Az állam a választókra költött pénzt is a választók zsebéből veszi ki! Érdekel valakit?!

Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!

Miért követelik az ellenzék a Fico-kormánytól a tranzakciós adó eltörlését?

Ha egy családnak nincsen elég pénze, akkor nincsen elegendő bevétele. Esetleg többet költenek, mint amennyi a bevételük. Normális családok ilyenkor bevezetik az addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér című projektet. Nem normális esetekben fordul csak elő, hogy a pénzszűkét lopással oldaná valamennyi vagy legalább valamelyik családtag. Csakhogy az efféle megoldás családellenesebb, mint a szegénység. Nem igazán jellemző ugyanis, hogy az emberek következmények nélkül lophassanak.

A mindenkori állam gazdálkodása elvileg ugyanolyan, mint egy családé. Épp úgy nem engedheti meg magának, hogy többet költsön, mint amennyi a bevétele. Az állam azonban nem igazán engedheti meg az addig nyújtózkodj ameddig a takaród ér elvét sem, hiszen olyan politikusok működtetik, akik rendszeresen választásokon kénytelenek megméretni magukat. Logikus hát, hogy mindent megtesznek a választók kegyeiért. Legegyszerűbb megoldásként a kegyeket úgy lehet megszerezni, hogy az állam irányítói igyekeznek minél többet költeni a választókra. Ebben a módszerben a probléma csak annyi, hogy a választókra költött pénzt is a választók zsebéből kénytelen kivenni az állam. Méghozzá adók formájában. Így hát, ha megcsappan az államkassza, mert illetékesei többet költenek, mint amennyi a bevételük, akkor nincs más lehetőség, mint még jobban megsarcolni az adófizetőket. Ami csakis adóemeléssel vagy új adók bevezetésével lehetséges.

Ennyi kedves közönség lapáton beadva a tranzakciós adó lényege. Ami persze meglehetősen hiányos, leegyszerűsített magyarázat több okból is. Az egyik ilyen sarkalatos például az, hogy az államkassza lopások miatt is kiürülhet. De erről majd máskor…

Maradjunk hát inkább a tranzakciós adó problematikájánál. Amelynek lényege, hogy április 1-től minden egyes vállalkozással kapcsolatos utalásra 0,4 százalékos adókulcs vonatkozik, ami egy adott utaláskor legfeljebb 40 euró lehet. A készpénzfelvételre viszont már 0,8 százalékos adókulcs vonatkozik, ebben az esetben viszont nincs meghatározva felső határ. A tranzakciós adót a bankok automatikusan vonják le. Kár vitatni, hogy ez egy rendkívül komoly teher. De nemcsak valamennyi szlovákiai vállalkozás, cég, hanem az ország teljes lakossága számára. Ugyanis minél több adóterhet rak az állam a vállalkozásokra, cégekre, azok arányosan kénytelenek bevételeik kiesését a kuncsaftjaikra terhelni. Amitől egyáltalán nem repesnek a kuncsaftok, vagyis a választópolgárok. Sőt!

Ennyi az óvodások nyelvén, hogy miért követeli az ellenzék a Fico-kormánytól a tranzakciós adó eltörlését. És persze miért igyekszenek eljátszani egyes kormánypárti politikusok is ugyanilyen a szerepet. Pláne, ha utóbbiak úgy megszorultak, mint amennyire például Andrej Danko. Aki alól úgy elpárolgott a parlamenti frakciója, mint a nagyanyja kacsaúsztója.

Mi ebből a tanulság? Illetve mi lesz mindebből?  Rövidtávon semmi. Azonkívül, hogy elszaporodnak az adócsalók. A tranzakciós adót viszont aligha törlik el. Akkor sem, ha tönktremennek miatta egyes vállalkozások, cégek, mikozben népsportá válik a kijátszása. Hosszútávon pedig majd kiderül, mit kapnak érte kiötlői a választásokon.

Nincs más hátra, mint előre!

Mit tesz erre a kormány? A nincs más hátra, mint előre lózung szerint akkor is költekezésbe kezd, ha tulajdonképpen nincs is neki, miből! Vagy nem ezért kezdett tárgyalni az úgynevezett Covid-amnesztiáról kedden reggel a parlament a 33. ülésszak 9. napján? A javaslattal úgymond a járványügyi intézkedésekkel okozott állampolgári sérelmeket orvosolná a kormány. Elfogadása után kárpótlást kérhetnének azok, akiket megbüntettek a járványügyi előírások megsértése miatt, vagy fizetniük kellett az étkeztetésért az állami karanténban.

Mulatságos? Siralmas? Tudja valaki? Vagy mégsem?

Kapkodás, következetlenség, fejetlenség

Van más is, ami épp úgy a kormányzati kapkodást, következetlenséget, fejetlenséget demonstrálja, mint az ún. Covid-áldozatoknak eljátszott hízelgés. Itt van például a kétes ingatlanügyek miatt jogerősen elítélt Eva Lisová esete a Fico-kormánnyal. A szóban forgó úrhölgy év végén találta magát az Állami Bérlakás-támogatási Ügynökség (AŠPNB) élén, amely a Jozef Ráž (Smer) által vezetett közlekedésügyi minisztériumhoz tartozik. Annak ellenére, hogy a múltban két illegális ingatlanügylettel kapcsolatos csalás ügyében jogerősen elítélték őt. A Nyitrai Kerületi Bíróság 2022-ben találta bűnösnek Lisovát csalás és hitelező jogtalan előnyhöz juttatása vádjában, amiért hároméves felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték ötéves próbaidővel. Emellett pártfogói felügyelőt is kirendeltek mellé. A bíróság továbbá az elkövetkező öt évre eltiltotta attól, hogy funkciót töltsön be törvényes szervben vagy kereskedelmi társaságban. 

A sztori csattanója annyi, hogy Lisová igencsak hamar „tisztességes” emberré vált. Merthogy a próbaidő alatt állítólag megjavult! A Nyitrai Járásbíróság határozata szerint legalábbis.

Hát igen, hogyan is mondja nagy költőnk? „Mindig igy volt e világi élet, Egyszer fázott, másszor lánggal égett”.