Pellegrini veszélyes precedensnek nevezte a „Covid-amnesztiáról" szóló törvényt

Elmondása szerint komoly gondot okoz majd számára a jogszabály aláírása. Erről az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában beszélt, ahol a törvényt veszélyes precedensként jellemezte.

„Komoly problémám van azzal, hogy a főügyésznek nyugdíjat (járadékot) ismerjünk el pusztán egy képviselő ötletére alapozva, aki szerint ez négy év után járna – még akkor is, ha nem töltötte ki a teljes, hét évre szóló mandátumát. Ezzel problémám van, és nem látok benne logikát, mivel a legfőbb ügyész amúgy is jogosult szolgálati nyugdíjra húsz év ügyészségi szolgálat után. Ha a kormány úgy gondolja, hogy jár neki a járadék, akkor azt csak a teljes hét év letöltése után kellene megkapnia, nem akkor, amikor idő előtt távozik” – jelentette ki.

Pellegrini jelezte, hogy emiatt a rendelkezés miatt vissza fogja küldeni a törvényt a parlamenti képviselőknek. Szólt a főügyészség vezetésében várható esetleges változásról is. Emlékeztetett arra, hogy Maroš Žilinka mandátuma 2027-ben jár le, és eddig nem jelezte, hogy korábban távozna. Úgy véli, a legfőbb ügyészt a mandátum lejárta után kellene lecserélni. A pozícióra szerinte bárki pályázhat, aki teljesíti a feltételeket. Olyasvalakinek kellene lennie, aki jól ismeri az ügyészséget, és nem lehet olyan személy, aki büntetőeljárás alatt áll, meg van vádolva vagy el van ítélve.

Az államfő bírálta azt a törvényt is, amely a COVID–19 világjárvány idején kiszabott bírságok visszatérítéséről szól, és amelyet a héten fogadott el a parlament. Súlyos problémát fog számára jelenteni, hogy aláírja ezt a jogszabályt. A törvényről mint veszélyes precedensről beszélt. „Nem tudom, hogy a törvény beterjesztői hogyan fognak tudni a COVID–19 áldozatainak hozzátartozói szemébe nézni” – jegyezte meg.

Szerinte nem helyes, hogy automatikusan mindenkit amnesztiában részesítsenek, aki megszegte a szabályokat, és talán még meg is fertőzött valakit. „Meg fogom nézni, mely részei tekinthetők esetleg jogosnak – például ha az állam megsértette az emberi jogokat, amikor valakit kényszerrel karanténba zárt, és még fizetnie is kellett érte” – tette hozzá.

(TASR)