A koalíció jóváhagyta a polgári társulások, egyesületek vegzálását

A parlament, hosszas huzavona után, szerdán délután elfogadta azt a kormánypárti törvényjavaslatot, amely jelentős adminisztratív terhet ró az egyesületekre, polgári társulásokra, civil szervezetekre, de az alapítványokra is. A javaslatra a 150 fős parlamentben 76 kormánypárti képviselő szavazott igennel, 55-en ellenezték azt, egy képviselő pedig nem voksolt.

Az intézkedést a koalíciós képviselők azzal indokolták, hogy átláthatóbbá szeretnék tenni ezt a civil szektort. Az új törvény értelmében azoknak a civil szervezeteknek, egyesületeknek, amelyeknek éves bevétele meghaladja a 35 ezer eurót, egy ún. átláthatósági kimutatást kell kidolgozniuk. Nyilvánosságra kell hozniuk azon támogatóik nevét, akik 5 ezer eurónál nagyobb összeget adományoztak számukra. Ezen túl nyilvánosságra kell hozniuk a szervezet egyes testületeiben, így pl. az elnökségében, ellenőrző bizottságában, de akár a közgyűlésében helyet foglaló személyek nevét és adatait. Az új jogszabály értelmében ezekre a polgári társulásokra, alapítványokra, egyesületekre, civil szervezetekre stb. is vonatkozna az ún. infotörvény. Erre hivatkozva adatigénylés esetén az érintett intézmények kötelesek információt szolgáltatni. Mindez nagyon sok új adminisztratív feladatot jelent számukra. A civil szféra képviselői szerint az érintett kisebb egyesületeknek erre egyáltalán nincs kapacitása, hiszen sok esetben nincsenek is alkalmazottaik, tagjaik a szabadidejüket áldozzák az adott közhasznú tevékenység elvégzésére. Az érintett egyesületek azzal is érvelnek, az új adminisztratív terhek valójában az érdemi munkától vonják el az erőforrásaikat. Ugyanakkor rámutatnak, a nagyobb forgalmat bonyolító civil szervezetek jelenleg is kötelesek zárszámadást adni, de más ellenőrzési mechanizmusok is vonatkoznak rájuk.

A parlamenti huzavona

Az új jogszabályt formálisan az SNS parlamenti frakciójának tagja, Adam Lučanský indítványozta még tavaly év végén. Az a javaslat a mostani változatnál sokkal durvább volt, a külföldről finanszírozott civil szervezeteket, oroszországi minta szerint, „külföldi ügynöknek” bélyegezte volna. Ez azonban ütközik azokkal az uniós és nemzetközi szabályokkal, amelyeket Szlovákia is elfogadott. Ezért a javaslatot elnapolták. Idén tavasszal aztán a kormánypárti képviselők egy terjedelmes módosítást nyújtottak be, amelyben a külföldi ügynök megbélyegzést a „lobbista” megnevezéssel helyettesítették volna. Az így kialakult változat azonban egy olyan abszurd helyzetet eredményezett volna, hogy a lobbicégek nem kerültek volna ebbe a kategóriába, míg például az állatvédő civil szervezeteket lobbistának bélyegezték volna. A kormányzó Hlas nem támogatta ezt a változatot, míg az SNS-nek és a Smernnek, rendkívül fontos volt a törvényjavaslat elfogadása. A húsvét előtti parlamenti ülést néhány nappal el is húzták, hogy sort tudjanak keríteni a javaslat tárgyalására. Sőt, amikor kedden a törvényhozásban megkezdődött az indítványról szóló vita, a koalíciós képviselők úgy határoztak, addig az ülésteremben maradnak, amíg annak a végére nem érnek. Ugyanakkor a vita időtartamát 12 órában korlátozták, amit az ellenzék élesen bírált. Ekkor a Hlas egy húsz oldalas módosító-javaslatot nyújtott be, amit a többi képviselő, csak röviddel a tárgyalás előtt kapott meg. Ez a módosítás az eredeti javaslatból már a „lobbista” megbélyegzést is teljesen kihúzta, illetve kivette az indítványból, hogy az adminisztratív kötelességek elmulasztása esetén fel lehessen oszlatni az adott civil szervezetet. A polgári társulásokat sújtó papírmunkát és az egyesületekre kiszabható pénzbírságokat azonban benne hagyták a törvénytervezetben. Végül a javaslatról szóló vita egészen kedd éjfélig tartott. A végszavazásra pedig szerdán délután került sor, ugyanis közvetlenül a végső voksolás előtt ötvennél is több ellenzéki képviselő jelentkezett felszólalásra, hogy így késleltessék a jogszabály elfogadását.

Nem szokásos folyamat

Ugyan a kérdéses törvény megalkotását Adam Lučanský indítványozta, valójában a Smernek, azon belül is a miniszterelnöknek, Robert Ficónak és környezetének volt fontos, hogy a parlament elfogadja a jogszabályt. Lučanský is beismerte, a tervezet kidolgozása nagyrészt Juraj Gedrának, a kormányhivatal smeres vezetőjének a munkája. Gedra, valamint a Smer EP-képviselője, Erik Kaliňák, aki Fico tanácsadó-testületének is az elnöke, illetve Richard Glück smeres parlamenti képviselő, valamint Lučanský a törvényről hétfőn a kormányhivatal épületében közös sajtótájékoztatót is tarott. Itt kizárólag a smeres politikusok beszéltek, Lučanský a több mint egy órás eseményen ugyan ott állt a pódiumon, de egy árva szót sem szólt. Az ellenzéki SaS parlamenti frakciójában politizáló Ondrej Dostál szerint Lučanský csak egyfajta „postás” szerepét töltötte be, a jogszabály valódi indítványozói a smeres politikusok. A törvénnyel kapcsolatban ezért az is bírálat tárgyát képezte, hogy nem minisztérium vagy a kormányhivatal terjesztette azt be, hanem egy képviselő. Így ugyanis a javaslat nem kellett hogy átmenjen azon a széles egyeztetésen, amit a szokásos törvényalkotási folyamat jelent.

A törvény ellen tüntetést is tartottak

A törvényjavaslat ellen április 3-án Pozsonyban tüntetést tartott a Békét Ukrajnának (Mier Ukrajine) kezdeményezés. A megmozdulás során 8-9 ezer demonstráló vonult a parlament elé, ahol azt követelték, a törvényhozás ne fogadja el a javaslatot. A kezdeményezés szerint, a kérdéses indítvánnyal a kormány meg akarja semmisíteni a civil társadalmat. „Ez a törvény az autoriter rezsim irányába tett lépés. Ha elfogadják azt, a civil társadalom az állam ellenségévé válik. Ezt mi nem hagyjuk!” – fogalmaznak. Szerintük a törvény olyan, mint amilyen jogszabállyal Oroszországban korlátozzák a civileket. A szerdai parlamenti tárgyalás során az ellenzéki pártok, így pl. a Progresszív Szlovákia képviselői is következetesen „orosz törvénynek” titulálták a jogszabályt.

Politikai reakciók

Még a parlamenti végszavazás előtt a civil szervezetek életét nehezítő törvény kapcsán a polgári társulások mellé állt Zuzana Čaputová korábbi államfő. Instagram-bejegyzésében arról ír, a civil szervezetek nem vegzálást, hanem köszönetet érdemelnek. A korábbi köztársasági elnök rámutat, a szóban forgó szervezetek a szociális ellátás, az egészségügy, az oktatás vagy éppen a demokrácia védelmének területén gyakran azokat a feladatot látják el, amit elvileg az államnak kellene.

Ugyancsak még a törvény elfogadása előtt a Magyar Szövetség is sajtótájékoztatót tartott a témában. A párt alelnöke, Őry Péter, Csallóközcsütörtök polgármestere és Agócs Gergely, a Magyar Szövetség elnökségi tagja, Királyrév polgármestere élesen bírálta a kormánypárti javaslatot. Őry arról beszélt, a helyi közösségekben gyakran az ilyen nonprofit szervezetek biztosítják a különböző sport- és kulturális programokat. „A helyi tűzoltótestület, a focicsapat, a cserkészcsapat nem azért jött létre, hogy adminisztrációval foglalkozzon, hanem hogy olyan embereket fogjon össze, akik a települések lelkét adják. Ha az ő működésüket adminisztrációs feladatokkal nehezítik meg, akkor emiatt be fogják szüntetni a tevékenységüket” – magyarázta a párt alelnöke. Arról is beszélt, a törvényalkotás folyamata is kaotikus volt. Agócs szerint is zűrzavaros a törvényszöveg. Arról is beszélt, a települések életében aktív emberek száma egyébként is csökken, így nem nehezíteni kellene a civil szervezetekben, egyesületekben való tevékenységet, hanem motiválni azt. Rámutat, a nonprofit szervezeteknek adott önkormányzati, illetve állami támogatások most is átláthatóak, a vonatkozó szerződéseket nyilvánosságra kell hozni, az egyesületeknek pedig el kell számolnia az így kapott forrásokkal. Agócs szerint a kormánynak, azon belül a kulturális minisztériumnak inkább azzal kellene foglalkoznia, hogy lefaragják a Művészeti Alap és a Kisebbségi Kulturális Alap által adott támogatások késését.