1
Fotó: TASR/AP
Megosztás
A kormány arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely az MTI-vel.
A miniszter elmondta, hogy a felmondási eljárást, az alkotmányos és a nemzetközi jogi kereteknek megfelelően, a kormány csütörtökön kezdeményezi.
A döntésről azt követően tájékoztattak, hogy csütörtökön megérkezett Budapestre Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki ellen 2024 novemberében elfogatási parancsot adott ki az Nemzetközi Büntetőbíróság.
Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Karmelitáben fogadja az izraeli kormányfőt. Netanjahut még 2024 novemberében hívta meg Magyarországra Orbán, miután az ICC a Gázai övezet szándékos kiéheztetésének vádjával nemzetközi elfogatási parancsot adott ki az izraeli kormányfővel szemben.
A Nemzetközi Büntetőbíróság „egy tiszteletreméltó kezdeményezés volt”, ugyanakkor az elmúlt időszakban azt látni, hogy - és erre a Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő elleni vádemelés a legszomorúbb példa - politikai testületté vált - tette hozzá Gulyás.
A miniszter kiemelte: a kormány mindezt elfogadhatatlannak tartja, ezért úgy döntött, hogy nem kíván részt venni a Nemzetközi Büntetőbíróság munkájában.
Mint kifejtette, Magyarország eddig is sajátos helyzetben volt, mert szemben más ICC-tagállamokkal, az Országgyűlés soha nem hirdette ki a bíróság statútumát, így az nem a belső jog része. Mindezért a világos jogi álláspontunk az, hogy Magyarországon ennek alapján senkit letartóztatni, „senkivel semmilyen eljárást” kezdeményezni jelenleg sem lehetne – mutatott rá Gulyás Gergely.
Közölte: Magyarország az előbbi kétes helyzetet nem azzal kívánja felszámolni, hogy kihirdeti az említett statútumot, hanem a felmondási eljárás eredményeként elhagyja a Nemzetközi Büntetőbíróságot.
A miniszter kifejtette, az ICC tevékenysége kapcsán „komoly aggályok merültek fel” nemzetközileg is az elmúlt időszakban. A Nemzetközi Büntetőbíróságnak az Egyesült Államok, Kína és Törökország soha nem volt tagja, valamint az Egyesült Államok Kongresszusa is arról döntött, hogy kétpárti támogatással szankcionálni kívánja a ICC bíráit. Továbbá az európai partnerek között is, a leendő német kancellár vagy a hivatalban lévő lengyel miniszterelnök is világossá tette, hogy a kihirdetés miatt náluk fennálló belső jogi kötelezettség ellenére is semmibe vennék a bírósági döntést, és az izraeli kormányfőt szívesen látják.
Mindezek jól bizonyítják, hogy az ICC tevékenysége „eltért az eredeti céltól”, és miután „politika bírósággá vált”, ezért Magyarország a jövőben nem kíván a tagja lenni – mondta Gulyás Gergely.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court) egy állandó nemzetközi bíróság, amelynek feladata a legrosszabb emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatos ügyek, például háborús bűnök, népirtás és emberiség elleni bűncselekmények vizsgálata és büntetése. Az ICC 2002-ben kezdte meg működését, és a hágai székhelye a Nemzetközi Büntetőbíróság Szerződésén (Római Statútum) alapul, amelyet 1998-ban fogadtak el.
A bíróság hatáskörébe tartoznak a súlyos bűncselekmények, amelyeket egyének követtek el, és amelyek nemzetközi közösségi érdeket érintenek. Az ICC nem egy államok közötti bíróság, hanem közvetlenül az egyéneket vonja felelősségre.
Az ICC nem tud minden ország területén joghatóságot gyakorolni, csak azokban az országokban, amelyek ratifikálták a Római Statútumot, vagy amelyek engedélyezik a bíróság beavatkozását az ügyekbe. Az ICC nyomozásokat is folytathat, ha az ügyek nem kerülnek megfelelően elbírálásra az állami bíróságok által.
