1
Andrzej Duda (TASR)
Megosztás
Népirtás volt a 85 éve történt katyni vérengzés, amely során Sztálin parancsára a lengyel elit jelentős részét gyilkolták meg - jelentette ki Andrzej Duda elnök vasárnap Krakkóban.
A lengyel államfő az évforduló alkalmából a krakkói Katyni Kereszt emlékműnél tisztelgett az áldozatok emléke előtt.
A lengyel hadifoglyokon, a lengyel hadsereg tisztjein Sztálin parancsára követték el a “brutális mészárlást“, ez “népirtás volt, amely során a lengyel elit jelentős részét gyilkolták meg” – húzta alá Andrzej Duda.
Felidézte: a vérengzés emlékét éveken át megsemmisíteni próbálták, így “a lengyel hazafiak vére mellett a katyni hazugság is jellemezte (…) a kommunista és a szovjet rezsimet”.
A történelmi igazságért a lengyel nemzet “szörnyű árat fizetett” 2010 áprilisában, amikor a mészárlás 70. évfordulója alkalmából a katyni áldozatok hozzátartozóiból is álló lengyel állami küldöttség Lech Kaczynski elnökkel az élén Katynba utazott, és a repülőgépük a nyugat-oroszországi Szmolenszknél lezuhant – idézte fel Andrzej Duda.
Donald Tusk kormányfő a varsói Katyn Múzeumánál rendezett megemlékezésen a békét és biztonságot érő jelenkori veszélyekre is emlékeztetett. Utalva az ukrajnai Szumi városa elleni vasárnapi orosz légitámadásra Tusk kijelentette: a katyni vérengzés forrását képező gonosz “továbbra is körülöttünk leselkedik“, fenyegeti a békét, és ezt “hónapról hónapra egyre erőteljesebben tapasztaljuk Lengyelországban és Európában“.
A kormányfő aláhúzta: Lengyelország erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a katynihoz hasonló bűntény soha ne ismétlődjen meg, hogy a lengyelek “soha többé ne váljanak védtelen áldozatokká“. Tusk szerint elsősorban a dezinformációval és Lengyelország keleti szomszédságából “minden nap, minden órában beáramló ellenséges propagandával” szemben kell ma védekezni.
Az 1940 tavaszán Joszif Sztálin szovjet diktátor és a legfelső szovjet pártvezetés utasítására végrehajtott, több helyszínen, köztük a katyni erdőben, összefoglalóan “katyni vérengzésnek” nevezett mészárlás során több mint 21 ezer lengyel hadifoglyot – hivatásos és tartalékos tiszteket -, valamint polgári személyeket végeztek ki. Köztük volt a magyar Korompay Emánuel, a varsói egyetem lektora és a magyar családból származó, de már Lengyelországban született Oskar Rudolf Kuehnel.
A vérengzés része volt a lengyel elit megsemmisítését célzó szovjet tervnek, amelynek keretében további 330-340 ezer lengyelt Szibériába deportáltak. A katyni tömegsírokat a Szovjetuniót megtámadó németek fedezték fel, és a mészárlást 1943. április 13-án hozták nyilvánosságra.
Nemzetközi szakértők és a lengyel hivatalos szervek is azt szorgalmazzák, hogy az ügy el nem évülő, emberiesség elleni bűntettként, népirtásként kerüljön jogi lezárásra.