló Černák kevesebb mint egy évtized alatt az ország első számú gengsztere lett.
8

Mikuláš Černák (Fotó: TASR/Ivan Kríž)
A besztercebányai boss és emberei agresszív terjeszkedésbe kezdtek. Azok, akik nem voltak hajlandóak behódolni a maffiafőnöknek, legtöbbször Besztercebánya sűrű erdeiben elásva végezték.
Mikuláš Černák 1997 decemberében került előzetes letartóztatásba, és egy kisebb megszakítással, amely a feltételes szabadlábra helyezése miatt történt, 2002. decemberétől 2003 áprilisáig, azóta folyamatosan rács mögött van. A Legfelsőbb bíróság 2001. február 7-én nyolc és fél év letöltendő szabadságvesztésre ítélték kétrendbeli zsarolás miatt.
A rendőrség közben vizsgálta az általa elkövetett számos gyilkossági ügyet is, és 2010. október 22-én az Eperjesi Kerületi Bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte hat gyilkosság miatt. 2014-ben megtörte a csendet, és elkezdett együttműködni a hatóságokkal, aminek eredményeként 2016-ban vádalkuk keretében további 14 gyilkosságot is elismert.
Černák áldozatai
A besztercebányai maffiafőnök az alábbi kivégzéseket ismerte el a bíróság előtt:
- 1994. szeptember 22-én, a Poprád melletti Liptovská Teplička közelében kivégezte az állítólagos rendőrségi informátort, Jozef Filipet. A férfit holttestét egy illegális sírban temették el. Černák később beismerő vallomást tett.
- 1994 decemberében egy alvilági figurával, Jozef Štefannal végzett a besztercebányai bűnszervezet. Černák adta le a gyilkos lövést, az áldozat holttestét egy személyautóban hagyva égették el.
- A maffiafőnök 1997 februárjában részt vett Štefan barátja, Pavol Lenhart likvidálásában. A férfire két lövést adtak le.
- Černák 1997. március 25-én a poprádi Gerlach szállodában több késszúrással végzett Gustáv Slivenský egykori rendőrrel, akinek a dunaszerdahelyi Csémy Mihály levágta a fejét, és figyelmeztetésül egy autó motorháztetőjére tették Poprádon.
- 1997-ben megölette Róbert Holub kassai maffiafőnököt és testőrét, Štefana Fabiánt.
- A besztercebányai bűnszervezet ezt követően likvidált egy Imrich Oláh nevű maffiózót, aki Holub halála után Černákon akart bosszút állni.
- Černák vádalku keretében beismerte, hogy 1993-ban egy ukrán maffiózót, Jaroslava Ivanovič Orost tettek el láb alól. A boss elmondása szerint ez volt az első olyan gyilkosság, amit megrendelésre hajtottak végre.
- A vádalkuban szerepel az egykori privigyei (Prievidza) alvilági figura, Igora Mihálik 1994-es meggyilkolása is. Az áldozat életét egy feketebalogi (Čierny Balog) vikkendházban vették el.
- Pár hónappal később ugyanitt halt meg a privigyei „vállalkozó” Rudolf Bielik. Testvérével, Robertel szintén a besztercebányai bűnszervezet végzett.
- Branislav Škubla 1995-ben egymillió koronát csalt ki a maffiafőnöktől. Holttestét pár hónappal később Nagyszombat és Pöstyén között találták meg az út szélén. A halálos lövéseket maga Černák adta le.
- 1997-ben maga Černák lőtte fejbe Vladimír Bachleda a poprádi Tatravagonka egykori társtulajdonosát és az Eperjesi Járási Hivatal korábbi elöljáróját. A vádalku során Černák azt mondta, hogy a leszámolást Peter Steinhübel pozsonyi „vállalkozó” rendelte meg, akinek Bachleda vállalkozásaira fájt a foga. A boss egyébként három évvel korábban megpróbált végezni Steinhübellel is, ám nem járt sikerrel.
- A maffiafőnök 2016-ban vádalku keretében beismerte Maroš Piliar (1995), Ladislav Šuhajda (1996), Peter Novotny (1997) Pavol Grolmus (1996) meggyilkolását is. Továbbá bevallotta, hogy megpróbált meggyilkolni egy férfit (P.L.), akit azzal gyanúsított, hogy végzett az egyik testőrével.
- Černák utoljára 2021-ben tett beismerő vallomást, akkor arról vallott, hogy megölt egy lengyel vállalkozót, Grzegorz Szymaneket.
Černák 2017-ben elismerte, hogy a Markíza korábbi igazgatója, Pavol Rusko 20 millió koronájért megrendelte a bűnszervezetnél üzlettársa, Sylvia Klaus Volzová meggyilkolását. A beismerő vallomás ellenére a Pozsonyi I-es Járásbíróság azonban felmentette a vádlottakat. Černák mellett korábbi társa, Miloš Kaštan is beismerő vallomást tett, míg Pavol Rusko és Róbert Lališ (Sýkora-klán) tagadták a vádakat.
8

Miloš Kaštan (Fotó: TASR)
„Az elvégzett bizonyítási eljárás alapján a szenátusnak komoly kétségei támadtak afelől, hogy a cselekmény megtörtént” – mondta Pavol Juhás bíró.
„Ebben az esetben valószínűleg világviszonylatban is egyedi esetről van szó, amikor a bíróság még azokat a személyeket is felmenti a vád alól, akik a per során beismerik a terhükre rótt cselekményt, és azt ráadásul részletesen és egymással összhangban írják le” – érvelt Michal Šúrek ügyész.
Az ügyet jelenleg a Pozsonyi Kerületi Bíróság vizsgálja.
Černák szlovákiai magyar áldozatai
A maffiafőnök számos olyan kivégzést is levezényelt, amelynek áldozatai a szlovákiai magyar gengszterek köréből kerültek ki.
1997. január 26-án Pápay Tibor megbízásából Csémy „Misi” a Duna utcai lakásán géppisztolysorozattal kivégezte a dunaszerdahelyi maffia pénztárosát, Kovács Ferencet, becenevén Kecót, akivel egyébként azelőtt szoros baráti viszonyt ápolt.
A Keco-gyilkosság visszafordíthatatlanul kirobbantotta a dunaszerdahelyi maffiaháborút, melyben az addig egységben dolgozó alvilág végleg két szárnyra szakadt: az egyiket Sipos Milán, a másikat pedig Pápay Tibor vezette.
Pár héttel a Keco-gyilkosság után a Sipos köré csoportosuló egykori birkózók száműzetésbe vonultak, és Magyarországon bújkálva forralták a bosszút. 1997. március 15-én azonban a „birkózók” újabb pofont kaptak: tárgyalni mentek Mikuláš Černákkal, ám a boss és bűntársai – köztük Pápay Tibor és Csémy Mihály Černák besztercebányai irodájában kivégezték Sipost és sofőrjét, Potásch Emilt. A gyilkos lövéseket Csémy és maga Černák adták le.
Részletek:
1997 augusztusában két nap alatt két gyilkosság rázta meg Dunaszerdahelyt. Augusztus 3-án a Keleti Lakótelepen kivégezték Csémyt. Mikuláš Černák a gyilkosság másnapján ki akarta hallgatni Hodossy Rudolfot, imertebb nevén „Kis Cinét”, mivel a merénylők – Sátor Lajos emberei – azután nyitottak tüzet Csémy gépkocsijára, hogy Kis Cine kiszállt ugyanabból az autóból.
Augusztus 4-én két, magát rendőrnyomozónak kiadó férfi kopogtatott „Kis Cine” ajtaján azzal, hogy rendőrségi kihallgatásra akarják őt elvinni. Amikor „Kis Cine” feleszmélt volna, már késő volt – egy Pozsonyhoz közeli házban találta magát, és órákat várt megbilincselve arra, hogy Mikuláš Černák megérkezzen és elbeszélgessen vele.
8

A 90-es években Dunaszerdahelyen uralkodó két bűnszervezet vezetői: Pápay Tibor és Sipos Milán
Már este volt, mire Černák megjött, és azt követelte „Kis Cinétől”, árulja el, mi köze van a Csémy-gyilkossághoz. Miután a bilincsbe vert férfi kitartóan tagadta, hogy ő csalta volna a helyszínre Csémy Misit, Černáknak már csak egy kérdése maradt hozzá. Mégpedig az, hogy hova szúrja a kezében tartott kést.
„A szívembe” – válaszolt Černák szerint „Kis Cine”, és a maffiafőnök teljesítette kérését.
„Ezután kihúzta a kést a sértett mellkasából, annak nyelével erősen fejtetőn vágta őt, elkapta őt hátulról, egyik kezével hajánál fogva megragadta a sértett fejét, és a másik kezében lévő késsel a sértett harmadik és negyedik csigolyája közti vágásokkal elválasztotta az áldozat fejét a testétől” – ismerteti az elkövetés módját a vádirat, melynek kapcsán 2020. augusztus 11-én ítélet született. A nyomozás során maga Černák számolt be ezekről a részletekről.
8

Balra Csémy Mihály (rendrőségi felvétel), jobbra pedig szétlőtt autója (Fotó: TASR)
Černák emberei „Kis Cine” fejét még aznap este negyed tizenegy körül a dunaszerdahelyi Kék Duna áruház bejáratánál lévő virágtartóba helyezték. A fejre cseh turisták bukkantak rá, „Kis Cine” holttestét pedig rövidesen egy szőnyegbe csavarva a dévényi Duna-parton találták meg a rendőrök.
A Csémy-gyilkosságot jelenleg a Nagyszombati Járásbíróságon tárgyalják. Az ügynek egyetlen vádlottja van Bodoky Károly személyében. A tárgyalásra nemrég Černákot is beidézték tanúként.
Bodrogköz urai
A Királyhelmecet és környékét főként Panda nevű biztonsági cégén keresztül uraló Tóth Gyula „Gyuszi” halálát a bodrogközi bűnbandák közti háború okozta. Az ő likvidálását régióbeli riválisa, a nagykaposi Muszka Péter rendelte meg a kassai alvilágban elmerülő, szintén nagykaposi maffiózótól, Szatmáry Károlytól 1997 áprilisában. „Karcsi” – aki eleve nem volt jóban Tóthtal – a hozzá közel álló Černákot és az országos boss privigyei szövetségeseit, a Mello-fivéreket vonta be a „munkába”.
8

Černák 2015 áprilisában (Fotó: TASR)
1997. május 20-án délután Tóth Gyula leparkolta Hyundai gépkocsiját a tiszacsernyői (Čierna nad Tisou) Fő utcán található Panda étterem elé. Ekkor a „Csendes Halál” („Tichá Smrť“) becenéven futó Ján Šovčík egy fehér Ladát parkolt le Tóth járműve mellé. Aznap 17:22-kor Tóth kijött a Pandából, és amikor beült volna autójába, a szomszédos kocsit a merénylő felrobbantotta. Ahogy a vádiratban szerepel, Tóth „az élettel összeegyeztethetetlen sérüléseket szenvedett”, feje és végtagjai szétroncsolódtak. Rögtön életét vesztette.
Muszka Péter elégedetten fizette ki Szatmáryt és a Mello-fivéreket, ám a bérgyilkosság előre leegyezett árát – egymillió szlovák koronát – nem fizette ki teljes egészében. Egyrészt ez lett az ő veszte, másrészt pedig Černák és szövetségesei felismerték: ha Muszkát is eltávolítják, teljesen át tudják venni a hatalmat a Bodrogköz felett.
Két hónap sem telt el Tóth felrobbantása óta, amikor egy pontosabban meg nem határozott napon, 1997 júliusában Szatmáry emberei megállásra kényszerítették Muszka kocsiját a Nagykapos és Lelesz közötti útszakaszon. Muszka holttestét a Liptószentmiklósi járásban egy út menti árokban találták meg. A férfit háromszor lőtték fejbe.
Černák a keddi nyilvános tárgyaláson azt mondta, hogy már hosszú ideje alapos megfigyelés alatt tartják a börtönben, és több reszocializációs tanfolyamon is részt vett. Elmondása szerint naponta találkozik a Sýkora- és Pápay- és a Sátor-banda elítéltjeivel, ahogy más csoportok tagjaival is.
„Már nem a 90-es évekkel foglalkozunk, nem foglalkozunk az erőszakkal. Mindenki, aki nem pszichopata, tudatosítja, hogy az egy rossz időszak volt, a mi rossz döntésünk, és ezzel valahogy meg kellett birkóznunk” – mondta az alvilág egykori nagyhatalmú ura.