Példátlan, megdöbbentő és nyugtalanító - bevezetné az állampolgárság felfüggesztését egy új magyar törvénytervezet

A felsorolt kategóriák mellett a törvénymódosítás lehetőséget biztosítana arra, hogy olyanok állampolgársága is felfüggesztésre kerüljön, akiket „az alkotmányos rend erőszakos megzavarásával, vagy az elleni szervezkedéssel, kémkedéssel, hazaárulással vagy hűtlenséggel”, illetve az „ellenség támogatásával” gyanúsítanak. Összességében tehát arról lehet beszélni, hogy olyan személyekre terjed ki, akik nem kizárólag magyar, vagy azon kívül nem EU-s vagy EGT-s állampolgársággal rendelkeznek és gyanúsíthatóak azzal, hogy „ a közrendet illetve a köz- és a nemzetbiztonságot veszélyeztetnék” – tájékoztatott a 444.

A kérdés ugyanakkor azzal válik igazán érdekessé, hogy képbe kerül egy másik, az állampolgárság elveszítését indokló, sokkal kevésbé „megfogható” kategória is, melybe azok tartoznak, akik „idegen hatalom vagy szervezet érdekében tevékenykednek” illetve „segítik azokat céljaik megvalósításában”, ez a kategória ugyanis legalább annyira univerzális, mint amennyire semmitmondó. Erre Fiala-Butora János jogász, emberi- és kisebbségi jogi szakértő is rámutatott, szerinte ugyanis a kategória homályos megfogalamzására az is rámutat, hogy akár egy olyan szervezet is beletartozhat, mint a Bethlen Gábor Alapítvány, hiszen ha az illetékesek éppen úgy szeretnék, akkor akár az említett alapítvány forrásaiból megvalósuló kulturális programok szervezőire is „rá lehetne húzni”, hogy idegen szervezet nevében tevékenykednek. Mindez kiválóan bemutatja milyen nyugtalanító helyzettel állunk szemben, hiszen a törvényjavaslat módosítás nélküli elfogadása esetén tulajdonképpen egyetlen EU-n és EGT-n kívüli és egyben magyar állampolgársággal rendelkező személy számára sem lennének garanciák arra, hogy utóbbi állampolgársága nem kerülhet bármikor veszélybe.

A szakértő kiemelte, hogy az állampolgárság felfüggesztése egy egészen új, ismeretlen és az Európai Unión belül példátlan jogi kategóriát hozna létre a magyar jogrendszerben, amely ismét csak aggodalomra ad okot és bár – tekintettel arra, hogy a javaslatot még nem fogadták el – egyelőre nem érkeztek ezzel kapcsolatban hivatalos nemzetközi reakciók Magyarország politikai partnereitől, állampolgársággal foglalkozó szakemberek ugyanakkor már elemezték a tervezet jelenlegi szövegét és komoly kritikákkal viszonyulnak hozzá. Fiala-Butora egyben arra is rámutatott, hogy mindez akár EU-s jogszabályokkal is szembemehet, hiszen az érintettek nem csak a magyar, de ezzel együtt nagy eséllyel az uniós állampolgárságukat veszítenék el, elzárva ezzel őket számtalan lehetőség mellett például a szövetség tagállamainak területén való vállalkozástól.

A törvényjavaslatot nézve ugyanakkor van valami, ami az említetteknél sokkal hamarabb szembetűnővé válik még pedig annak külföldi hadseregben tett szolgálattal kapcsolatos részéről van szó. Ennek értelmében azok a kettős állampolgárok is elveszíthetik magyar állampolgárságukat, akik egy EU-n és EGK-n kívüli ország hadseregében szolgálnak és bár a tervezettel kapcsolatos jelenlegi tudásunk szerint a kivétel az EU-tagjelöltekre is vonatkozik, nehéz nem arra gondolni, hogy mindez valamilyen formában nehéz helyzetbe hozhatja az orosz megszállás ellen védekező Ukrajnát, pontosabban annak kárpátaljai, magyar állampolgársággal rendelkező, hadköteles lakóit. Fiala-Butora szerint fontos kiemelni, hogy a törvény elfogadása sem jelenlegi, sem egy esetleges, az EU-tagjelöltek védett státuszát visszavonó formában nem jelentené azt, hogy az érintettek azonnal elveszítenék magyar állampolgárságukat, az ugyanakkor önmagában komoly aggályokat vet fel, hogy ennek egyáltalán a lehetősége meglenne és mindössze az illetékeseken múlna, hogy alkalmazzák-e a hazájukat védő kárpátaljai magyarokra.

Végezetül kitért arra is, hogy tulajdonképpen mit is kommunikál egy ilyen törvény esetleges elfogadásán keresztül a magyar kormány. Úgy gondolja, hogy a javaslat teljes egészében a belföldi politikai harc eszköze és valamilyen formában a választások megnyerésének megalapozására akarják majd felhasználni, ezért az olyan szempontok, mint hogy mit közvetít ez akár a külföldön élő magyarok, akár a szomszédos országok kormányai számára, a Fidesz képviselői számára másodlagos, pont ahogy az is, hogy milyen nemzetközi konlfiktusok születhetnek ebből vagy hány ember életét tehetik vele tönkre. A törvény elfogadásával ráadásul szerinte a magyar kormány azt is egyértelművé tenné, hogy már egyáltalán nem érdekelt abban, hogy minél több külföldön élő magyar juthasson kettős állampolgársághoz, hiszen az ilyen lépések arra mutatnak, hogy a minél szigorúbb állampolgársági törvényeket támogatják. Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy ezzel nem azt mondta, hogy innentől kezdve ki van zárva, hogy rendeződne a szlovákiában élő magyarok kettős állampolgárságának ügye, de ha ez esetleg megtörténne, az nem Magyarország lépéseinek köszönhetően, hanem éppen annak ellenére valósulna meg.