1
-illusztráció- (Fotó: TASR)
Megosztás
Egyre inkább körvonalazódik a kormány terve, amelynek köszönhetően az emberek megtakarításaiból a ország is profitálhat.
Arról a törvényjavaslatról van szó, amelyet a munkaügyi minisztérium dolgozott ki, és amely lehetővé tenné, hogy a második pillérben elhelyezett megtakarításokat kormányzati infrastruktúra-fejlesztési projektekbe fektessék.
A minisztérium szerint ez lehetne például a közlekedési vagy energetikai hálózatok bővítése vagy modernizálása, illetve olyan ingatlanok építése, amelyek bérlakások céljára lennének fenntartva.
A tárca már februárban előzetes információt adott ki a tervezett jogszabály-módosításról, a véleményezési eljárás várhatóan még áprilisban elkezdődik.
„A törvényt a minisztériummal a legjobb tudásunk és lelkiismeretünk szerint készítettük el, a minisztérium nagyon konstruktívan közelítette meg a kérdést. Az aktuális verzió még nem biztos, hogy végleges“ – mondta a Hospodárske novinynek a VÚB Generali nyugdíjpénztár vezetője, Vladimír Mlynek.
Szerdán a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš is tájékoztatott volna a törvényjavaslatról, de a tárca végül elhalasztotta a sajtótájékoztatót, a lap szerint mindössze egy héttel.
A minisztérium célja, hogy a nyugdíjpénztári társaságok az alapok befektetési stratégiájától függően dönthethessenek a befektetések egy részének átcsoportosításáról új pénzügyi eszközökbe.
A Nyugdíjpénztári Társaságok Szövetsége már februárban felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugdíjpénztárak jelenleg csak minőségi, likvid és nyilvánosan kereskedett értékpapírokba fektethetnek, amelyek nemzetközi hitelminősítő ügynökségek által értékelt papírok.
„Ha nem csupán lehetőség, hanem kötelezettség lenne az állami befektetési projektekbe történő beruházás, például előírt minimális összeggel vagy százalékkal, akkor az állam határozná meg a hozamot úgy, hogy az számára előnyös legyen, és ezzel automatikusan hátrányos lenne a megtakarítók számára” – jegyezte meg a Szlovák Tudományos Akadémia közgazdásza, Viliam Páleník a lapnak.
A munkaügyi minisztérium is elismeri, elengedhetetlen, hogy a befektetési stratégia és az ilyen típusú befektetés volumenének döntését továbbra is kizárólag a nyugdíjalap kezelője hozza meg.
Radovan Ďurana, az INESS elemzője azonban úgy véli, hogy az olyan részleges változások, mint egy-egy projekt finanszírozása a második pillér megtakarításaiból, nem hoznak strukturális változást. „Épp ellenkezőleg, az állam nagy hatása a projektek életképességére és hatékonyságára kockázatot jelent a megtérülés szempontjából“ – mondta Ďurana.
Ő is hangsúlyozta, hogy a nyugdíjalap kezelői felelősek azért, hogy a megtakarításokat a lehető legnagyobb hozammal, megfelelő kockázat mellett kezeljék, és mindig nekik kell dönteniük, hová fektetik be ezeket a megtakarításokat.
A jelenlegi 16,6 milliárd eurós összvagyon túlnyomó része jelenleg index- és részvényalapokban van elhelyezve, amelyek mögött két meglehetősen sikeres év áll. Több nem garantált alap tavaly több mint 25 százalékos hozamot ért el.
Ezzel szemben az idén a legtöbb nyugdíjalap az amerikai részvénypiacon történt korrekciók következtében veszteséget könyvelhetett el, ami 0,9 és 7,7 százalék között mozog.
