A Magyar Szövetség a kisebbségi törvényt, a Beneš-dekrétumok rendezését és a nyelvi jogokat tűzte zászlajára

Szombaton Kassán tartotta ülését a Magyar Szövetség Országos Tanácsa, melyen a párt elnöke, Gubík László programot hirdetett. Egyebek mellett zászlajukra tűzték a kisebbségek jogállásáról szóló törvény létrehozását, és a Beneš-dekrétumok alapján bevégzett földelkobzások ügyére is megoldást akarnak találni. Azt is szeretnék, ha államnyelvtörvény és a kisebbségi nyelvhasználati törvény helyett az állam hivatalos nyelveiről szóló jogszabályt fogadna el a parlament.

Gubík 13 programpontban fogalmazta meg, hogy a párt a jövőben mire szeretne összpontosítani. Elsőként a kisebbségek jogállásról szóló törvény elfogadását jelölte meg, amelynek álláspontjuk szerint a nemzetiségek kollektíven gyakorolható jogairól kell szólna. Ezen túl önálló költségvetési intézményként képzelik el a nemzetiségi oktatás, kultúra és sajtó működtetését. Ennek keretében egy oktatási tanács határozhatna a szlovákiai magyar iskolákat érintő kérdésekről. A programban szerepel, hogy társadalmi vitát indítanak egy természetes régiókon alapuló közigazgatási rendszer kialakításáról.

Nemzetiségi szószólót a parlamentbe!

A pártelnök által megfogalmazott pontok között a nemzetiségek nyelvi jogainak erősítése is szerepel. „A magyar mint hivatalos nyelv. Az államnyelvtörvény és a kisebbségi nyelvhasználati törvény helyett az állam hivatalos nyelveiről szóló törvény elfogadása, ami a magyarok lakta területi egységeken a hivatali eljárásban kötelezővé teszi a kétnyelvűséget” – fogalmazott. Ezen túl a választási rendszer átalakítását is el szeretnék érni. Ennek lényege, hogy az egyes régiókban jó eredményt elérő jelöltek parlamenti mandátumot tudjanak szerezni, de be szeretnék vezetni, hogy a törvényhozásban jöjjön létre az ún. nemzetiségi szószóló intézménye. 

Gubík célként jelölte meg, hogy ha egy helyi közösség úgy gondolja, valamilyen intézkedéssel „szűrni akarja” a beköltözőket, kapjon ehhez a jogállamisággal összehangolt eszközöket. A leszakadó régiókban vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás bevezetését, a regionális különbségek csökkentését célzó akciótervet, az infrastruktúra fejlesztését, illetve a hazai termelők támogatását is a zászlajukra tűzték. Az utóbbi keretében azt szeretnék, ha az Állami Földalap kezelésében lévő földterületeket hazai gazdák kapnák meg. A párt szerint átfogó vízgazdálkodási programra is szükség van, hogy az aszály által okozott károkat csökkentsék. Meg szeretnék szüntetni az önkormányzati finanszírozási rendszer regionális aránytalanságait. „Jogszabályban kell biztosítani a nemzeti közösségek jelképeinek használatát úgy a sporteseményeken és kulturális intézményeken, ahogy az intézmények falain” – folytatta Gubík.

A pártelnök arról is beszélt, hogy a Beneš-dekrétumok alapján bevégzett földelkobzások ügyére is megoldást akarnak találni. „Nem hagyhatjuk ki a dekrétumok alapján történő földelkobzások törvény általi leállítását, ahogy a diszkriminatív és anakronosztikus kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárásának jogos igényét sem” – fogalmazott. A Beneš-dekrétumok rendezéséről nem csak pártokkal, hanem közjogi főméltóságokkal is tárgyalni akarnak. „Abban bízunk, hogy amit a köztársasági elnök, Peter Pellegrini a komáromi látogatása során elmondott, mi szerint a jövőben nem fordulhat elő, hogy a dekrétumokra hivatkozva földelkobzások történnek, nekünk egy jó hivatkozási alap arra, hogy ne csak pártokkal, hanem közjogi főméltósággal is tárgyaljunk erről” – nyilatkozta.

Gubík a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón arról beszélt, a megfogalmazott pontokat társadalmi vitára bocsátják, hogy közös szlovákiai magyar jövőképet alkossanak. „Ezzel párhuzamosan szlovák pártokkal is szeretnénk erről tárgyalni. Legalább aztán tudunk válogatni, hogy kivel tudtunk négy, kivel nyolc pontban megegyezni. Ez pedig aztán megkönnyítheti egy majdani koalíciós tárgyalásnak a kimenetét, hiszen lesz mi alapján döntenünk arról, ki a szorosabb szövetségesünk és ki nem partner azokban a felvidéki magyarokat érintő ügyekben, amelyek számunka fontosak” – mondta azzal, a Smertől a Progresszív Szlovákiáig a teljes szlovákiai politikai spektrummal egyeztetni akarnak.

A pártelnök általános célként egy széles politikai közösség megteremtését jelölte meg, amelyben többek közt a vegyes házasságban élőket, illetve a magyar anyanyelvű romákat is be szeretné vonzani. „A legfideszesebbnek tartott felvidéki politikusként talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem felvidéki Fideszt építek” – szögezte le Gubík.

Gyimesit kizárták

Az OT előtt némi port kavart, hogy a párt korábbi alelnökét, Gyimesi Györgyöt kizárták a Magyar Szövetségből, mivel becsmérelte a párt tagságát és azokban az ügyekben, amelyek során a kormány intézkedései szembe kerültek a magyar közösség érdekeivel, a kabinet oldalára állt. Gubík a tanácskozáson tartott beszédében, közvetve ugyan, de Gyimesi kizárására is reagált, illetve az elmúlt időszak eseményeit is összegezte. Szerinte a magyar politikai szubjektumok közti versenyt, ami az előző másfél évtizedet jellemezte, az MKP nyerte, de úgy véli, ezzel a magyar közösség veszített. „Az MKP úgy nyert meg egy 15 éves kínkeserves magyar-magyar vesszőfutást, hogy közben minden magyar veszített. Illik tehát átértékelni, mi az, ami végre szinergiát teremt, pláne, hogy a politikai törések mára az emkápés-hidas-összefogásos, konzervatív-liberális viták helyett, a »hisz a magyar képviselet fontosságában és egy közösségi együttműködésben« vagy a »lemondott róla, hulljon szét minden« válaszvonal mentén húzódnak” – fogalmazott. A pártelnök a formáció élén eltöltött fél évben végzett tevékenységüket is összegezte. Egyebek mellett megemlítette, hogy a nyelvtörvény szigorításával kapcsolatban tárgyaltak Robert Fico (Smer) miniszterelnökkel, a száj- és körömfájás járvány ügyében pedig Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel egyeztettek.

Napra pontosan 80 évvel a kassai kormányprogram után

A Magyar Szövetség az Országos Tanácsát az egykori Magyar Királyság Abaúj-Torna vármegyéjének székhelyére, a valamikori vármegyeház dísztermébe hívta össze. A helyszín érdekessége, hogy napra pontosan 80 évvel korábban ugyanitt hirdette meg Edvard Beneš a kassai kormányprogramot. Ennek folyománya volt, hogy a Csehszlovákiában élő német és magyar kisebbség tagjait megfosztották jogaiktól, állampolgárságuktól, vagyonuktól, ahogy a kassai kormányprogramot követték a kitelepítések és a kényszermunkára való elhurcolás is. Ezt a kormányprogramot teljesítették be azok a Beneš-dekrétumok, amelyek egyebek mellet „a németek, a magyarok és a szlovák nemzet árulói és ellenségei által birtokolt mezőgazdasági tulajdonnak az elkobzásáról” rendelkeztek. Mint az az elmúlt években kiderült, a szlovák állam a mai napig is ezen dekrétumokra hivatkozva akarja bizonyos különösen értékes ingatlanok konfiskálását bevégezni.