Mi történik most, miután meghalt a pápa?

Amikor üres a pápai szék

A pápa halála után megkezdődik az úgynevezett Sede vacante, vagyis „üres szék” időszaka. Ez általában több hétig is eltarthat, mivel idő kell a temetés megszervezésére és az utód kiválasztásának előkészítésére.

Ebben az átmeneti időszakban a Bíborosi Kollégium veszi át az egyház irányítását. Az ír származású Kevin Farrell bíboros – aki a pápa halálát is hivatalosan bejelentette – felel a Szentszék pénzügyeinek és adminisztrációjának felügyeletéért. Ő gondoskodik a pápai lakrészek lezárásáról és a temetés megszervezéséről is. Ebben az időszakban minden nagyobb döntéshozatalt felfüggesztenek a Vatikánban.

Az új pápa megválasztása

A szabályok szerint Ferenc pápa halála után 15–20 napon belül össze kell hívni a konklávét, vagyis azt a zárt ülést, ahol a bíborosok új pápát választanak. Erre a világhírű Sixtus-kápolnában kerül sor, ahol Michelangelo mennyezeti freskéi alatt zajlik a titkos választás.

A konklávé kezdete előtt a bíborosok titoktartási esküt tesznek, majd bezárják az ajtókat. Ettől kezdve nem hagyhatják el a Vatikánt, és teljes elszigeteltségben élnek: nincs telefon, internet vagy sajtó.

Jelenleg a 253 bíboros közül 138 vehet részt szavazóként, mivel csak a 80 év alattiak rendelkeznek választójoggal – bár ez most túllépi a korábbi, 120 fős limitet.

Fekete vagy fehér füst

A szavazás titkos, naponta kétszer két fordulóban zajlik. Minden bíboros úgy adja le a szavazatát, hogy előtte elimádkozik, majd a szavazólapot egy aranykehelybe helyezi. A szavazólapon latinul ez áll: Eligo in Summum Pontificem, azaz „Legfelsőbb pápaként választom”.

Ha egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok kétharmadát, fekete füst száll fel a Sixtus-kápolna kéményéből. Amikor viszont sikerül megválasztani az új pápát, a világ fehér füstből értesül róla: Habemus Papam!, azaz van pápánk.

Ha a pápaválasztás során nem alakul ki kétharmados többség, a szavazólapokat egy tűzhelybe helyezik, és egy adalékanyagot adnak hozzá, hogy fekete füst keletkezzen. Ez a fekete füst jelzi, hogy még nem sikerült új pápát választani. Az üléseket egy napra felfüggesztik, ha három nap után sem születik döntés, majd a folyamat a korábban említett módon folytatódik, egészen addig, amíg meg nem lesz a kétharmados többség.

Amikor megszületik a döntés, a szavazólapokat ismét elégetik, de ezúttal egy másik adalékanyagot használnak, amely fehér füstöt eredményez. Ez a fehér füst jelzi a világnak, hogy megválasztották az új pápát.

Az új pápát zárt ajtók mögött megkérdezik, hogy elfogadja-e a választást, és melyik nevet kívánja felvenni. Ezután a kápolnában trónra ül, és a bíborosok egyenként fogadják el őt, hűséget esküdve neki.

Nem sokkal később a Szent Péter-bazilika főerkélyén bejelentik az új pápa nevét és személyét a híveknek.

Kik az esélyesek?

A Ferenc pápa halála után a pápai trónra való esélyesek olyan személyek, akik fontos szerepet töltenek be a vatikáni hierarchiában, és akiknek teológiai, diplomáciai és vezetői képességei figyelemre méltók. Az esélyesek közt emlegetik Pietro Parolin vatikáni bíboros államtitkárt, Marc Ouellet magas rangú bíborost, aki a püspöki kongregáció vezetője volt. Az esélyesek közt van továbbá Luis Antonio Tagle, a Fülöp-szigeteki Manila érseke, aki egy fiatalabb, modern gondolkodású bíboros, Angelo Scola, Milánó érseke, valamint Giovanni Battista Re, az egyik idősebb és tapasztaltabb bíboros, aki a konklávék előtti döntéshozatalban jelentős szerepet játszik.

A pápaválasztó bíborosok száma 125 fő, mindannyian 80 év alattiak. Jelenleg két magyar bíboros jogosult részt venni a pápaválasztáson:​ Erdő Péter esztergom–budapesti érsek, Magyarország prímása. 2003-ban nevezte ki II. János Pál pápa bíborossá.​ A 72 éves Erdő Pétert több nemzetközi forrás is az esélyes pápajelöltek között említi Ferenc pápa halála után. A második magyar pápaválasztó bíboros a 68 éves Német László belgrádi érsek.