Megosztás
Azt követően, hogy a Fidesz-KDNP hétfőn a szélsőjobboldali Mi Hazánk Mozgalom képviselőivel karöltve elfogadta a magyar alkotmány, azaz az „Alaptörvény” 15. módosítását - ezzel az ország alapokmányába foglalva többek között a drákói drogpolitika és az interszexualitás nemi kategóriájának megtagadása mellett a Pridera hivatkozva a gyülekezési jog korlátozását is - ötödik alkalommal került sor a gyülekezési jogot korlátozó és a Budapest Prideot betiltó törvényjavaslat ellen, a helyszínről pedig úgy tűnt, koránts sincs fogytán az elégedetlen állampolgárok kitartása.
Az alkotmánymódosítás összesen 9 pontnyi változtatást tartalmaz, így a gyülekezési jog gyermekvédelemre hivatkoztatott korlátozása mellett helyet kapott benne az az egyre több jobboldali és szélsőjobboldali populista politikus által hangoztatott gondolat is, mely szerint az ember vagy férfi, vagy nő, teljesen letagadva ezzel az interszexualitás biológiailag bizonyítható kategóriáját. Emellett ugyanakkor EU-s tagállamokat nézve elsőként Magyarországon került elfogadásra az állampolgárság felfüggesztésének lehetősége is.
Köszöntés a 30-as évekből?
Azt követően, hogy a Telex beszámolója szerint az alkotmánymódosítás parlamenti elfogadását hétfőn spontán tüntetés követte, arra tett kísérlettel, hogy a demonstrálók megakadályozzák, hogy azt Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírja, kedden ismét, – ezúttal előre bejelentett, tervezett formában -demonstrációra került sor, melynek első órájában mi is a helyszínen tartózkodtunk.
A korábbiaktól eltérően ezúttal már harmadik alkalommal rögtön az Erzsébet hídon kezdődött a demonstráció, amelyet előzetes bejelentés értelmében 17 órától le is zártak a forgalom előtt. A híd budai végének közelében színpadot állítottak fel, amelyet Hadházy Ákos független ellenzéki képviselő után már a demonstráció első fél órájában, egymást váltva két felszólaló foglalt el. Elsőként Laczó Adrienn, jogász, aki lemondását megelőzően 20 évig teljesített bírói szolgálatot, 2024 novemberében ugyanakkor felhagyott ezzel, távozását pedig a magyar igazságszolgáltatás leépülésével indokolta. Beszédét, melyben a jogállamiság újraépítésének fontosságát emelte ki, John Donne brit költő soraival zárta, melyek úgy szólnak: „Sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól”, felhívva ezzel a figyelmet arra, hogy ahol az LMBTQ-csoport jogai veszélybe kerülhetnek, ott senki más biztonsága sincs garantálva. Őt Simon Kornél színművész követte, aki a lázadás egyik legnagyobb magyar alakját, Cseh Tamást idézte, amikor gitárkíséttel előadta az ismert előadó „Ten years after” című dalát.
A tüntetés kezdetétől több százas nagyságrendben jelen lévők elégedetlenségét és haragját ugyan aligha lehetne letagadni, ez ugyanakkor sokakat nem állított meg abban, hogy ismét előkerüljenek a kreatív, saját készítésű plakátok, molinók és ehhez hasonló figyelemfelkeltő elemek, barátságossá és némileg szórakoztatóvá téve ezzel az összképet, egyben pedig tovább erősítve annak kinyilatkoztatását, hogy még ha a hatalom egyre inkább megkérdőjelezhető eszközököz nyúl, a tüntetések akkor is békés formában zajlanak tovább. Mindez pedig különösen erős szimbolikus jelentést nyer annak tükrében, hogy a feltett kérdéseinkre érkező válaszok alapján egyértelműen az rajzolódik ki, hogy az embereket sokkolja a 15. alkotmánymódosítás, abban pedig nem is kételkednek, hogy a következő parlamenti választásokig előttük álló egy évben a Fidesz várhatóan számos hasonló (vagy akár még szélsőségesebb) eszközökhöz fog nyúlni, amiknek az EU csak a legderülátóbb elképzelések szerint tud gátat szabni.
A cikk írásának időpontjában a tüntetők az eredetileg bejelentett tervek szerint már megérkeztek a budai Várba, ezzel pedig újraindult a forgalom az Erzsébet hídon, az elmúlt hetek tapasztaltait tekintve ugyanakkor koránt sem lehetetlen, hogy szimbolikus nyomásgyakorlásként a főváros más hídjait veszik majd birtokuba rövidebb időre az este folyamán.
