Szlovákia nagyobb veszélyben lehet, mint gondolnánk!

A NATO „Achilles-sarkának” általában a balti államokat – Litvániát, Lettországot és Észtországot – tartják. Ezek olyan országok, amelyek korábban a Szovjetunióhoz tartoztak, és ma is közvetlen határuk van Oroszországgal. Emellett viszonylag kicsi a területük, és földrajzi elhelyezkedésük miatt is sebezhetőek. Ha az oroszok elfoglalnák az úgynevezett Suwałki-folyosót – amely Litvánia, Lengyelország, Fehéroroszország és az orosz exklávé, Kalinyingrád között fekszik –, akkor a Baltikumot elvágnák a NATO többi részéből érkező szárazföldi segítségtől. Ezért sok NATO-s haditervező figyelme a balti államokra összpontosul. Vladimír Bednár katonai elemző viszont másképp gondolja, úgy látja, jelenleg sokkal inkább veszélyeztetett Szlovákia vagy Magyarország.

Amikor ezt állítja, a korábbi orosz viselkedési mintákból indul ki. Szerinte Oroszország is tisztában van vele, hogy a NATO erősebb, éppen ezért nem merne az egész szövetséggel konfrontálódni.

„Az orosz stratégia nem egy masszív európai, illetve szlovákiai támadást feltételez. Az ő stratégiájuk azon alapul, hogy kihasználják a helyi fölényüket, valamint olyan helyzeteket, amikor úgy vélik, hogy a lakosság nagyobb része hajlandó elfogadni, sőt csatlakozni az Orosz Föderációhoz” – magyarázza az elemző.

Arra alapoz, hogy ez vezetett tulajdonképpen az ukrajnai invázióhoz is. Putyin azt hitte, hogy Ukrajnában felszabadítóként fogják üdvözölni.

„Az orosz konfrontáció úgy zajlik, hogy gyorsan elfoglalnak egy területet, és a NATO többi része kénytelen lesz elfogadni az új status quót. Ez hasonló a grúziai vagy ukrajnai helyzethez. 2022-ben is azzal a feltételezéssel támadtak, hogy az ukránok majd üdvözlik őket, de ez nem történt meg” – fejti ki Bednár.

Úgy véli emellett, hogy a Kreml államok megbénítását is alkalmazhatja, ahogy azt jelenleg Moldovában is teszi, ahol folyamatos az orosz beavatkozás és befolyásolási műveletek, ráadásul a Kreml támogatja a szeparatistákat is.

Bednár emlékeztet arra is, hogy a balti államokat nemcsak földrajzi sebezhetőségük miatt emlegetik, hanem azért is, mert jelentős számú orosz kisebbség él ott. Lettországban a lakosság 25%-a orosz, Észtországban 21,5%, Litvániábn 5%. A Kreml pedig hivatkozhat arra, hogy ezt a kisebbséget elnyomják – ahogy Ukrajna esetében is tette. A szakértő ugyanakkor úgy véli, hogy az ukránokhoz hasonlóan a balti államok sokkal inkább tisztában vannak az orosz fenyegetéssel.

„Ott a nagyobb arányban oroszul beszélők – illetve orosz nemzetiségűek – is elutasítják az orosz megszállást, és készek harcolni Oroszország ellen. Sőt, még inkább, mint azok, akik Ukrajna nyugati részén élnek, és nem orosz nemzetiségűek” – teszi hozzá.

A Baltikumban érzékelhető a félelem attól, hogy az oroszok visszatérhetnek. Ezt nemcsak a politikusok mondják, hanem a hétköznapi emberek is. A balti államok ugyanis nem „békésen” búcsúztak el az orosz megszállástól, mint Csehszlovákia. Mihail Gorbacsov tankokat küldött a Baltikumba, amelyek csak Litvániában 14 embert öltek meg. Litvánia, Lettország és Észtország ma Ukrajna egyik legnagyobb támogatója, és azok közé az országok közé tartoznak, amelyek a legtöbbet költötték a védelmük megerősítésére.