A tranzakciós adóval visszatérhet a készpénzes fizetések korszaka, viszont ennek is van hátulütője

camera

1

A tranzakciós adóval visszatérhet a készpénzes fizetések korszaka, viszont ennek is van hátulütője

Illusztráció (Fotó: Pixabay.com) 

Megosztás

Vladimír Sirotka, a Kis- és Középvállalkozások Szlovákiai Szövetségének (SAMP) elnöke szerint az április 1-én életbe lépett tranzakciós adó legfőképpen a kis- és középvállalkozásokat sújtja, ugyanis ezeknek nincs olyan optimalizálási lehetőségük, mint a nagy cégeknek, az új kötelezettség pedig jelentősen módosítja a gazdálkodási tevékenységüket.

Sirokta a TA3 Štúdio című műsorában elmondta, hogy szerinte vagy mindenkinek kellene fizetnie, vagy senkinek. Rámutatott, hogy kb. 21 kivételt különböztetnek meg az adó alóli mentesülést illetően. Különösen problémásnak tartja az önkormányzatok és városok számára biztosított kivételeket, amelyek közhasznú szolgáltatásokon keresztül végeznek vállalkozói tevékenységet.

Míg a nagyvállalatok össze tudják vonni a tranzakcióikat, és így optimalizálni tudják az adó mértékét, a kis cégek gyakran részletekben vagy előleg formájában, folyamatosan fizetnek. Sirotka emlékeztetett arra, hogy az adó minden egyes átutalásra vonatkozik, függetlenül attól, hogy számlázásról, bérekről vagy beszállítói kifizetésekről van szó. Hozzátette, hogy ilyen esetben a kis- és középvállalkozások a kiadások csökkentése érdekében kénytelenek valamilyen rezervát találni, például a fejlesztésből elvenni a pénzt, ezáltal viszont csökkentik a nyereségüket. Ha viszont mindent hagynak ugyanazon a szinten, akkor az alapárakon kell emelniük.

A SAMP elnöke rámutat, hogy Szlovákiában több mint 600 ezer kisvállalkozó van. A tranzakciós adó hatását egy személyes példával illusztrálta. „Egy vállalat négy nap alatt kb. 10 eurót fizetett. Egy másik hét nap alatt kb. 50 eurót. Ez évi 2400 eurót jelent, és akkor még csak a kisvállalkozásokról van szó” – közölte.

A tranzakciós adó életbe lépését követően egyre több felhívás jelent meg a közösségi hálón, amelyben az üzletek és az éttermek arra kérik az embereket, hogy készpénzben fizessenek. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a vállalkozó igyekszik minél több készpénzhez jutni, amivel aztán a bankrendszeren kívül tud dolgozni, ezáltal elkerülve az utalások során történő adófizetéseket.

Sirotka ugyanakkor felhívja rá a figyelmet, hogy készpénzes fizetésnél 15 ezer eurós felső határ van érvényben, amit ugyan a koronavírus-járvány, valamint egyéb rendkívüli helyzetek során ideiglenesen eltöröltek, de már ismét érvényben van. A SAMP elnöke a jogszabályi korlátozáson túl gyakorlati kockázatokra is felhívta a figyelmet – ilyen például a nagyobb összegek mozgatásának biztonsága, a nyilvántartás korlátai, valamint a bonyolultabb pénzáramlás a beszállítók között.

Noha egyes politikai pártok a tranzakciós adó eltörlését szorgalmazzák, Sirotka szerint inkább az átdolgozására van szükség, hogy érhetőbb és emészthetőbb legyen főként a kis- és középvállalkozások számára.

A cikk szerzője

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program